Borászati Lapok – 39. évfolyam – 1907. 27-52. sz.

1907-07-07 / 27. sz.

XXXIX. évfolyam. 27 szám. Budapest, 1907. julius 7. LAPOK Előfizetési feltételek: Egész évre 12 kor. Félévre__ 6 „ Negyedévre 3 „ A némát birodalom illamalba •géaz évre 14 korona Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika éa AmtrtrlliAba 16 korona. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéinek hivatalos közlönye. A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetentónt megjelenő ingyenes mellékletével. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örökőse. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DUUCKER JENŐ. Megjelenik minden vasárnapon. Sserkesztö&éff és kiadóhivatal: Üílát-út 25 (Kőrtalak). Hirdetesekrt a lap kiadóba tataia vess fel. lrjegyaék agyaoott kaphat*. Kird*té*i meU6kl«tek jnUayaa trban fogadtatnak el. TARTALOM. Oldal Homoki szőleink helyzete ... 435 A szőlő trágyázása 436 A villamosság a pinczegazdaságban 437 A szőlőtörköly legjobb értékesitése 438 Kérdések és feleletek 438 Különfélék 438 Irodalom ... 439 Egyesületi ügyek 439 Kongresszusi ügyek 439 Vegyes hírek 440 Figyelmeztetés és kérelem. — A szőlő állása. — Vihar és jégeső. — A szénkénegszükséglet fede­zése. — A Magyar Agrár- és Járadékbank rész­vénytársaság. — A „Beregszász-hegyvidéki Szőlő­értékesitő Szövetkezet." — Gróf Károlyi Sándor szobra. — A szeszes italok áremelése. — A korcsmák vasárnapi zárása. — A borkereskedők és a bortörvény revíziója. — Magyar mezőgaz­dasági és ipari kiállítás Londonban. — Magyar bor kivitele Egyiptomba. — Az uj franczia bor­törvény. — A terméskilátások Ausztriában. — Nagy értékű rajnai bor árverése... 440 Tudósítások ... _ 441 Levélszekrény .. 442 Hirdetések 442 Előfizetési felhívás. T. előfizetőinket kérjük, terjeszszék isme­rőseik körében lapunkat. Hivják fel azok figyelmét arra, hogy lapunkhoz kétheten­kint ingyenes mellékletként adjuk a „Gaz­dasági Tanácsadó " czimü lapot, mely a mező- és kertgazdaság minden ágával foglalkozik. Lapunk előfizetői azonkivül évenkint több szines mümelléklete t is kapnak. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre 12 K. — f. Fél évre 6 „ — „ Negyed évre 3 „ — „ HU' Mutatványszámot díjmentesen kül­dünk három héten át. Homoki szőleink helyzete. Előadta a palicsi fogatos eke és permetezőgépek bemu­tatása alkalmával tartott szakértekezleten Halászy Lajos. Szabadka, jun. 30-án. Ujabban mind több és több oldalról hallatszik panasz illetékes és nem illetékes egyének, ható­ságok stb. részéről a homoki szőlők nagymérvű elterjedése és felkarolása miatt. Ezen panaszokra óhajtok ez alkalommal kiterjeszkedni s szerény tapasztalataim alapján megvilágítani, hogy azok mennyire jogosultak vagy alaptalanok. Mielőtt ezt megtenném, engedtessék meg, hogy röviden ismertessem homoki szőlőink történetét. Ismeretes lesz mindenesetre mindnyájunk előtt azon igazság, hogy hazánk nemcsak a nagyobb, de a jelesebb bortermő országok közé tartozott már ősidők óta; s viszont ismeretes lesz az is, hogy hazánk szőlősgazda közönsége s ezzel kapcsolatosan az egész ország, mily nagy csa­pásnak volt a filloxeravész révén a mult század utolsó negyedében kitéve. Ekkor láttuk csak be az ő teljes meztelenségében, hogy mily óriási kincscsel birunk szőlőinkben! Ezen időszakra tehető azon általános és külö­nösebb figyelem, mely a homok s annak szőlő­vel való betelepítése iránt mutatkozni kezdett. Az első időszak pillanataiban a szőlő meg­mentője színében és képében mutatkozott