Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865 4. (Budapest, 1937)
Nagy Miklós: Előszó
ELŐSZÓ. Tudományok művelésében és közéleti szereplésben századokon át többszörösen kivált, nagymúltú család sarjaként, átöröklött és gyermekéveitől kezdve folytonos tanulással szerzett szellemi kincseivel úgy lépett 1877-ben a 24 esztendős Berzeviczy Albert Sárosmegye aljegyzője minőségében közpályájára, mint nemzedékének egyik legszebb ígérete. Előkelő megjelenése, finom, tartózkodó modora, melyet azok, akik nem láttak be mélyen érző szívébe, oly gyakran ismertek félre, föllépésének biztossága, nagy műveltsége, írásainak tartalmassága és formai jelessége, szónoki készsége, feladataival együtt növekvő tudási vágya és kötelességérzése, végül, de nem utolsó sorban, erős konzervativizmusa mellett is az újabb szellemi áramlatok iránt tanúsított meg® értő érdeklődése végigkísérték hosszú, munkás, eredményekben gazdag életén. Bárminő pozícióba is került mindig fölfelé ívelő pályáján , szülő- megyéjének közigazgatásában, a jogakadémiai tanár katedráján, a képviselőházban, úgy is, mint annak jegyzője, alelnöke és elnöke, a miniszteri tanácsosi és államtitkári munkakör után a vallás® és közokta® tájügyi miniszter székében, a felsőházban s a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnökeként a legnemesebb eszmé® nyékét szolgálta soha nem csökkenő munkakedvvel és munkabírással. Ez eszmények közt első volt a magyarságnak a magasabb kultúra, a nagyobb és mélyebb műveltség által való fölemelése és ezzel nem® zeti jövőnk biztosítása. Az idevezető út megválasztásában Széchenyi és Deák tanításait követte, már csak azoknak az élményeknek hatása alatt is, melyeket rá nézve nemzetiségektől lakott szülőföldjén szer® tett tapasztalatai mellett az önkényuralom korára esett gyermekévei® nek eleven emlékei, majd a lassan megszilárdult kiegyezés nyomán be® következett politikai, társadalmi, gazdasági és közművelődési föllen® dülésnek s ezzel együtt a magyarság főleg a városokban mutatkozott gyors térfoglalásának szemlélete jelentettek. Ezek a szempontok irá® nyitottak akkor is, mikor 28 éves korában a szabadelvű párt programm® jával elfogadta Eperjes mandátumát és az 1867-es politikának azt a Tisza Kálmán és utóbb még inkább Tisza István által megadott értelmezé®