Hampel József: Ujabb tanulmányok a rézkorról (Budapest, 1895)
Tanulmányaimban a magyarhoni bronzkor kezdeményeiről arra az eredményre jutottam, hogy a bronzkor elején dívó szerszámok és fegyverek rézből készültek. Kénytelen voltam tehát a bronzkor elején oly műveltségi korszakot föltételezni, melyben a réznek valamennyire hasonló szerepe volt, mint utóbb a bronznak. Igaz, hogy a réz a maga korában nem bírta a kő használatát kiszorítani, nem bírt vele szemben soha oly föltétlen uralomra jutni, mint utóbb a bronz; azért érthető, hogyha némely szakember nem hajlandó a «rézkor» elnevezést külön kulturális időszak jelzésére elfogadni. Azonban okunk van hinni, hogy az az átmeneti időszak, mikor a kővel a réz versenyezett, meglehetős hosszú tartamú volt és azt tapasztaljuk, hogy e hosszú korszak folyamán a kőkor idomaitól eltérő sajátszerű réz szerszámok, fegyverek és ékítmények egész sora keletkezett. Ezen okok miatt czélszerűnek vélem, hogy addig, míg találóbb czímet ez átmeneti kornak nem adhatunk, használjuk a «rézkor» elnevezést. Hazai tudósaink között id. Kubinyi Ferencz volt az első, a ki az őskori réz szerszámok iránt érdeklődött, és a ki már 1861-ben a m. tud. Akadémiában előadta azt a nézetét, hogy az őskorban a réz használata megelőzte a bronz- s a vaskort.1) Tőle függetlenül Rómer Flóris Műrégészeti Kalauzában értekezett először az őskori réz szerszámokról2) és mikor 1868- ban a párisi ősrégészeti congressuson a hazai őskor maradvá n) Arch. Közi. 1861. II. köt. 81. és 82. 1. ( Műr. Kat. 1866. I. 26. Rómer ott Érdyre is utal, a ki «bronzkorszak» helyett hibásan «rézszak» kifejezéssel él. (Arch. Közi. II. Bl. 1.) 1* M. TUD. AKAD. ÉRTEK. A TÖRT.-TUD. KÖR. XVI. K. 6. SZ.