Rüstow, Wilhelm - Vértesi Arnold: Az 1848-1849-diki magyar hadjárat története 1. (Pest, 1866)
Bevezetés. A hadviselő felek hadseregeiről. Osztrák, orosz, magyar
BEVEZETÉS. Δ hadviselő felek hadseregeiről. A magyar forradalmi hadjárat első időszakában két hadsereget kell tekintetbe vennünk, a magyart és az osztrákot, később ehhez járul még Oroszország hadserege, melyet ez a forradalom elnyomása végett Ausztria segélyére küldött. Az osztrák gyalogság 1848-ban sorgyalogság, határőrök és vadászokra oszlott. A sorgyalogság 58 ezredből, állt; az utolsó ezredszám ugyan 63 volt, hanem az 5. és 6. szám már 1807 óta hiányzott, a 46, 50. és 55. szám 1809 óta. Az 58 ezred közül 4-et az osztrák főhercegségből, 1-et belső Ausztriából, 1-et Sléziából, 1-et Stájerországból, 3-at Illyriából, 4-et Morva-, 8-at Csehországból, 13-at Galliciából, 8-at Olasz- és 15-öt Magyar- s Erdélyországból újoncoztak. Valamennyi ezredet, a magyarok kivételével német gyalogságnak neveztek. Minden német gyalog ezred békelábon állt 2 gránátos századból, 2 zászlóaljból 6—6 századdal s egy harmadik zászlóaljból 4 századdal. Hadi lábon a harmadik zászlóalj is 6 századra szaporitatott; azonkívül minden ezrednél alakitatott egy 2 századból álló depot-osztály s minden német ezrednél (az olaszokat azonban kivéve) lehetett még egy első és második landwehr zászlóaljat 6—6 századdal fölállítni. Minden század a 3 rendes zászlóaljnál s az első landwehr zászlóaljnál 218 emberből állt; a"zászlóalj tehát a tiszti kar