Borászati Lapok – 33. évfolyam – 1901. 27-52. sz.

1901-07-07 / 27. sz

XXXIII. Évfolyam. 27. szám. Budapest, 1901. julius 7. BORÁSZATI Előfizetési feltételek: Egész évre 10 kor. — fill. Félévre ... 5 „ — „ Negyedévre _ 2 „ 50 „ A német birodalom államaiba egész évre 12 korona. Európa egyéb Államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 14 korona. A SZÖLÖ ÉS BOKGAZDASiÍGI LAPOKKAL EGYESÜLT KIADÁS. Uegjelen minden vasárnapon. Szerkeszti és kiadja: BAROSS KAROLY. Felelős Szerkesztő: Dr. DRÜCKEB JENŐ. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, az előfizetési és hirdetési pénzek a kiadóhivatalhoz ozimzendők. Szerkesztőség és kiadóhivatal i Üílöi-út (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vess fel. Árjegyzők ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. TARTÁLOM : Oldal Előfizetési felhívás. 535 A borfogyasztás fokozása. Irta : dr. Ruttkay Sándor. 535 Van-e befolyása a viharágyuzásnak az esőzés elosz­lására. Irta: Raum Oszkár 537 A szőlő konzerválása. Közli: — n. — 538 A szőlőmolynak üvegekben való összefogdosásáról. Irta: Lenert A 539 Szőlőbetegségek 539 Különfélék 540 Amerika borbevitele. — Borvédő 540 Vegyes liirek. 540 Alapszabályok jóváhagyása.—A fogyasztási adók jogá­nak megvásárlása a községek által. — Értekezlet a mintapincze reorganizácziója ügyében. — A szőlők állása hazánkban. — A viharágyuzás ter­jedése. — Tizéves találkozó. — Ujabb jégverés Beregszászon 540 Tudósítások 541 Versecz. — Szegzárd és vidéke. — Zala-Szt-Gróth. 541 Levélszekrény — 542 Hirdetések. 543 Előfizetési íelhivás. £ „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre i IO kor. — fill. Fél évre • • 5 ,, — ,, Weg-yed évre 2 „ 50 „ A ,,Borászali Lapok" olvasóit tisz­telettel kérjttk, ÜV ujitsák meg mi­előbb előfizetésüket, nehogy a lap kftldése fennakadást szenvedjen. Kérjük terjeszszék körükben la­punkat. A borfogyasztás fokozása. (Irta: dr. Ruttkay Sándor.) Kecskemét, julius 3. Nem tartozik a könnyű feladatok közé a káposztát ugy megőrizni, hogy a kecske is jól lakjék, a káposzta is megmaradjon. Megkisér­lem azonban a fenti kérdést legalább is ugy meg­oldani, hogyha a kecske tisztességesen jóllakott is, a káposztában okozott kár ne legyen túlsá­gosan észrevehető. „Peccatur intra et extra muros." A megJcevesbült borfogyasztásnak okai ke­resendők s megtalálhatók az elhibázott törvényes intézkedések határain belől és határain kivül. A törvényes intézkedések határain belől ki­zárólag csupán a borfogyasztási adó indokolatlan magas felemelésében van az ok, a törvényes in­tézkedések határain kivül pedig a termelőkben s a termények továbbitóiban a korcsmárosokban és a kereskedőkben. Panaszokban nincsen hiány, jogos és jog­talan egyaránt hallható ugy a termelő, mint a továbbító, nemkülönben a fogyasztó közönség részéről. A panasz a termelő és továbbító részéről röviden de tárgyilagosan mondva az, hogy „nem kell", nem fogy. A fogyasztó közönség részéről pedig vagy az, hogy rossz, vagy az, hogy drága. Mind a két félnek igaza van. A termelő felpanaszolja, hogy a terményén nem tud túladni, vagy ha túladhatna is rajta, oly potom áron kellene azt adnia, hogy nem­csak