Zsidó Néplap, 1928. június-december (8. évfolyam, 26-52. szám)
1928-06-29 / 26. szám
Postfeaaekk 8*JT1 kUntettsi árak a túrdettsi rá&£megfBzoláaimo mjelvtdhl 350 fíí, negyetotdal KO Re,hmhaftydoldal 60 Kf,ftermibckettedotdal 35 Re. Szövegrészben 25% -kal drágább. Bankok és intézetüknek 50 % ■ al drágább. A cionizmus elmélete írta: Hamburger Ervin A cionizmus a zsidókérdés megoldásának egyik kísérlete. Ha meg akarjuk érteni a cionizmust, legyünk tisztában a zsidókérdéssel. A zsidókérdést rendszerint az antiszemitizmussal hozzák kapcsolatba. Herzl szintén az antiszemitizmusból indult ki. Hogy a zsidókérdést megoldja, azaz az antiszemitizmust megszüntesse, szükségesnek látta, egy «otthon»-t, egy «medencést létesíteni, ahová minden ország fölösleges zsidóját elhelyezhessük. És épen azért eleinte nem is gondolt Erec Jiszráelre. Napjainkban is látjuk, hogy a zsidó sajtó túdontúl sokat foglalkozik az antiszemitizmussal. Mintha bármely közösség belső életkérdése az volna, hogy a külvilág miféle érzelmekkel viseltetik iránta. Ez helytelen : egy nép — minden ellenséges gyűlölet dacára —fenmarad,ha életképes, viszont ha eljátszotta szerepét minden pártfogás dacára letűnik. Annyi igaz, hogy az antiszemitizmus egy része a zsidókérdésnek, a tulajdonképeni zsidókérdés azonban nem ez. Az a mi nagy problémánk, hogyan mentsük meg a zsidóságot az asszimiláció nagy veszedelmétől? Gyermekeinket a fullasztó asszimilációs atmoszféra veszi körül és a szombat helyett *13 vasárnapot, peszach helyett húsvétot ünnepelnek; zsidó értékekről nem hall, annál többet görög-római kultúráról; zsidó erkölcsök és szokások idegenszerűek előttük — ezek és ehez hasonlók súlyosan veszélyeztetik a zsidóságot. A zsidóság egységének fönntartása, a zsidó élet kimélyítése, a zsidó szellem újjáélesztése — ez a zsidókérdés. A zsidóság egységét az antiszemitizmus bizonyítja a legfényesebben. A legvéresebbszájú antiszemita is hajlandó egyes zsidókról kedvezően vélekedni/ csak a zsidóság mint egység és közösség gyűlöletes előtte. Viszont ha baj ér bennünket, ha pogromoznak, ha egy testvérünk bűnt követ el, ha valaki kikeresztelkedik — bármely pártárnyalatú zsidónak megremeg a szíve. Lelkünkben él még az összetartozandóság érzése őseinkkel, Ábrahám, Jákob és Izsákkal, Istenhez imádkozunk, testünkön a Berit-Kodes jelvényét viseljük, prófétáinkra büszkék vagyunk, mártírjaink lelkesítenek bennünket. Még a vallástalanoknál is megtaláljuk mindezt. Ámde az asszimiláció ereje mindezt folytonosan legyengíti, a zsidó összetartozandóságának érzése kezd kiveszni a lelkekből, egymástól izolált országos csoportok keletkeznek, akik asszimilálódnak a környezethez és annak szemszögéből értékelik a többi zsidóságot. Bensőleg minden egyéni érzést, vágyakozást elnyomnak, ha azt „zsidósnak“ hiszik. Az ifjúság a zsidóságtól eltávolodik, de a külvilághoz sem alkalmazkodik teljesen, mert a lelki transplantation nincsen, így lesz az asszimilált zsidó «Luftmensch». És e probléma nemcsak vallási és nemzeti jellegű. Nem! Általános emberi fontossága is van. Egy embercsoportnak visszaadni egységét, harmóniáját, életstílusát, lelki nyugalmát oly feladat, mely minden humánusan érző embert kell, hogy érdekeljen. Ámbár tagadhatatlan az anyagi és szociális nyomor, különösen Keleten, — ámde minden nemzetben feltalálható az ilyesmi. A lelki sínylődés és veszedelem, amelyet vázoltunk sokkal tágabbkörű és tulajdonképen a zsidóság életkérdése. Meg kell tehát teremteni a palesztinai zsidó otthont, hogy ott oly sokoldalú és oly pezsgő zsidó élet lendüljön fel, mely alkalmas lesz a zsidóságnak centrumot adni, képes lesz éltető nedvet bocsátani az elsenyvedt zsidó csoportokba, képes lesz a zsidó egységet a legmagasabb hatványra emelni. Vili évioyum 26. szám Kono hsmn Szerkesztéses