Zsidó Néplap, 1930. július (9. évfolyam, 29. szám)

1929-07-19 / 29. szám

Nortnove­tn&mky porotenv c r. p. J26061 IVb-23. Postacsekk 61.371 Hirdetése árak a hir­detési részben egész midalóO0 Ki,féloldal SSO Ke, negyedoldal m Ki, tizenhatod­­a­ del 60 Ki, har­­minckettedoldal 35 Mi. Szövegrészben Mi,-kai drágább. Bankok és intézetek­­met 50% -al drágább. Egyetlen zsidó sincs a tizenkétezer magyar vitéz között A budapesti „Egyenlőség* egyik legutób­bi számában több oldalon kétségbeesetten ke­sereg azon, hogy a vitézi rend tizenkétezer tagja között e­gy­etlen zsidó sincsen. Sőt mindazokat a zsidó hősöket, akik a rend alapítása óta vitézzé való avatásukért folya­modtak, az Országos Vitézi Szék egyszerű­en, minden indokolás nélkül elutasította. Szegény, naiv «magyar* zsidóki A nume­rusz klauzusz és a kurzus tizedik évében még mindig egyenlőségről és egyenjogúság­ról álmodnak és nem tudják megérteni, hogy a «Vitézi Rend» alapításával az alapítók olyan rendet akartak létesíteni, amely végre teljesen zsidómentes legyen. Halálsugárral akarták a berlini zsidókat kiirtani Egy, a frankfurti törvényszék előtt folyó bűnügyi perből kifolyólag, a mindenre képes zsidógyűlölet egy hajmeresztő példája jutott a világ tudomására Egy Brühahn nevű elek író- mérnökről, aki több rendbeli csalás és sik­kasztással vádoltan állt a bíróság előtt, ki­derült, hogy 1919 ben magasrangú német tisztek és sziléziai nemesekből álló konzor­ciumot létesített egy találmányának az érté­kesítésére, melyet­­ halálsugár­­nak nevezett, amit a breslaui egyetemen tartott előadása szerint főként a zsidók ellen akart felhasz­nálni. A magasrangú katonatisztek — köztü a breslaui térparancsnok, Oscar v. Hange­ls — által pénzelt Brühahn meg akarta tisztítani Berlint a zsidóktól olyképpen, hogy valamilyen ürügy alatt a tempelhofi mezőre az összes zsidókat kicsalta volna, ahol az­tán repülőgépről rájuk lövette volna „halál­­sugarait“ Az elvetemült mérnök garantálta, hogy h­á­r­o­m perc leforgása alatt Berlin összes zsidóit kiiritja. Mindezt a berslaui egyetemen tartott előadásán adta elő Brü­hahn mérnök, ahol lelkes ovációban részesí­tették. A tárgyaláson ugyan kiderült, hogy B. csaló és közönséges kalandor, aki becsap­ta szövetségeseit, de kiderült az is, hogy Né­metországban számtalan felelős állásban lévő ember akad, akik még pénzt is áldoz­nak egy ilyen «szörnyűséges» zsidó gyilkolás­hoz. IX. évfolyam. 29. szám. non 'to Sxe'helyőseg­es kia­dóhivatal Uihorod, Kozd­uzska al. 19. Nyomda laigasor 13. — Megtlenik itinden pénteken. Lapzárás Szerda hu. 1 órakor. — Előfi­­zetési dijak: egész évre 50 Ke, h­óévre 26. negyedévre 13 Ki. Külföldre egész évre 75 Kő. TOTURIlIS ÉS mmsMi hetiup FELELŐS SZERKESZTŐ: SZERÉNY BÉLA ZSIDÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, UZSHOROD-MUJiKACS-KASSA, 1929 jil. 19. A jla Juíi^ (Hauschei) zsidék feltámadása Eeflexiók, egy­­ Podkarpatské Hras­yben megjelent zsidó levélhez Volt idő, amikor akadtak olyan zsidók akik a „Purée“ előtt «Majuf«szt» énekeltek és hajlított háttal alázatos táncot lejtettek előtte. Jutalmul a «Méltóságos Úr» megve­regette a vállukat, rájuk mosolygott és né­ha napján egy egy ezüstöt is odadobott nekik az asztal alá. Azt hittük, hogy ezek a „szép“ idők már elmúltak és soha többé vissza nem térnek. De tévedtünk. Itt is, ott is újból feltűnik ez a gerinctelen zsidó tipus, amely az ismert «Má­jufiszt» énekli és az új „Purée“ előtt a régi alázatos táncot járja, hacsak egy mo­solyért is. Egy ilyen, a régi típusnál is gerinctele­nebb «Má Jufis?» zsidó tűnt fel az Ung­­váron megjelenő «Podk. H­asy« című cseh lap július 13 iki számában, aki „Szükségük van e a ruszicsikói zsidóságnak kü­ön zsi­dó iskolákra ? ‘ cím alatt, zagyva érvek alap­ján bizonyítani igyekszik, hogy a külön zsi­dó iskola káros az ország lakoságának har­móniájára. Ez a szerencsétlen