Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 27-52. sz.
1907-07-07 / 27. sz.
XXXIX. évfolyam. 27 szám. Budapest, 1907. julius 7. LAPOK Előfizetési feltételek: Egész évre 12 kor. Félévre__ 6 „ Negyedévre 3 „ A német birodalom illamaiba egész évre 14 korona Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ameztrlliába 16 korona. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületeinek hivatalos közlönye. A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetenként megjelenő ingyenes mellékletével. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örököse. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DUNCKER JENŐ. Megjelenik minden vasárnapon. Szerkesztődért és kiadóhivatal: Vrlát-út 25 (Kőrtalak). Hirdeteseket a lap kiadóba tataja vess fel. Kjegynek agyaport kaphat*. hird*tés i melokletek maganrban fogadtatnak el. TARTALOM. Oldal Homoki szőleink helyzete ... 435 A szőlő trágyázása 436 A villamosság a pinczegazdaságban 437 A szőlőtörköly legjobb értékesitése 438 Kérdések és feleletek 438 Különfélék 438 Irodalom ... 439 Egyesületi ügyek 439 Kongresszusi ügyek 439 Vegyes hírek 440 Figyelmeztetés és kérelem. — A szőlő állása. — Vihar és jégeső. — A szénkénegszükséglet fedezése. — A Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság. — A „Beregszász-hegyvidéki Szőlőértékesitő Szövetkezet." — Gróf Károlyi Sándor szobra. — A szeszes italok áremelése. — A korcsmák vasárnapi zárása. — A borkereskedők és a bortörvény revíziója. — Magyar mezőgazdasági és ipari kiállítás Londonban. — Magyar bor kivitele Egyiptomba. — Az uj franczia bortörvény. — A terméskilátások Ausztriában. — Nagy értékű rajnai bor árverése... 440 Tudósítások ... _ 441 Levélszekrény .. 442 Hirdetések 442 Előfizetési felhívás. .. előfizetőinket kérjük, terjeszszék ismerőseik körében lapunkat. Hívják fel azok figyelmét arra, hogy lapunkhoz kéthetenkint ingyenes mellékletként adjuk a „Gazdasági Tanácsadó" czímű lapot, mely a mező- és kertgazdaság minden ágával foglalkozik. Lapunk előfizetői azonkívül évenkint több színes műmellékletet is kapnak. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre 12 K. — 1. Fél évre 6 „ — „ Negyed évre 3 „ — „ HU" Mutatványszámot díjmentesen küldünk három héten át. Homoki szőleink helyzete. Előadta a palicsi fogatos eke és permetezőgépek bemutatása alkalmával tartott szakértekezleten Halászy Lajos, Szabadka, jun. 30-án. Ujabban mind több és több oldalról hallatszik panasz illetékes és nem illetékes egyének, hatóságok stb. részéről a homoki szőlők nagymérvű elterjedése és felkarolása miatt. Ezen panaszokra óhajtok ez alkalommal kiterjeszkedni s szerény tapasztalataim alapján megvilágítani, hogy azok mennyire jogosultak vagy alaptalanok. Mielőtt ezt megtenném, engedtessék meg, hogy röviden ismertessem homoki szőlőink történetét. Ismeretes lesz mindenesetre mindnyájunk előtt azon igazság, hogy hazánk nemcsak a nagyobb, de a jelesebb bortermő országok közé tartozott már ősidők óta; s viszont ismeretes lesz az is, hogy hazánk szőlősgazda közönsége s ezzel kapcsolatosan az egész ország, mily nagy csapásnak volt a filloxeravész révén a múlt század utolsó negyedében kitéve. Ekkor láttuk csak be az ő teljes meztelenségében, hogy mily óriási kincscsel birunk szőlőinkben! Ezen időszakra tehető azon általános és különösebb figyelem, mely a homok s annak szőlővel való betelepítése iránt mutatkozni kezdett. Az első időszak pillanataiban a szőlő megmentője