Ágoston Péter: A sztrájk büntetése (Nagyvárad, 1908)
Bevezetés
BEVEZETÉS. 1. §. A büntethetőség kérdése általában. Ahhoz, hogy a sztrájk büntethetőségéről beszélhessünk, előbb a bűncselekmény fogalmával és a büntetés céljával kell tisztába jönni. Természetesen nem új elmélet létesítése céljából tesszük ezt, hanem a sztrájk büntethetőségének tisztázása céljából. A mai társadalom fő vezérelve az egyéni tulajdon és a gazdasági élet védelme, s igy mi sem természetesebb, minthogy a gazdaság és az egyéni tulajdon a jogra befolyást gyakorolnak. Ezek mellett azonban a társadalom más elvei is hatnak s igy ezek nem ritkán meggyengítik ama fő elvek hatását, miért is e fő elvek nem hatottak mindig egyformán, úgy hogy a tulajdon elleni cselekményeket sem mindig egyformán torolták meg. A társadalom elveinek hatása pedig folyton változott az elvekkel s ezek jelentőségével. Az a befolyás tehát, melyet gyakoroltak változó volt. E befolyás leginkább a büntetendő cselekmények változásánál tűnik szembe. Miután a társadalmak vezérelvei folytonosan változtak, a bűncselekmények ehhez képest szintén változtak. A különböző korok s népek más más cselekményeket minősítettek tehát bűncselekményeknek. Ez magyarázza meg azt is, hogy a bűncselekmény fogalmának megállapítása tekintetében oly eltérők a vélemények, sőt azt is, hogy minden jogrendszer szerint külön kell a magánjogi, tehát nem büntethető és büntetőjogi jogsérelmet elhatárolni. Az elmélettel foglalkozók közül sokan, Merkel nyomán, a magánjogi és büntetőjogi jogsértés közt nem keresnek ma már minőségi, különösen nem keresikaz erkölcscsel kombinált különbségeket, hanem arra azálláspontra helyezkednek, hogy a bűncselekmény nagyobb