Králik Lajos: Hitbizományi jogunkról - Pálffy János Gróf végrendelete (Budapest, 1909)
Bevezetés
BEVEZETÉS. Maholnap 42 éve, hogy a magyar joggal foglalkozom. Ha végig gondolom ezt az időt, úgy látom, hogy engem is az vezérelt, ami a legtöbb magyar jogász szeme előtt volt. Néztük, tanultuk a magyar jogot, a magyar életet és azt láttuk, hogy biz’ az nagyon tökéletlen valami. A külföldre kell mennünk, a külföldi tudományt, törvényhozásokat kell tanulnunk, ha előbbre akarunk menni. Ázsiából ugyan hoztunk magunkkal egy nagyon értékes dolgot, a jó erkölcsöket. De Európában telepedtünk le, királyaink Szent Istvánon kezdve annak intézményeit fogadták el. Politikában, magánjogban egyaránt Európához kell simulnunk, azt kell tanulnunk. Az ősmagyar, nemzeti jogban találunk ugyan itt-ott egy magyar gondolatot, valamelyes magyar fejleményt. De intézményeket csak a külföldön látunk. Intézményszerűen csak a külföldön fejlesztették a jogot. Csak azoktól tanulhatunk olyat, amit aztán tovább fejleszthetünk. Ilyenforma munkában telt el az életem. Nem is igen gondoltam már arra, hogy a jog terén valami olyan intézménynyel találkozzam, mely magyar embertől eredt, melyet érdemes tovább fejleszteni. Ez idén egyszerre olyasmi történt, amit életemben már nem reméltem. A pozsonyi hagyatéki bíróság publikálta Pálffy János gróf végrendeletét. A végrendeletében Pálffy János gróf többrendbeli hitbizományt alapított. I*