Králik Lajos: Hitbizományi jogunkról - Pálffy János Gróf végrendelete (Budapest, 1909)

Bevezetés

BEVEZETÉS. Ma­holnap 42 éve, hogy a magyar joggal foglalkozom. Ha végig gondolom ezt az időt, úgy látom, hogy engem is az vezérelt, a­mi a legtöbb magyar jogász szeme előtt volt. Néztük, tanultuk a magyar jogot, a magyar életet és azt láttuk, hogy biz’ az nagyon tökéletlen valami. A külföldre kell mennünk, a külföldi tudományt, törvényhozásokat kell tanulnunk, ha előbbre akarunk menni. Ázsiából ugyan hoz­tunk magunkkal egy nagyon értékes dolgot, a jó erköl­csöket. De Európában telepedtünk le, királyaink Szent Istvánon kezdve annak intézményeit fogadták el. Politiká­ban, magánjogban egyaránt Európához kell simulnunk, azt kell tanulnunk. Az ősmagyar, nemzeti jogban találunk ugyan itt-ott egy magyar gondolatot, valamelyes magyar fejleményt. De intézményeket csak a külföldön látunk. Intézményszerűen csak a külföldön fejlesztették a jogot. Csak azoktól tanulhatunk olyat, a­mit aztán tovább fej­leszthetünk. Ilyenforma munkában telt el az életem. Nem is igen gondoltam már arra, hogy a jog terén valami olyan intéz­ménynyel találkozzam, mely magyar embertől eredt, me­lyet érdemes tovább fejleszteni. Ez idén egyszerre olyasmi történt, a­mit életemben már nem reméltem. A pozsonyi hagyatéki bíróság publikálta Pálffy János gróf végrendeletét. A végrendeletében Pálffy János gróf többrendbeli hit­­bizományt alapított. I*

Next