Thim József: Szerbia története 3. (Nagybecskerek, 1892)

V. rész. A szerb szabadság-harczok - I. Karagyorgye vezérlete alatt

­Ötödik rész A szerb szabadság­harczok, I. Karagyorgye vezérlete alatt. A szerb felkelés rövid fél év alatt oly mérveket öltött, hogy­­a szultán Bekir pasát küldte el a rend helyreállítására, de sikertelenül. A küzdelem, mely eleinte a janicsárok és daluk ellen irányult, az elnyomott rájuk érdekében, nemzeti színezetet kezd vala ölteni. Kara­­gyorgye egymaga huszonnégy helyen verte meg a törö­köket s mikor Bekir is kényteleníttetett elvonulni, a mozgalom egyszerre nemzetivé vált. A szerb kérdés, mely eleinte a török birodalom belügyeiben foglalt helyet, csakhamar a szomszéd biro­dalmakat is érinté, s maguk a szerbek igyekeztek velük szoros összeköttetésbe lépni. A dahik elleni küzdelmeik alatt a szerbek Ausztria pártolásáért esedeztek, mely azonban 1804. márczius közepe táján kijelenté: minthogy a portával barátságban él, nem segítheti őket s a dahikkal való kibékülést aj án­lotta. ") Néhány hétre rá Karagyörgye bizonyos Sajtinszky osztrák kapitány által a következő javaslatot tette az osztrák kormánynak: miután az összes szerb nép leghőbb vágya a felséges uralkodóház fenhatósága alá jutni, nem maradhatván többé a porta igazságtalan önkényes uralma alatt. Karagyorgye, ha sikerülne neki Belgrád várát elfoglalnia, kész lenne úgy ezt, mint a két másik kisebb v) HesbAOBBh, JKhbot h aejia bcjmkot b°P|)a IleTpoBHha, Bew, 1883. 1. 97. Dr. Thim­i A szerbek története. III. r

Next