Ballagi Aladár: Kecskeméti W. Péter ötvöskönyve (Budapest, 1884)
Bevezetés
KECSKEMÉTI W. PÉTER ÖTVÖSKÖNYVE. BEVEZETÉS. Kecskeméti W. Péter ötvös-mester, a XVII. század derekán, a drágakövekről, s azoknak bűvös-bájos hatásáról, valamint az ötvös-műipar technikájáról szóló könyvet írt, melynek szépen megtartott eredeti példánya birtokomban van. E munka, a maga korában párját ritkító élénk történelmi érzékkel van írva. Kecskeméti számot ad mindenről, mit s hol tanúit, kitől látott, hol s mikor tett papirosra; úgy hogy az ő életrajzát, saját művében elszórt jegyzeteiből, s azok alapján tett kutatások nyomán, csaknem egészen összeállíthatjuk. A XVII. században az ötvösséget vagy a legkülönb mesterségnek, vagy épen, a nyomdászattal együtt, «liberalis ars»-nak tekintették. Még a következő század elején is, midőn ez iparművészet már ugyancsak benne volt a rákfordulóban, így magasztalja egy verselő : Ollyan az ötvösség, Hogy minden mesterség Könnyen azt fel nem veri ; Olly igyekezetem Nincsen, hogy dicsérjem, Maga magát dicséri ; De megvallom azt is, Hogy egy mesterség is, Mindenben el nem éri. Ez az iparművészet minálunk különösen jó talajra talált. Bethlen Gábor aligha fejezte ki az egész magyarság véleményét, azt mondván, hogy «az tékozlással való köntösbeli luxus nem az magyar humorhoz való». Szavaiban legföljebb annyi az igazság. Utoljára 1701-ben említtetik mint «Bruederschafft der Freyen Goldschmidt Kunst», a körmöczi ötvösök czéhlevelében, art. 1. Eredetije az egyetemi könyvtárban. 2 Történelmi kalászok. Szerk. Thaly Kálmán. Pest, 1862. 96. 1. Arch. Értesítő.