Gyürky Antal (szerk.): Borászati Lapok 1859
1859-01-02 / 1. sz.
rászati munka, s ez is mennyire alul állt a fejlődés színvonalán. Csak olvasson valaki (Chaptal fordítását, s Schamf munkáját kivéve) egy régibb pinczegazdászati könyvet, valljon mit talál benne: csupa topographiai leirását a pinczének, t. i. elmondja, hogy a hordók sorban állnak, bedugaszoltatnak, az ajtók bezáratnak vagy a legegyszerűbb borkezelést elbeszélési modorban, melyben elmondja, hogy a szőlőt kitapossák, hordóba szűrik, a hordókat töltögetik, de okát semminek sem mondja meg, elvekről pedig épen nem szól, eszmét nem ébreszt, s újabb jobb kezelésről fogalmat nem nyújt. Nekünk tehát régi hibáinkat kell jóvá tenni, és ez hamar nem megy, erre idő kívántatik. Hibáznak tehát, kik azt hiszik, hogy egy-két év alatt nem hoz gyümölcsöt a mag, melyet habár mily szorgalmatosan öntözgetünk is, de még meg nem erősödött s még virágja bimbójából sem fejlett ki. Elismerjük mi, hogy bortermelőink állása igen nehéz, szorgalommal s költséggel termesztett boraiknak még sem ára sem kerete. Kiadásaik naponkint szaporodnak, jövedelmök pedig hibázik. De épen azért, törekedniük kell, hogy a lehető legkevesebb költség után mégis a lehető legnagyobb jövedelemre számíthassanak. Iparkodniok kell, hogy boraikat úgy kezeljék, mikép azok a külföldön — honnan azokra vevőt várhatnak — kelendők legyenek. Figyelemmel kell lenni a kereskedés igényeire s meg kell ismerkedni annak minden viszonyaival, hogy ha jó bort termesztünk, azt jó áron el is adhassuk. Nekünk el kell lesni a külföld borászati s borkereskedési titkait, hogy mi is oly helyet foglalhassunk el a világpiacokon borainkkal, mint más nemzetek, s mi is kincseket hozhassunk azokért cserébe hazánkba mint a francziák, spanyolok s portugallok. Szerény lapunk ezen ügynek, ez elmondott érdekeknek akart a múlt s kettőztetett erővel akar e mostani évben szolgálni. És ha a mindenható Isten erőt ad, s ha a termesztő közönség pártolásával, tapasztalt szakíróink pedig közreműködésekkel támogatni fognak, s ha lapunk iránti részvét — melyet megérdemelni törekedünk — emelkedni fog , úgy hiszszük, hogy ezen lapok nem kis szolgálatot fognak ez ügynek tenni. Meglehet, hogy némelyek ezen lapoktól más tartalmat várnak, talán kedvderítő s gondűző regékért szívesebben adnák a három frtot, vagy talán folyvást csak gyakorlati s rögtön gyümölcsöző utasításokat kívánnának ezekben olvasni. De mi meg vagyunk győződve, hogy minálunk még borászatunkban annyi megoldatlan kérdés van, annyi tisztába hozandó külön nézet, s oly bizonytalan elvek léteznek, hogy ezek megvitatására s átalában az eszmecserére felette nagy szükségünk van. Erre tehát mi tért akarunk nyitni. Amellett a gyakorlati kezelést mindig szem előtt kívánjuk tartani, s e tekintetben a legértelmesebb szőlészeink után az időnkinti tapasztalás s kísérletek által legjobbnak bebizonyult módokat tanácsolni legfőbb feladatunk leend. Sőt az újabb felfedezéseket, a kezelést könnyítő új gépeket s eszközöket megismertetni, valamint a kereskedés viszonyairól a külföldi borászatról s boraink állapotáról a külföldön, úgy boraink keletét előmozdító módokról. olvasóinkat értesíteni