Zsidó Néplap, 1938. július-november (18. évfolyam, 23-42. szám)

1938-07-01 / 23-24. szám

Norinove bnámk. Doroleny l. t. p. ,p 126661IVb. 23. o Előfizetési díjak: Egész erre 50 Ke félévre 26 Ke negyedévre 13 Ke Egyes szám 1 Ke Külföldr. egész évre 75 Ke o Podk, Ruszban Keletszlovenszkó több járásában a zsidók a zsidó nyelvet használhatják hivatalos nyelvként Prága. Itteni lapok behatóan fog­lalkoznak a nemzetiségi statútum rendelkezéseivel, melynek egyik legfőbb pontja a nyelvi kérdés. Minthogy a statútum a nyelv­­használati jogot ezentúl már csak 10 százalékhoz köti, nemcsak Po­zsony, Kassa, Ungvár, Eperjes, Huszt kapja vissza a magyar nyel­vet hivatalos nyelvként, hanem Kőrösmező, Aknaszlatina, Rahó és még egynéhány kisebb podk­­ruszi­­ városka is. !!'H. A statútum alapján — e lapok véleménye szerint —­ a zsidók egész Podk. Pusziban, a bereznai járást kivéve, ahol nincs meg a 10 százalékos arány, valamint több keletszlovenszkói járásban a zsidó nyelvet használhatják hivatalos nyelvként. Ezen a nyelven nyújt­hatják be beadványaikat és szó­lalhatnak fel a községi képviselet­ben is. Minthogy a héber nyelv még nem ment át teljesen a köztudat­ba, annak ellenére, hogy a művel­tebb zsidó körök és a rabbik is kizárólag héber nyelven közleked­nek egymással, egyelőre valószí­­nűleg a jidis nyelvet fogják hiva­talos nyelvként használni. Mindenesetre be kell várni a statútum intézkedéseit. Mert eddig vajmi keveset beszéltek a zsidók jogairól és már minden nemzeti­séget meghívtak tárgyalásokra, csak a zsidókat nem. Egység és béke helyett tovább dúl a harc a beregszászi hitközségben A Bergi Újság nyomán legutób­bi számunkban hírt közöltünk, hogy az egymással szembenálló beregszászi hitközségek végre jobb belátásra jutottak és újból egye­sülnek. A B. U.-o­t azonban úgy látszik felültették, mert az úgy­nevezett neológ hitközségnek eszébe sincsen visszatérni az anya hitközségbe és beszüntetni a há­borúskodást. Ezt igazolja az a kö­rülmény is, hogy épp most iktat­ták be megválasztott rabbijukat, sőt házat is vásároltak. A testvérharc,­ a machlojkama­­cherek jóvoltából és bizonyára hasznára is! — tehát tovább dúl a beregszászi zsidók között, nem nagy dicsőségére a zsidóságnak és ki tudja, mikor is ér véget?! A demokratikus hatalmak és a németországi zsidók sorsa A Telegraph című londoni lap berlini tudósítója azt írja, hogy a berlini lakosság láthatóan unja a sok zsidóüldözést és bizonyos un­dorral nézi már az eseményeket. A lakosság­ maga nem tanúsít el­lenséges magatartást a zsidók el­len, sőt, látogatja a zsidó üzlete­ket. "Corden Hull, az Egyesült Álla­mok külügyminisztere jegyzéket intézett a német kormányhoz, amelyben felhívja a berlini kor­mány figyelmét arra, hogy az ame Bútorban a legjobbat és legolcsóbba!: BLM­ bútoráruház SZái * Uniorod, Msifcacite ul. 2. Tel. 192. Cigár.: Mukacevo, Masaryk u. Fiók: Kosice, Kovács u. 6 Mestská kníhovná Víhorod Megjelenik: minden pénteken. 