Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története (Kolozsvár, 1926)
Előszó
erdélyi gyógyszerészet történelmére vonatkozó több értékes adatot tartalmaznak. Annyi háborús viszontagság között szinte csodálatos, hogy Erdélyben oly sok törvényhatósági és családi levéltár épségben megmaradt. Egy-egy élet szükséges ezeknek átkutatásához és csak akkor kezdődik az alapos történetírás, ha Kolozsvár, Brassó példájára a többi törvényhatóságok történelmi oklevéltárai is a sajtó alól kikerülnek. Talán megközelítőleg teljes munkát tudnék végezni, ha az erdélyi városok, megyei székhelyek és szerzetesek levéltárainak anyagát átkutathatnám s a gyógyszerészetre vonatkozókat összegyűjteném és ha mindezekre elegendő idővel és anyagi készséggel rendelkezném. Erre azonban több okból nem gondolhatok. Miután megfelelő bevezetés és keret nélkül — a gyógyszerészet történetére vonatkozó fejtegetést — még a szakérdekű részleteket sem lehet kellőleg értékelni, szükségesnek tartottam, hogy a gyógyszerészet történelmét a legrégibb időktől kezdjem s vezessem azon a fonalon, amelynek során a gyógyszerészet története összefüggő egészet képezhet. Az ember történelmében a gyógyszereknek ép oly fontos szerepe van, mint az egészségnek és betegségnek s ha történelem a társadalmi élet iskolája, a gyógyszertárak történelme talán még fontosabb tanúságokat rejthet magában az emberi élet fentartására, mint a történelmi hősöknek leginkább embertársaik pusztításával járó cselekedetei. A munkát megkezdtem. Ezek után már a mai kor gyógyszerészgenerátiójának lesz jövőbeni feladata, hogy az erdélyi gyógyszerészet történetének keretét szélesbítse, mélyítse s emelje arra a piedestalra, amelyet gyógyszerészet-társadalmi hivatottsága megkövetel. Kolozsvár, 19211. november hava. Dr. Orient Gyula.