Beksics Gusztáv: Magyarország jövője az ujabb nemzeti elhelyezkedés alapján (Budapest, 1900)
A a Parlament KÖLTSÉGVETÉSI vitája nagy kérdéseket mozgatott. Egészségi állapotom azonban nem engedte meg, hogy részt vegyek különösen a földművelési és közoktatási vitában. Ezt annál inkább sajnálnom kell, mert mind a kettőben gyakori hivatkozások és részletes utalások történtek fél év előtt megjelent munkámra: »A magyar politika új alapjai«-ra. Bizonyára, lesz még módom a munkámban fölvetett nagy nemzeti kérdésekhez való parlamenti felszólalásra. De lehetetlen addig is elmulasztanom, hogy legalább sajtó útján hozzájáruljak azon eszmék tisztázásához, amelyek munkám kapcsán a képviselőház legújabb vitáiban szóba kerültek. Különben a polémiára vagy cáfolatra alig van okom. Talán egyes, szórványos esetektől eltekintve, úgy a sajtóban, mint a parlament vitáiban mindenki, legalább lényegileg, helyeselte a magyar nemzet konszolidácziójára vonatkozó organikus programmomat. Különös helyesléssel találkozott a könyvemben fejtegetett erdélyi politika, valamint a magyarság terjeszkedésével kapcsolatos azon nemzeti programra, hogy kultúrás politikánkban nagyobb súlyt kell helyezni, sőt Wlassics minisztersége óta tényleg nagyobb súly van helyezve, a magyarságra. De hogy nem elég a magyarságnak kultúrái kifejlesztése, hanem szükséges egyszersmind természetes fejlődőképességének istápolása, vagyis számának olymérvű megnövelése, mely nemzetiségi bajainkat elhárítja.*