Borászati Lapok – 19. évfolyam – 1887.

1887-01-01 / 2. sz

XIX. évfolyam. 2. szám. Budapest, 1887. január 1. BORÁSZATI LAPO Előfizetési feltételek: Egész évre .... 5 írt — kr. Fél évre 2 írt 50 kr. Negyed évre ... 1 írt 25 kr. A lémet birodalom államaiba egész évre 6 frt. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztrállába 7 frt. SZŐLŐMŰVELÉSI ÉS BORÁSZATI HETILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST „K«ZY£L£KÍ< Megjelenik minden szombaton. Felelős szerkesztő: Ordódy Lajos. Társ-szerkesztök: Molnár István és Engelbrecht Károly Hirdetéseket mindhárman kiadótulajdonosok. alap kiadóhivatala vesz fel. Főmunkatárs: Stollár Gyula. Árjegyzék ugyanott kapható. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési Hirdetési mellékletek jutányos árban pénzek a kiadóhivatalhoz czímzendők. fogadtatnak cl. Tartalom: Oldal A phylloxera elleni védekezés tanulmányozása czéljából Francziaországba kiküldött minisz­teri közegek jelentései 9 Ültessünk csemegeszőlőt. Winimer Ferencz-tö\ 10 A cognac eredete, elnevezése és felhasználása. Stollár Gyula-tói ... 10 Az új borok kezelése. E. 2£".-tól 11 Hirdetmény az amerikai szőlővesszők eladása tárgyában 12 Vegyes közlemények 12 Tudósítások a szőlők állásáról és a borkereske­delemről . 13 Előfizetési felhívás. Előfizetések lapunk kiadóhivatalálioz (Budapest „Köztelek") czimezeiidok. Előfizetési árak: Egész évre . . 5 frt — kr. Fel évre ... 2 frt 50 kr. Negyed évre I frt 25 kr. Tisztelettel A „Borászati Lapok' 4 szerkesztősége és kiadóhivatala. A filloxera elleni védekezés tanulmá­nyozása czéljából Francziaországba kikül­dött miniszteri közegek jelentései. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a folyó év szeptember hó elején Ottlik Iván miniszteri fogalmazót és Molnár Istvánt, a budai állami vinczellérké­pezde igazgatóját Francziaországba küldötte ki, bogy a filloxera-védekezés módozatait és az ezekkel elért eredményeket tanulmányozzák. A kiküldöttek közel két hónapi utazásuk köz­ben szerzett bő tapasztalataikról a földmivelési miniszter urnák kimerítő s minden tekintet­ben figyelemreméltó jelentést nyújtottak be. A jelentés, mely egy csinos füzetkében 53 ol­dalon nyomtatásban is megjelent, két fejezetre oszlik, az egyikben a kiküldöttek együttesen, a másikban Ottlik Iván külön is tesz ta­pasztalatairóljelentést. A terjedelmes jelentések egészben való közlését lapunk kerete egy számra terjedőleg nem engedé meg, kivonatilag pedig, tekintve, hogy a jelentések külön-külön összefüggő egészet képeznek, értékük csorbí­tása nélkül azokat közölni alig lehetne. — Ezért czélszerűnek tartottuk — ezúttal ezen közlemény­ben — a kiküldöttek által szerzett tapaszta­latokból az általuk levont következtetéseket külön-külön közölni, hogy t. olvasóink jó eleve tájékozva legyenek az iránt, hogy melyek azon javaslatok, melyeket a kiküldöttek hazai viszo­nyaink között a filloxera-védekezés tárgyában követésre ajánlanak.* E szerint: 1 ször. Molnár István és Ottlik Iván együt­tesen következő javaslatot teszik : 1. A homokművelés ma is egyike a leg­biztosabb védekezési eljárásoknak — feltéve, hogy valamely homok legalább 75% quarz­• A jelentéseket egész terjedelmükben a jövő szá­munkban s folytatólag a következő számokban fog­juk közölni. Szerlc. tartalommal bir. E tekintetben Magyarország azon szerencsés helyzetben van, hogy több millió hold ily homokterülettel bir s igy a jövőben borászatunk súlypontja kétségkívül az alföldi homokterületekre fog esni. Kellő és olcsó művelésmóddal, a fajok helyes meg­választásával, mindenesetre a homoki borterme­lés ugy minőségileg, mint mennyiségileg emel­hető ; ámbár alföldi homokaink a délfrancziai homokoknál mindig jóval kevesebbet fognak teremni, a mennyiben homokunk gazdagsága ásványi sókban alább áll a tengeri homoknál és nálunk a tavaszi fagyok a homoki szőlők termését nem egyszer koczkáztatják. a mitől a délfrancziai homokoknál soha sem kell tartani. 2. A vizzel elárasztás ma is biztosan meg­védi az európai szőlőket a phylloxera pusztí­tásától, ha az évenként 42— 50 napon ke­resztül ismételtetik. — E tekintetben az el­árasztást eltűrő szőlőfajainkat ki kell keresni s ez iránt még kísérletek teendők. A védeke­zés ezen módját később nálunk is csak nagyobb tőkével rendelkező birtokosok és részvény­társulatok fogják alkalmazni; kisbirtokos ezen védekezési eljárást alig lesz képes igénybe venni. 