min­denki előtt. Sietett, aki csak tehette, homokra, nemcsak az egyes, de maga az állam is. Ennek köszönhette keletkezését a nagyarányú deliblati állami homoki telepítésen kivül az állami homok­szőlő-telepek egész sorozata. Annyira fokozódott ezen figyelem, vagy helyesebben mondva homokra törekvés, hogy a jelenben elérkeztünk oda, mi­szerint a régi 10—20 forintos homok a 800— 1000 forintos átlag ár között mozog. Természetesen, amilyen nagy lett a kereslet a homok iránt és amennyire más és más — hogy ugy mondjam borvidéki — szerzett homo­kon területet, annyi irány kezdett is a homoki szőlőmivelés terén kijegeczesedni. Ezen mint­egy tájékozatlanság a homoki szőlőmivelés jövedelmezősége és tartósságára mennyire nem volt előnynyel, annak fejtegetésére a jelenben nem terjeszkedhetem ki; azt hiszem különben, hogy ezt eléggé tudja minden homoki szőlős­gazda. Ugyancsak nem lehet fejtegetnem annak okát és mibenlétét sem, hogy a hegyvidéki szőlőtermelők miért néznek reánk oly félelem­mel s hogy miért viseltetnek ellenünk többé­kévésbbé ellenséges indulattal. Épen ugy nem terjeszkedhetem ki az idő rövidsége miatt még azon sok mindenféle ok és körülményre sem, melyeket a felvetett kérdés elbírálásánál szintén figyelembe kellene vennem. A főbb okok nézetem szerint, amelyek a jelen homoki szőlőmivelésnél panaszra adnak okot, sőt aggodalmat annak ha nem is el­eipusztulásához, de visszafejlődésére, a követ­kezők: a homok tulmagas értéke, hibás irány a telépitésnél, a magas napszámárak, hiányos, hogy ne mondjam helytelen kezelés, trágya, pincze és borkezelési ismeret hiánya, s végül, amit talán első helyen kellett volna említenem, a közöny vagy helyesen mondva a kölcsönös támogatás hiánya. Előre bocsájtom, hogy a homokot, szőlő­mivelés czéljára, a legjövedelmezőbb kihasz­nálási forrásnak tartom; hangsúlyozni vagyok azonban kénytelen, hogy ezen jövedelmezőség, a mai szokatlan homokárak mellett nagyon is sülyedt. A mai homoki árak mellett ugyanis egy rendesen beállított szőlő, amig termésbe jön, csak átlagosan számítva is, kat. holdan­ként 1800—2000 forintot emészt föl, ezzel szemben 8—10 hl.-es átlagtermést és átlagos hl.-kinti 10 forintos árakat véve, a befektetett tőkének még a kamatjait is alig hozza meg. Tetőzi és növeli a bevétel és kiadás között az aránytalanságot a helytelen irányú telepítés. Még mindig nagyon sok azon hornoki szőlős­gazdák száma, akik részben a csemegeszőlő, részben pedig a finomabb bort szolgáltató szőlőfajták felkarolásában keresik a boldogu­lást. Én a homoki szőlőmivelés czéliát a bő­termő borszőlőfajták felkarolásában látom; sőt határozottan merem állítani, hogy a homoki szőlőmivelés, a mai viszonyok között, csakis igy állhatja meg helyét a nagy világ-verseny­ben. Ugyancsak ezzel kapcsolatosan kell meg­említenem, mint a homoki szőlők pusztulására kiható körülményt, hogy a telepítésnél a homok kellő megválasztására nagyon csekély gondot fordítanak. Történnek telepítések az erősen altalajvizes és az erősen szikes homokba is. Ezen mindkét rendbeli homok a szőlő természe­tes fejlődése és gyarapodása alapföltételeit Ára drb-ként Most jelent meg a tavaszi és szőlőművelési árjegyzékünk, a melyben az összes szőlővédekezési anyagok, eszközök és permetezők jutányos árai fel vannak tüntetve. Kívánatra Ingyen és bórmentve megküldjük a gazdáknak. MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE Budapest, V., Alkotmány-utcza 3Í. szám Mai azámunk 12 oldal

Next

/
Thumbnails
Contents