es kiardóhivatal ozswrod, Roskevitova nr. 1. Nyomda Vargasor mnden pénteken. Lapzáras Szerda est. 1 órakor. Érlelési dijak: egész évre 50 Re, félévre 26, negyedévre 13 Ki. UZSHOROD-MUNKACSKALZA, 1928. június 29. ZSIDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGI HETILAP Két törvénytervezet, mely a zsidókat sújtani fogja A szlovenszkói kereskedelmi alkalmazottak szakszervezete memorandumot nyújtott be a kereskedelemügyi minisztériumhoz, melyben a kötelező, teljes vasárnapi munkaszünet elrendelését követeli. A kereskedelemügyi miniszter válaszában kijelentette, hogy a kötelező vasárnapi munkaszünetet — előbb utóbb — okvetlenül be fogják vezetni és pedig nemcsak a történelmi országokban, hanem P. Ruszban és Szlovenszkón is. A demokles kard tehát ismét ez élére fordult. A teljes vasárnapi munkaszünet elrendelése a szlovenszkói és ruszinszkói zsidó kereskedők és iparosoknak megadja majd a kegyelemdöfést. Ugyancsak nem kis mértékben fogja sújtani a zsidó kereskedőket az a készülő törvény is, amely a zárt palackokban való italárusítást koncesszióhoz akarja kötni. A súlyos ipartörvény után még csak ez hiányzott, hogy a zsidó kereskedők és iparosok a kezükbe vehessék a vándorbotot. A zsidó lélek értéke Lewinsohn, az ismert skót misszionárus, akit — nagy érdemei elismeréséül, amit a zsidó lélekfogdosás körül szerzett magának — csak nemrégen nemesi rangra emeltek, annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a missziós költségvetést jelentékenyen emeljék. A budget emelésével — mondotta — intenzívebbé lehetne tenni a zsidó lélekfogdosási tevékenységet. Ez alkalomból elárulta azt is, hogy egy egy zsidónak kereszténnyé való konvertálása átlag 37 angol fontba (ca 6000 Ke) kerül Pedig ekkora összegekkel sokkal hasznosabb tevékenységet lehetne kifejteni,, mint a zsidó lelkek «megtérítése» . Zsidó jótékonykodás Lapunk hasábjain már sok zsidó jótékonysági kuriozitásról számoltunk be és rámutattunk, hogy ezeknek a zsidó jótékonykodóknak, akik milliókat adományoznak nemzsidó, sőt antiszemita célokra, egy fillérül, sincsen zsidó kulturális, vagy palesztinai célokra. Ezúttal egy újabb, furcsa jótékonyságról számolhatunk be. Lewi Izai, egy ró -mai zsidó nagyiparos 1 millió lírát adományozott a torinói királyi palota restaurálására és további egymillió órát a palota karbantartására. Ezen nagylelkűségért természetesen kitüntetés jár. Meg is kapta a legmagasabb olasz kitüntetést, az olasz korona nagy lovagrendjét. Spira főrabbi terrorizál A munkácsi rabbinátus az elmúlt kedd estéjén az összes munkácsi templomokban kihirdettette, hogy a Handelsmann féle kóser vendéglőtől megvonja a hechsert s igy e vendéglőben nem szabad zsidónak étkeznie. Aki nem ismeri a munkácsi viszonyokat azt hinné, hogy Handelsmann vendéglőjét rituális megbízhatatlansága miatt aszerolták, valójában azonban egészen más okok játszottak közre. Kedden, azaz jún. 19-én egy esküvő volt Munkácson. Az eskét és szertartás elvégzésére azonban nem Spirát, hanem az új, belzi hitközség rabbiját kérték fel. Spiráék ezért szörnyű bosszút forraltak. Az esküvő szertartásának a Handelsmann féle vendéglőben kellett volna lefolynia, ahol az esküvői vacsora is meg volt rendelve. Minthogy Handelsmann Spira rabbi régi híve volt, át üzentek hozzá, hogy ne engedje az esküvő megtartását az udvarán és ugyancsak a vacsorát se szolgáltassa fel a hűtlen nászseregnek. Handelsmann azonban jobb kereskedő mint haszid és ámbár — hogy a bosszú teljes legyen — az 1250 korona kárának a megtérítését is felajánlották, nem kergette el a násznépet és kitűnő vacsorát tálaltatott a vendégeknek. Handelsmann ezen nyílt „lázadása“ annyira felbőszítette Spirát, hogy még az este aszerolta a vendéglőjét. FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERÉNY BÉLA