Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve (Budapest, 1884)

Bevezetés

KECSKEMÉTI W. PÉTER ÖTVÖSKÖNYVE. BEVEZETÉS. Kecskeméti W. Péter ötvös-mester, a XVII. század derekán, a drágakövekről, s azoknak bűvös-bájos hatásáról, valamint az ötvös-műipar technikájáról szóló könyvet írt, melynek szépen megtartott eredeti példánya birtokomban van. E munka, a maga korában párját ritkító élénk történelmi érzékkel van írva. Kecs­keméti számot ad mindenről, mit s hol tanúit, kitől látott, hol s mikor tett papirosra; úgy hogy az ő életrajzát, saját művében elszórt jegyzeteiből, s azok alapján tett kutatások nyomán, csak­nem egészen összeállíthatjuk. A XVII. században az ötvösséget vagy a legkiilönb mesterség­nek, vagv épen, a nyomdászattal egvütt, «liberalis ars»-nak tekin­tették.1 Még a következő század elején is, midőn ez iparművészet már ugyancsak benne volt a rákfordulóban, ígv magasztalja egy verselő : Ollyan az ötvösség, Hogy minden mesterség Könnyen azt fel nem veri ; Olly igyekezetem Nincsen, hogy dicsérjem, Maga-magát dicséri ; De megvallom azt is, Hogy edgy mesterség is, Mindenben el nem éri. Ez az iparművészet minálunk különösen jó talajra talált. Bethlen Gábor aligha fejezte ki az egész magyarság véleményét, azt mondván, hogy «az tékozlással való köntösbeli luxus nem az magyar humorhoz való».2 Szavaiban legföljebb annyi az igazság, 1 Utoljára 1701-ben említtetik mint «Bruederschatft der Freyen Goldschmidt Kunst», a körmöczi ötvösök czéhlevelében, art. 1. Eredetije az egyetemi könyvtárban. 2 Történelmi kalászok. Szerk. Thaly Kálmán. Pest, 1862. 96. 1. Arch. Értesítő. '4

Next

/
Thumbnails
Contents