Bolond Miska, 1875 (16. évfolyam, 1-49. szám)

1875-01-03 / 1. szám

9 MÓRICZ PÁL financziális javallatútyai egy legnjatik­­tívrenüss pénzügyi operáczió érául. I­­ÖTETTÖM magamba, hogy hiógatok, de­­nem nézhessem szó nékü annak a Gyiczi Kámánynak az é­lhetetlenségit. Láczczik, hogy szűk a válgott dohánynya, a ki kevés trafikja van is a né­mettül körte kecsösön. Megszánom hát, adok egy lyó taná­csot­­mikéntségesen segéthessen a jelen pézügyi ka­­lamiskáson, vagy hogyis mongyák a finom dip­­lomatemat­ikusok. Hátszeniszen eczczerli dolog. Külgyön ki a félnánczok minyistere e he­lyett a sok éhenhantt görbe végrehajtó helyett ügyes, megbézható, és az paklizásbani gyakor­lati jártasságba kipróbál magy. kir. minvisteri, ferbli makaó és nasivasi bankadókat! így ezek minden kényszer néha benyerhessék az állam­­háztartásba kompetálló öszvegeket. Nem ! mil­­liongokat ! És pedig hogy azután gesztény ezek a kö­­télrevalók roszra ne fordíthassák az pézt, kiigygyön ki ellenvörzésökre egy egy nasságos urat, teszem azt egy osztálytanácsost avagy peniglen mingisteri tiktárt, —­sz egyéb dógok­ussincs. Ha juzutángoszténg ezek igy sprengó­ják a bankokat , ott az adóhivatal, bele vele a pézzel ! Ez a legigényesebb keresménynye a stá­tusnak, mer egyrészt igy a pézt csak onnast venné ahun van ; ez pegyig — szerintem — a jó adótörvény első kelléke. Másrészt az eddig­i néhány szakeszű podegrás professor álal meg­­billogozott ljátékokat a hazamentő instituczijok sorában emelvlyük. Mer kérem szeretetvel, ha Péternek vagy Pálnak szabad a maga regreszé­­rozására ferbliznyi, má mér ne szabadna az stá­tusnak? Én legalább ezt tartom, az én kaurte­­semvel a Ludasmatyival egyetemben. Úgy ám Gyiczi! Abczug ha nem tucz ferbliznyi. Fekügy le magadnak, ne drukkolj­­ ott hiába. Mihaszna szorítod úgyis? Czupasz neked, gyű ! Irodalom és Művészet. — A NEMZETI HIRLAP előfizetői szépen sza­porodnak. Toldy Pista már prenumerált rá. — HERCZL ZSIGMOND a bukott szegedi hitel és zálogintézet igazgatója »Lieder eines Gefangenen« czimű­ versfüzetet adott ki. Meg­­érdemlené, hogy a versekért újból becsukják. — NEMZETI SZÍNHÁZI állapotok. Rienzi bácsi elrekedt, a súgó kirekedt, Benza beteg a czicza oda van vendégegerészetre, a ló náthás. Csak a kecske játékképes, mióta fölemelték a­­ gázsiját. Az adóügyi bizottságból. Toldalék a finálékról. Ifjlcbanus, c/ui filiam l)abct, non solvat \ porcionem ab equipage,*) si illám perso­nam pergit — visitarc. (Beadja ľ а с го I a i. *j Equipagus, gen. mase. (L. S\epes%i Latin nyelvi: I. 'Jó. lap.) BOLOND MISKA. A Halász. (Goethe balladáj­a 11tán szabadon.) Ш Tó vizén, a csöndes éjben Lágyan lebeg a kis ladik. Halász legény jeles fogásról, Gyönyörű álmot álmodik. Víz locsosan, elmerült a háló — De kioson a fürge hal. Megy másfelé, de a törekvést Nem koronázza diadal. Bevonja a halász a hálót S szomorú éneket zeneg. Sóhajt a lomb, riad a viszhang. Halljátok őt meg istenek! És ím, a szép tündér I lóny­a A viz mélyéből fölmerül. Kápráztató arany ruháján Gyémánt ragyog körös-körül. És szólt Ilónya a halászhoz: »Szép ifjú, hagyd a bús danát! Légy kedvesem, megosztom véled Országom minden aranyát. Oh, nem kell akkor a piarezon Font számra mérned a halat! Közérdekünk ez! jöjj ölembe. Magammal hadd ragadjalak!