kötelességünk leend. Szerkesztő: A borászat fontossága hazánkban s a szőlőből remélhető jövedelmekről. Tagadhatatlan, hogy hazánkban a szőlőmivelés s bortermelés (mit röviden borászatnak nevezünk) igen nagy fontossággal bír. Különösen pedig nemzetgazdászati tekintetben, mert a bor minálunk olyan czikk, melylyel kiválólag hivatva vagyunk világkereskedést űzni. Azt mondják a nemzetgazdászok, hogy csak az a nemzet gazdag s boldog, melynek virágzó kereskedése van. Amihez még hozzátehetjük, hogy csak a vagyonos nemzet lehet anyagilag s szellemileg erős, mert a szegénység mellett az értelmiség magas fokra sohasem fejlődhetik. De a virágzó kereskedés leginkább csak akkor gazdagíthat egy nemzetet, ha az nemcsak a birodalom határai között űzetik, (mert ekkor a pénz csak gazdát cserél, de nem szaporodik az országban) hanem ha a külföldi piaczokra is kiterjeszkedik, honnét idegen pénzt hoz be, s miáltal a pénz itthon szaporodik. Márpedig a külfölddel kereskedelmi viszonyba lépni, a külföldi piaczokon hasznos eladásokat tenni csak borainkkal lehet, mert hiszen gyapja, gabonája, iparczikke minden kis államnak van, de bora csak igen igen kevésnek. Fontos iparág tehát nálunk a borászat ezért, de fontos továbbá még azért is, hogy szeleink többnyire oly hegyoldalakban fekszenek s oly tért borítnak el, melyből sem gabnatermesztés, sem más módon nem tudnánk még csak megközelítőleg sem annyi jövedelmet húzni, mint a szőlőmiveléshez A mellett a szőlő értékesítésére nézve igen sok s kedvező kinézés mutatkozik, mi más termesztményeknél egészen máskép áll. Mi eddig ugyan csupán bor kedvéért miveltük a szőlőket, s így ha a bort nem tudtuk eladni, azt hittük, hogy haladatlan a szőlőmivelés. A gazdászat egyik elve a termesztményeket értékesíteni, például a gabonát lisztté őrölve kell eladni, mert ekkor kétszer oly áron kel el, tehát kétszeresen van ez által értékesítve; vagy ha olcsó a gabona, marhahizlalásra kell fordítani, hogy ez által értéke emelkedjék. Az értékesítés elve emelte virágzóvá a külföld sok gazdaságát, de mi ezen elvről a borászatban mit sem tudtunk, mi csak mindig bort termeltünk (s eltekintve azon hibától, hogy nem iparkodtunk borainkat a külföldi piacra készíteni), s ha bő termés volt, azon bajba jöttünk, hogy vesztegetni kellett azt, vagy olcsó áron sem volt kelete, pedig épen akkor voltak legjobb boraink, mikor legtöbb termett. Ebből ugyan nem az következik, hogy a szűk termést kelljen óhajtani, hanem hogy a szőlő értékesítéséről szükséges gondoskodni. Nincs gazdasági növényi termesztményi czikk, melyet annyiféleképen lehetne értékesíteni, mint a szőlőt. 1. Legfőbb rendeltetéséhez képest mint bort lehet eladni, és pedig annál drágábban, mennél jobbá csináljuk a bort kezelés által. 2. A bort, ha gyenge, vagy rosz helyen s bőven termett, szeszszé lehet égetni, s így felette jó áron el lehet adni, mert a szesz itt is, de kivált a külföldön igen kapós (most egy akó borszesz 70 port). 3. A szőlőt mint gyümölcsöt lehet eladni külföldre oly áron, hogy egy akó borra kívántató mennyiségért 50 — 60 portot könnyen lehet kapni. 4. Lehet töpödt szőlőt csinálni (mazsolát) s azt kis tonnákba tépve kereskedésben drágán eladni.