Bolond Istók, 1878. (1. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-06 / 1. szám

2 Tisztelt Reactió és Közvélemény! „Hopp!*“ és nem „h­ep!“ — ez a mi jelszavunk. Miután Istók első őse, mint azt Arany János megírta, kukoriczacsősz volt, — programmunk: csőstül hajgálni az igazságot. Gyöngédek leszünk, mert kíméletlenek minden társadalmi durvaság iránt, és gorombák az őszinteségig. Hat nap alatt az egész föld körül megfordul „Bolond Istók“, s a hetedikre mindennel a mi mulattató, köszönt be a közönséghez. Nem ígérünk sokat, hanem arról jót állunk, hogy TISZA KÁLMÁN MEGBUKOTT, mihelyest 10,000 előfizetőnk lesz! Hazafias kötelességünk tehát, hogy a t. honfiakat és honleányokat a követ­kezőkben tájékozzuk : BOLOND ISTÓK előfizetési ára jatt.—már ez. évnegyedre 2 frt. jan.—jan. félévre 4 frt. jan.—de ez. egész évre 2 frt. Az előfizetések Budapestre, Himző­ utcza 1. szám alá küldendők. Jövő számunk tartalmából egyebek közt előre jelezzük a következőket: Egy MAMELUK életrajza II. Kákay Aranyostól. A NŐHÖZ MENT FÉRJ­­ig verses elbeszélés, képekkel, Don Pedrótől. E számmal jelenik meg az állandó­­ czímkép is, melyet a nagyhírű művész, Vastagh György rajzolt. BEKÖSZÖNTŐ. i­tt vagyok, ragyogok, nevem Bolond Istók. Velem rossz órátok nem is lesz, nem is volt. Járok-kelek könnyű szívvel a világon, Vígan égen, földön, sáron, szivárványon. Lepkeszárnyon futok erdőt-várost öszve, Térek most pihenni jó Don Pedróhöz be. Mulattató tréfát az ujjamból rázom, Dolgok komolyságát vígan magyarázom. Jó Don Pedro, amint műhelyébe lépek, Gyönyörködésemre mutat egy szép képet: Koszorús Tisza két fejű barmot etet Magyar kosbul, jelzvén nemzeti jólétet. Jobb köztü­l, a képen elförmedve, álló: A tudós kritikus, más néven bíráló . Szánja nem műtárba, hanem „Fortunába.“ Kapaszkodnak sokan neki a farkába. Elől a czélponthoz egy jockey igyekszik. Aztán rókavadász zsidóiul menekszik . Zsidóhoz barát kap, delnő a baráthoz, Delnőhöz goromba szabó, mely számlát hoz. Szabót Apollónak űzi zengő fia. Egy tánczosnén mereng a diplomatia Neutralitással, meg egy generális. Lenn egy jesuita. Helyzete fatális. Ama kritikus nagy tekintélye mellett Német Miska foglalt törvényes jó helyet. Valamivel játszik. Andrássy, a sárkány, Kit a felhők fölé enged szállni spárgán. Három sugarú nap, Bismark kandikál ki Felhőkből, s egy olló, a spárgát elvágni. Medve az a felhő, a félholdat nyelő, Hanem az elnyelt szarv szemén bújik elő. Hanyatlik lefelé égrül az Üstökös. Már a fényes pályán futása csökönös. Tattérossy Zelei, csiszlik, Marczi Kakas Más csillagra vágyik, a­mely nem oly magas. Alant a kuczkóban a Költészet repül, Azaz hogy kutyagol hátrafelé ebül. Nem a költő szomjas, de a kutya már is. _Castali forrásul lóg a kalamáris. Költészettel szemben van a pénzköltészet, Préselik a magyart a fanáncz-művészek . Lett s jövő miniszter, a Kati és Pali Az utolsó vasat bőrébü­l kicsali. Feljebb a plevnai oroszlánt az oláh Patkány kiséri be, jól megmadzagolá. Még feljebb láthatod múzeum lakóit, „Istókba“ csodit, Palszkit, Gsernatonit. Eddig van, olvasóm ! Ebből is láthatod, Hogy én zsákban macskát neked nem árulok. S még száz ennyit kapsz, ha Istókot járatod, Hogy legyen legalább víg a vasárnapod! botom­ istók. BOLOND ISTÓK. .. TTTr^-^

Next