« A bűbájnak ki állhat ellen? Az ifjút elnyelé a hab. A tó vízén az árva csónak Gazdátlanul tovább haladt. — — Valaki megfelé, s hírével így lett egész város tele. Hajh: »Nemzetgazdasági Szemle« A kifogott ladik neve! Pipaszári miniszter meghagyatikjai. i. Igazgató ur. j­onncsa színműnek az, a mi regénynek a Blycvalier Baublas avanturjei négyzetre emelve, gyökkivonás nélkül. Szóval botrány. jjjtem akarom, h­ogy előadják P. miniszter. n. igazgató úr. Vifini, Ijiszen­toldp cjjista újságot ad ki? S Még nekem esik, az lesz belőle. Szóval botrány, ülő kell adni azt a c­orneliát. P. minis­zt­er. FOECSIL! Áztat a moszka herczeget Kohn Stanti­­novicsot, a ki a minopádan ellopta mamájának gyémánt smukját és oda ajándékozta egy szí­nésznőnek, a­ki bebizonyította, hogy milyen nagy Verwaltungsrath lehetett volna belüle: most gemüthskranknak és bolondnak jelentet­ték ki a doktorok. Furcsa igazán ! A kis tolva­jokat nevezik ganereknek és a nagyokról azzal mondják, hogy gemüthskrank és bolond ! Gott iber die Welt, de sok ilyen gemüthskrank és bolond ember van minálunk Magyarországon ! Ahrem Regenbogen, libamájáruló a vetekoterába. Január 3. 1875 ASBÓTH JANKÓSÁGOK. ARNIMNÁL. As—th. Hallom, hogy uraságod röpiratot akar kiadni. Szolgálhatok egy ollóval, és egy kis tanácscsal ? A.n. Isten mentsen ! Ha Bismarck csak néhány lopott levél miatt három hónapra ítél­tetett el, félek, élethossziglan benn hagy, ha az ön segélyével adok ki röpiratot. »MAGYAR CONSERVATIV POLITIKA.« .... Andrássy sportmann volt, nem mi­niszterelnök. Ha fontos államügyekben kereste föl valaki, az előszobában várakoztatta fél nap, ő maga azalatt egy hátsó ajtón távozva, lovára ült, s körüllovagolt a városligeti rondeaun.... (Ilyenkor bizonyosan Asbóth Johan anti­­chambreozhatott fontos államügyekben.) „A Lloyd“-nak egyik számában olvas­tuk . Egy magyar lap felemlíti azt, hogy tegna­pi számunkban egy újabb csont czikk jelent meg. Tegnapi vezérczikkünk ugyanis szorul szóra Stein könyvéből van kiírva. Mi nem va­gyunk hibásak, mivel bennünket Asbóth János miniszteri fogalmazó szedett rá. Mi az általa nekünk eredetiként átadott vezérczikket jóhi­szeműen közöltük s mint eredetit fizettük. —­jf A Lloydnak ezen mentegetését eléggé alapos­nak találta egy magyar lap újdondásza és As­­­­bóth »vezérczikk-iró úr« eljárása felett botrán­­kozását fejezte ki, a mire a »vezérczikkiró úr« megharagudott és az újdondászt kihívta pár­bajra, a miért hogy őt »compromittálta«. Az újdondász azonban felvilágosította a »vezér­czikkíró urat«, hogy előbb Fáikkal kell megviv­­nia, mert Fáik volt az a ki őt először »compro­­mittáltatta“. PRACTICUM. Sennyei, Kákái, Grünwald , Stein , Széchen, Roscher, olló: Summa summarum — megvan a készröpirati BOLOND HÍREK. I­I Kedves krisztkindli az Ellenőr olva­sóinak: Csernátoni a karácsonyi számban újból kiadta az Ellenőrben eddig megjelent összes előfizetési felhívásokat. — Thury Gergely városi főispánt fölmen­tették hivatalától. Kiváncsiak vagyunk, meg fogja e találni a fölmentő levél, s nem írják e majd a hátlapjára: »Tartózkodási helye isme­retlen. • Palay. (Szellföldadó szabályozási határo­zati javaslatának tárgyalásánál.) T. hát! Rö­vid leszek!! Vannak □ mérföldek, a­kik nem fizetnek adót. (Csiky S, a melyek! Szónok hátra néz Csikyre és megbotránkozással.) Bi­zok én magamért beszélni! (Óriás derültség) A­mint mondám, v­annak mföldek , k­i­k stb. (Éljenzés?) Fűzágról szakadt lyra. Én tégedet nem szeretlek Mert a minap megleszelek. És a mint ott állok vala, Megrezzent a nagy bodzafa. És kit látok futni onnan, Más kedvessel voltál ottan. Baranyamegyében van egy patak Csele, Kibe Lajos király, aló! zsupszii bele !

Next