hogy a termelésre fordított kiadása mellett a befektetésként szereplő tőke kamatai is meg­térülnének, de még sok esetben a munkabér sem térül meg, a maga fáradozásai pedig egészen kárba vesztek. A korcsmárosok panasza az, hogy a bor egyátalán nem fogy. Mindenki inkább a sörös pohárban keresi üdvét, söröspohárba öli buját. A kereskedők borosüvegeit belepi a por és a pókháló. De miért van ez? A megcsökkent borfo­gyasztásnak — mint már előbb is emlitém — legmélyebben gyökerező oka a borfogyasztási adó tulmagas volta, ez teszi a bort drágává, a magas fogyasztási adó a borfogyasztás útjába elhárithatlan akadályt gördit, a kiskeresetű embert a borivástól egyenesen visszatartja. A bor nem azért drága, hogy talán ; kelletnél kevesebb terem, vagy hogy a filloxera ezer meg ezer holdat tett terméketlenné, vagy hogy ugyanennyit pusztított ki mindörökre: hanem azért drága, mert a tulmagas borfogyasz­tási adó teszi drágává. Hogy a borfogyasztás csökkent, annak oka a fogyasztó közönségben is keresendő. Gambrinus kelyhéből szivesebben kortyolja a komlóra áhí­tozó, gentiánával, füz kérgével vagy épen china­kéreggel megkeserített árpalevet, semmint a Fóti dalban Vörösmarty által oly gyönyörűen meg­örökített gyöngyöző, kristálytiszta jó italt. De ennek is megvan a maga oka. Nem azért iszsza sok szomjas torok és gyomor korsószámra a sört, hogy ennél jobbat ne kívánna, vagy ennél jobbat nem ismerne, hanem látszólag azért iszsza, mert tiszta, azért mert a megkeresztel­tetés proczesszusán nem ment, vagy legalább is az ő hite szerint nem megy keresztül s mellé még az, hogy olcsó, vagyis látszólag olcsóbb mint a bor. A fogyasztó közönségnek a termelő közön­séggel szemben szintén vannak jogos panaszai és igy vannak jogos követelései is s ez a bor­fogyasztás tekintetéből szintén kell, hogy szá­mításba jöjjön. A termelő közönség 9/io-ed részének fogalma sincsen a tisztaságáról. Apáról fiúra száll hagyo­mányos alapigazságként, hogy a bor magában semmiféle salakot meg nem tür, azt önmagából előbb-utóbb, de mindenesetre kiküszöböli, részint az erjedes folyamata alatt, részint az erjedés befejezése után s ez a seprűben ülepedik le s a fejtés alkalmával távolittatik el. Hát ezt alá­írom én is s aláírja más is, aláírja mindenki, aki a must erjedési folyamatát valaha látta s a bor tisztulati folyamatát észlelte. De aki egy­úttal látta azt is, hogy a termelők említettem százaléka mennyire nem törödik a tisztasággal, ha látja, hogy szüret alkalmával milyen fél­fenekű mocskos hordókat, kádakat, csöbröket és dézsákat mozgósítanak, külseje-belseje egy­aránt elárulja, hogy egyik szürettől a másik szüretig a csirkéknek, tyúkoknak, pulykáknak 60 koronára nagyobb mennyiség vételénél 62 koronára kisebb mennyiség vételénél le a vegytiszta aussigl és „Hungária" | A Dr. Aschenbrandt-féle bordóipor árát rézgáliczviak áx*át f SO klsrrmmos zsákokban h 66 korona ÍOO kilogrammként budapesti ralítárunkban. "98 f 5 és 10 kffOS „ á 70 „ a rézkénpor árát 50 kgos zsákokban h 46 korona, 5 és 10 kgros zsákokban á 50 korona. „MAGYAR MEZOGAZDAK SZOYETKEZETE" Bpest, V., Alkotmány u. 31. Mai számunk 14 oldal.*

Next

/
Thumbnails
Contents