Bolond Istók, 1903. (26. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

2_________________________________BOLOND ISTÓK:____________________________január 4. költészeted csodálatos varázsa Lelkednek végső s legszebb gondolatját Bejárja a hon minden tereit. Eget vívó Kárpátok koronája Visszazendíti zúgó énekidő. A Kárpát, körül az ország­határon. Izmos gerinczed,­­—ez véd téged, oh. hon! Oh. ezt szerelted, ezt ölelted át, — Hisz’ ez öleli az egész hazát! A Kárpát az egész országot látja. Jól látta ezer év történetét. Meghódolál az első látására, ki néked a múltról annyit regélt, kis nagy lelked örömmel szállt a múltba. Honnan, miként a méh mézzel rakodva, .Mindig nagy kincsesei tértél vissza hozzánk .. . Gyönyörködött s tanult rajta az ország! Méltán varrhattad Pelőfit vezérül: Legméltóbb követője le va­lá­l! Hogyan leszünk meg munkásságod nélkül? Mi tőlünk válni Te sem akarál! . . . Sírva hagyád el e siralom-völgyet. Hogy szép hazádért nem tehetsz már többet ... Nyugodj' békén : e nemzet összetart, S több új Mohács nem éri a magyart! Komár István:­­ Boldog nép a csehek! Nekik az a kedves állapot, ha egészen és minden tekintetben . . . csehül vannak !­­_Jelvényeket kérnek a szolgabirák! De mi jusson? Ha a szolgabirák szorgalmasan látogatják a községeket, jelvény nélkül is ismerik őket. De ha csak a jelvényről lehet őket fölismerni, akkor bélye­get nekik, nem jelvényt! A Königgréczen fölmentették a Széli főhadnagyot szidal­mazó diákot. Hja, mikor ez a Széll nem akart a bántalmazó­­jával kiegyezni! Különben is a magyar katona nagyon kevéssé járult ahhoz, hogy Königgrécz — olyan nagyon hires várossá legyeil! . . . [X] Az olasz borvám-klauzula hát megszűnt. De mit ér, ha az Engel-borra nézve mégis önálló vámterület Magyarország! A borpancsolók pinczéiben még mindig több bor terem, mint Olasz-, Franczia- és Spanyolországban együttvéve ! * * * Mohácsnál vérző korszakunk adó. Ottan hanyatlott sírba a szabadság, Ott tűnt napunk a láthatár alá. A vér­áztatta csatatérnél szörnyebb csak az ország volt, mely járomba görnyedt. Hazánkat, győzhetetlen erő marta: Testvér testvérre, magyar tört magyarra! S ha az aczél nem volt elég jó fegyver, Volt arany sok is, — az még jobban ölt! Oh, annyi volt már a legyilkolt ember, Hogy már be sem fogadható a föld ! Uj harc­, indult, most már a lélek ellen. Hogy kipusztuljon minden hon­ti jellem. Elalkuvás követte a csatát. . . E kort festette új tragédiád. A Szék­től fiatal párthívei azt kérték újévi üdvözleteikben, hogy néha engedje őket is beszélni, mert választóik zúgolód­nak, hogy képviselőjük sohasem juthat szóhoz. * * * A Nyolc­van év előtt Szilveszter éjszakája adta Petőfit a nemzetnek,­­ most a Szilveszter éjszakája adta a kiegyezést. * * * A Tallián Béla képviselőházi alelnök és torontálmegyei virilis megyebizottsági tag a főispáni banketten azt mondotta, hogy a megyének a főurakra kell támaszkodni, mert különben a demagógia uralkodik a megyeházon ! A népképviselet alap­ján álló magyar parlament kegyelmes alelnöke nagyobb elis­meréssel nem nyilatkozhatott a népképviselet szuverenitásáról. • * * x Molnár János apát az Alkotmány czímű lapjában nagy örömét találja abban, hogy Wekerle volt demokrata minisz­terelnököt becsapták a tejspekulánsok, és hogy a tejspekulán­sok azt mondták, hogy azért nem fizethetik a tej árát, mert a demokratatej olyan rossz, hogy a nyakukon maradt, úgy lát­szik ebből, hogy Wekerle tehenészetében baj van a tejhozam körül, a­minek talán az lehet az oka, hogy nála is­­ inter vaccas bes est abbas­­»

Next