színében és képében mutatkozott mindenki előtt. Sietett, aki csak tehette, homokra, nemcsak az egyes, de maga az állam is. Ennek köszönhette keletkezését a nagyarányú deliblati állami homoki telepítésen kívül az állami homokszőlő-telepek egész sorozata. Annyira fokozódott ezen figyelem, vagy helyesebben mondva homokra törekvés, hogy a jelenben elérkeztünk oda, miszerint a régi 10—20 forintos homok a 800— 1000 forintos átlagár között mozog. Természetesen, amilyen nagy lett a kereslet a homok iránt és amennyire más és más — hogy úgy mondjam borvidéki — szerzett homokon területet, annyi irány kezdett is a homoki szőlőmivelés terén kijegeczesedni. Ezen mintegy tájékozatlanság a homoki szőlőmivelés jövedelmezősége és tartósságára mennyire nem volt előnynyel, annak fejtegetésére a jelenben nem terjeszkedhetem ki; azt hiszem különben, hogy ezt eléggé tudja minden homoki szőlősgazda. Ugyancsak nem lehet fejtegetnem annak okát és mibenlétét sem, hogy a hegyvidéki szőlőtermelők miért néznek reánk oly félelemmel s hogy miért viseltetnek ellenünk többékevésbbé ellenséges indulattal. Épen úgy nem terjeszkedhetem ki az idő rövidsége miatt még azon sok mindenféle ok és körülményre sem, melyeket a felvetett kérdés elbírálásánál szintén figyelembe kellene vennem. A főbb okok nézetem szerint, amelyek a jelen homoki szőlőmivelésnél panaszra adnak okot, sőt aggodalmat annak ha nem is elelpusztulásához, de visszafejlődésére, a következők: a homok túl magas értéke, hibás irány a telépítésnél, a magas napszámárak, hiányos, hogy ne mondjam helytelen kezelés, trágya, pincze és borkezelési ismeret hiánya, s végül, amit talán első helyen kellett volna említenem, a közöny vagy helyesen mondva a kölcsönös támogatás hiánya. Előre bocsájtom, hogy a homokot, szőlőmivelés czéljára, a legjövedelmezőbb kihasználási forrásnak tartom; hangsúlyozni vagyok azonban kénytelen, hogy ezen jövedelmezőség, a mai szokatlan homokárak mellett nagyon is sülyedt. A mai homoki árak mellett ugyanis egy rendesen beállított szőlő, amig termésbe jön, csak átlagosan számítva is, kat. holdanként 1800—2000 forintot emészt föl, ezzel szemben 8—10 hl.-es átlagtermést és átlagos hl.kinti 10 forintos árakat véve, a befektetett tőkének még a kamatjait is alig hozza meg. Tetőzi és növeli a bevétel és kiadás között az aránytalanságot a helytelen irányú telepítés. Még mindig nagyon sok azon homoki szőlősgazdák száma, akik részben a csemegeszőlő, részben pedig a finomabb bort szolgáltató szőlőfajták felkarolásában keresik a boldogulást. Én a homoki szőlőmivelés czélját a bőtermő borszőlőfajták felkarolásában látom, sőt határozottan merem állítani, hogy a homoki szőlőmivelés, a mai viszonyok között, csakis így állhatja meg helyét a nagy világversenyben. Ugyancsak ezzel kapcsolatosan kell megemlítenem, mint a homoki szőlők pusztulására kiható körülményt, hogy a telepítésnél a homok kellő megválasztására nagyon csekély gondot fordítanak. Történnek telepítések az erősen altalajvizes és az erősen szikes homokba is. Ezen mindkét rendbeli homok a szőlő természetes fejlődése és gyarapodása alapfeltételeit Ára drb-ként Most jelent meg a tavaszi és szőlőművelési árjegyzékünk, amelyben az összes szőlővédekezési anyagok, eszközök és permetezők jutányos árai fel vannak tüntetve. Kívánatra Ingyen és bérmentve megküldjük a gazdáknak. MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Budapest, V., Alkotmány utcza 31. szám Mai számunk 12 oldal