Mauschel, Jer­­mijáhu próféta ama Intelmével, hogy «Szol­gáljátok a város békéjét, ahová költöztök!» bizonyítani igyekszik, hogy a cionisták, akik a külön zsidó kultú­rát és a héber iskolákat forszírozák, megzavarják a zsidóságnak az állam­mal és az ország többi népeivel való harmóniáját. Mielőtt azonban kitérnénk a dolog érde­mére, talán nem volna érdektelen megtudni egyet mást a cikkíró személyét illetőleg, aki cikkét nagy szerényen, vagy pedig óva­tosan? *N. F.» betűkkel signálja. Mert ta­lán felesleges mondani, hogy egy-egy cik­­nek, vagy véleménynek az értékét mindig, az intenció adja meg, mellyel íródott, vagy kinyilváníttatott. Erre vonatkozólag a követ­kezőket sikerült megtudnunk. N. F. ur, aki egy cseh lapban kompromit­tálni igyekszik a héber iskolát (Azért cseh lapban, hogy a zsidók ne olvashassák !) egy Jaszinában lakó lengyelországi „Má­jufisz­­zsidó" aki ugyanezt a nótát még csak nem is olyan régen a lengyel Purec előtt danol­­ta, később a magyar «Méltóságos» előtt hajlongott, azután az ukránokra esküdött fel, most pedig a cseh kultúra előtt emel­geti kalapját. De, hogy lássák N. F. ur igaz arculatját, hát tudja meg a Podk. Hlasy, hogy ugyan­az az N F. ur, aki a cseh köröket most a héber iskolák ellen lázítja, egykor a stanis­­laui cionista helyi csoport titkára volt, gyer­­mekeit héberül tanította, sőt vagy két hó­nappal ezelőtt ő meglátogatta az l­horodi héber nép­iskolát és elragadtatásának adott kife­jezést úgy az iskola eredményei, mint a benne uralkodó szellem felett. Az olvasó joggal kérdezheti: mi okozta hát ezt a hirtelen pálfordulást ? A felet egyszerű: párnaszeről van szó és ezekre a gyenge és gerinctelen emberekre mondta a bölcs : «Kai áser Leis, sifén bead Násse» a saját lelkéért mindenét odaadja. N. F. urnak, minthogy lengyel származá­sú, bajai vannak az állampolgársága körül. Hogy érdemeket szerezzen magának és pro­tekciót állampolgárságának elismeréséhez ostobán megrágalmazza testvéreit és a hé­ber iskolát államelleneséggel vádolja. Ennyi N. F. ur személyét illetőleg, érdemben pe­dig a következ­ő megjegyezni valónk van ! 1. A Podk, H’asy maga is több ízben elismerte a héber iskola és kultúra szük­ségességét és megállapította, hogy a héber iskolákban uralkodó szellem, valamint a cseh és ruszin nyelvek intenzív oktatása a leg­­röigyobb dicséretet érdemli. 2. A Héber Iskolaegylet ugyancsak Jere­miás próféta szellemében cselekszik, amikor Ruszinszkóban úgy a cseh, mint a ruszin nyelvnek megfelelő helyet ad iskoláiban. Ezt az a körülmény is bizonyítja, hogy a ruszin körök a héber iskolákat eddig egyál­talában nem kifogásolták. 3. Úgy a hivatalos cseh körök, valamint a cseh közvélemény, édes keveset törődnek a cionisták kulturmozgalmával, sőt aki is­­erik­ a helyzetet tudja, hogy egy zsidó ta­nulónak nem is olyan könnyű dolog felsőbb cseh iskolákba jutni. Pl. az uzhorodi cseh­­nyelvű hitk­özségi elemi iskolából a legutób­bi jelentkezésnél alig vettek fel 1­2 zsidó gyermeket a cseh gimnáziumba. 4. A Jaszinai polgári volt igazgatója, ahonnan a cikkíró bizonyítékait hozza, je­lenleg az azheredi járás polgári iskoláinak tanfelügyelője, még Jaszinában úgy nyilat­kozott, hogy iskolájának a legjobb anyaga azok a gyerekek, akik a héber elemiben jár­­tak. Mindezekből látható, hogy N. F. úrmeg­­állapításainak semmi alapja nincsen. Nyil­ván csak az az intenciója, hogy a sajnála­­tosan mostohán kezelt cionistákon és a hé­­ber iskola szervezeten való rúgása által, ér­demeket szerezzen állampolgárságához, vagy talán, valamilyen koncesszióhoz... fiAHiefák­ és öntudatos vlvDlilda zsidók, fizes­setek elő, terjesszétek és kéVé­­házakban kérjétek a »Zsidó Néplapot! Megnyílta 1 A fir 1­á Legolcsóbb bevásárlási forrás I «ttRv VAlá Hl fie­-, férfi-, gyermek-divat és u. u. - a rövidárukban. ul¥ifgFÍlll211 ÄlfiflMl •¡£ Mindennemű szabókellékek dús választékban

Next