19­78 I­DÓ TÁRSADALMI, POLITIKAI, KULTURÁLIS ÉS GAZDASÁGIIZETILAP 1938 julius 1.IUzshorod, Munkács, Kassa XVIII. évf 23-24 szám­­› Szerkesztőség és kiadóhivatal U 2.HORO­D Kozeluzska u. 13 TELEFON 307. rikai kormány véleménye szerint a legújabb németországi zsidóül­dözések az emberiesség legelemibb szabályait is nélkülözik. Az ameri­kai közvéleményben mély felhábo­rodást váltottak ki ezek az esemé­nyek és súlyos visszahatásokat vonhatnak magu­k után. A Zsidó Távirati Iroda értesülé­se szerint, az angol, amerikai és francia kormányok tiltakoztak Ber­l­inben Németországban élő polgá­raik vagyonának elkobzása ellen a Göring-rendelet kapcsán, mely tud­valevőleg az összes, 5000 márkán felüli németországi zsidó vagyonok összeírását és esetleges elkobzását irányozza elő. Az angol kormány berlini köve­te út­án három izlben is érdeklő­dött a Göring-rendelet tulajdon­­képeni értelme és célja iránt, de egyetlen egyszer sem kapott vá­laszt. Az angol kormány közölte a berlini illetékes tényezőkkel, hogy amennyiben angol illetőségű zsi­dók elvesztenék németországi va­gyonukat a Göring-rendelet követ­keztében, úgy N­agy-Britania diplo­máciai védelemben fogja részesíte­ni őket. Wedgewood ezredes a palesztinai zsidók felfegyverezését követeli London. Az Alsó­ház egyik leg­utóbbi ülésén Wedgewood ezredes követelte a zsidók felfegyverezé­­sét, hogy egyedül védekezhesse­nek az arab terror ellen. Vélemé­nye szerint egyedül a zsidók tud­nának igazán véget vetni az arab terrornak, akik úgy stratégiailag, mint harcászatiig napok alatt le­vernék az arab terrorista ban­dákat. Wedgewood ezredes hangsú­lyozta, hogy az arab terror folyta­tása, a zsidóknak kiszolgáltatása az araboknak azáltal, hogy halálra ítélik azokat a zsidókat, akik ön­védelemből fegyvert viselnek, nem csak a zsidó áldozatok számát fogja szaporítani, de tönkreteszi Anglia presztizsét is. „A történelem lassan őröl a zsidók ne veszítsék el reményüket“ Páris. A Verdun melletti kato­nai temetőben e napokban lelep­lezték azt a kolosszális síremléket, melyet a francia szabadságharc­ban elesett 8500 zsidó katona em­lékére emeltek. A gyászünnepé­lyen Cesar Campinki flottaminisz­ter tartotta az emlékbeszédet. A miniszter figyelmeztette a zsi­dó világot, hogy a történelem tü­relmes és a zsidóknak nincsen okuk kétségbeesni. Franciaország hű marad a forradalomhoz és az egyenjogúság tradícióihoz, melyért ezek a zsidó katonák feláldozták életüket... Verdun polgármestere többek között a következőket mondotta: „A Marne­ melletti ütközet után csodálattal néztünk fel a zsidó ön­kéntesekre, de a Verduni pokol után ez a csodálat mélységes tisz­teletté vált... Siép lakásában berendezése csak­ a-* -’,­úgy érvényesül, ha könyvtára is 1­999 rendben van. a nyári szünet alatt .-------------------------­olcsón bekötheti könyveit GRUNBERGER SALAMON Augusztus 15 ig | könyvkötő műhelyében, 25 /c -al | Ujhorod, Kishíd u. 3. Mindennemű legegyszerűbb és legmodernebb kötéseket készítünk Mo­dern kötések címfelirattal Kézi vagy gépi aranyozással. Albumok, számappák, tankönyvek, irattárok, üzleti könyvek, sron­dai főkönyvek kezelését, bőr díszmunkák és minden e szakmába vágó munkáit picsán vállalunk

Next