3. A gyérítés olv talajokon, hol a feltalaj legaláhb is 25 — 30 cm. mély rétegű s áteresztő altalajjal bir; hol a talaj nem túlságosan kö­ves és kavicsos, hol ugyanaz nem nagyon kö­tött és nyirkos, — feltéve, hogy alkalmas szá­raz időben és a kellő gondossággal vitetik végbe — mindenesetre jó eredménynyel fog járni továbbra is; de a szénkéneggel való ke­zelést 3 évenként erős, ha lehet, vegyi trá­gyákkal kell istápolni. Egyáltalában pedig a gyérítés alkalmazása továbbra is a számítás eredményétől függ. Ott, hol a talaj kövessége vagy nyirkossága miatt, a szénkéneggel gyérí­tés nem adhat kielégítő eredményt, értékesebb szőlők megmentésére érdemes megkisérleni a szénkéneges káliummal való gyéritést is. 4. Az amerikai szőlőfajokat illetőleg: a) Tény, hogy e~ !i közül a Riparia sau vage, a Vialla, a Rupestris, a Jacquez, Her­bemont, York Medeira, Cunningham, Harvood, Elsimboro és a Canada mindenütt; a Black July, a Black Pearl, Solonis, Clinton, Cynthi ana, Ruhlander, Taylor, Othello, Noah és egyéb fajok csak feltételesen, azaz a neki megfelelő talajban ellenállók a filloxerá­val szemben. Ezek közül a Riparia (összes vál­fajaival) Vialla. Rupestris, Black Pearl, Solo­nis és Clintonnak oltáshoz alanyul használha­tók ; ellenben a Jacquez, Herbemont, York Madeira, Cunningham, Harvood, Elsimboro, Othello, Black July, Cynthiana, Ruhlander, Noah és Taylor direct, azaz oltás nélkül is használhatók bortermelésre ; magától értetvén, hogy alanyul a directtermelők is alkalmazhatók. b) Tény, hogy a Jacquez. Herbemont, Harvood, Elsimboro, Canada és Cunningham a talajban nem válogatnak s minden talajban egyaránt díszlenek. A Cunnighan késői érése, de a talajban kevésbé válogatós természete miatt, rossz fehér talajokban alanyul lenne használandó. c) Tény az, hogy meszes, márgás és egy­általában mészben gazdag talajnemekben a Riparia, Solonis és Taylor-oltványok 4—6 éve korukban elpusztulnak; másrészt az is tény, hogy a vörös és a laza talajokban a Clinton iszapos, gazdagabb kerti talajokban a Riparia és valamennyi oltvány is, 10 — 11 évig, sőt talán még tovább is eltart. d) Tény, hogy a gránit, trachyt és porphyr­talajokban a Vialla igen jó alanyt szolgáltat, holott a Riparia nem ad tartós oltványt. e) Végül tény az is, hogy a talaj adapta­tiójára né^ve a biztos adatok Francziaország­ban is hiányzanak. S e tekintetben nálunk is minden határban minden fajból néhány tőkével kísérlet lenne teendő, mielőtt az oltás és nagy­ban kiültetés kezdetét vehetné. Ezen előleges kísérletek alól csak a Ja­cquez. Herbemont, H&rvood és Elsimboro tehet­nek kivételt, miután ezek minden talaj jal meg­elégednek, miért is ezeknél inkább az éghaj­lati viszonyokra kellene figyelni, a mennyiben az első kettő a kadarkával az utóbbi a bur­gundival szokott egyidőben érni. Il-szor. Ottlik Iván külön jelentésében: I. A homoki mívelés tekintetében: Az 1883. évi XVII. törvényczikkben biz­tositott törvényhozási kedvezményeken kivül kívánatos volna, hogy első sorban az állam tulajdonát képező, beerdősiteni szándékolt, nagy futó-homok területek, különösen a Temes­megyében Versecz és Fehértemplom körül elterülő nagy homoksivatag, szőlővel való be­ültetés czéljából betelepittessék oly módon, hogy ama szőlőmíves kisbirtokosok, kiknek szőlőit a kizárólag bortermeléssel foglalkozó vidékeken a phylloxera elpusztította : ide csa­ládostól áttelepittessenek, nyerjenek itt csekély áron és törlesztésre megfelelő nagyságú terü­leteket, s ha szükséges e területek beültetésére némi előleget. Ajánlom továbbá, hogy — különösen a homoki művelésre való tekintettel — meg­honosittassanak azon bőte Amő és azon festő szőlőfajok, melyeket Francziaországban kiváló sikerrel mívelnek. Ily fajok mind bőtermőek : az Aramon (kiválóan ajánlható az ország déli részeibe, mert enyhe klímát igényel), a Plant­Durif sa Carignan; mint dús festanyagúak (vörös levelű fajok) a Petit-Bouschet és az Alicante-Bouschet. II. Az elára&ziást illetőleg: Az elárasztás — főleg tetemesb tőkével rendelkező nagyobb birtokosok, vállalatok, szövetkezetek, stb. szempontból — fontos vé­dekezési mód lévén : a már megadott törvény­hozási (adó-) kedvezményeken kivül (1883 : XVIL t.-cz.) támogatandó lenne az által, hogy: a) a kulturmérnökség véleménye alapján főbb vonásokban jelöltetnének meg azon vidé­kek, hol elárasztható szőlők nehézség nélkül, mérsékelt beruházásokkal létesíthetők ; b) esetleg ily telepek létesítéséhez a kul­turmérnökség közreműködése is kilátásba volna helyezhető; c) alkalmas vidéken egy kisebb állami telep volna elárasztásra berendezendő, egyrészt példaadásképen, másrészt pedig és főleg oly czélból, hogy ott szőlőfajtáinknak ily kezelés mellett való viselkedése tanulmányoztassék, s

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents