Borászati Lapok – 41. évfolyam – 1909. 27-52. sz.

1909-07-04 / 27. sz.

HA. évfolyam. 2?. szám. Budapest, 1909. julius 4. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: évTe 12 kor. Félévre... 6 „ Negyedévre 3 „ • német birodalom államaiba egén évre 14 korona. Európa figyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika éa Ausztráliába 16 korona. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéinek hivatalos közlönye. A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetenkint megjelenő ingyenes mellékletével. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örököse. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Megjelenik minden vasárnapon. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllői-út 25. (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányoa árban fogadtatnak el. TARTALOM. Oldal Nyílt levél a Magyar Szőlősgazdák Országos Egye­sületéhez ... ... 439 A szőlő válogatása 440 A Maurer-féle metszés 440 Szőlőuntság é3 a szénkéneg -. 441 Kérdések és feleletek 442 Különfélék 442 Hivatalos ügyek 442 Vegyes hírek 443 Uj széokénegraktár. — A görög aprószőlőkérdés. — Az uj bortörvény követelményei. — A szőlő­és gyümölcsértékesitő szövetkezet közgyűlése. — Felvétel a felsőbb szőlő- és borgazdasági tan­folyamra. — A szőlők állása. — A peronospora fellépte. — Pályázati hirdetmény. — A szek­szárdi jégverés. — Badacsonyvidéki Szőlősgaz­dák Szövetkezete. — A Tokajhegyalja veszedelme. — A hordójelző-hivatalok. — A bordeauxi bor­vidék meghatározása. — Borászati előadások a geisenheimi szőlő- és gyümölcstermelési intézet­ben. — Termény- és gyümölcskiállitás Sopron megyében 444 Tudósítások 445 Levélszekrény 445 Hirdetések 44Q Előfizetési felhívás. T. előfizetőinket kérjük, terjeszszék isme­rőseik körében lapunkat. Hivják fel azok figyelmét arra, hogy lapunkhoz kétheten­kint ingyenes mellékletként adjuk a „Gaz­dasági Tanácsadó " czimü lapot, mely a mező- és kertgazdaság minden ágával foglalkozik. Lapunk előfizetői azonkívül évenkint több szines mömelléklete t is kapnak. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre 12 K. — f. Fél évre 6 „ — „ Negyed övre 8 „ — „ ÜT* Mutatványszámot díjmentesen kül­dünk három héten át. Nyilt levél a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületéhez. (A szőlősgazdák válsága.) Beterjeszti: Molnár Lajos. Nagyvárad, junius 29. A „Borászati Lapok" irói a bortermelés kri­tikus helyzetére, az értékesítés immorális ár­ingadozásaira való tekintettel állandó panaczeát keresnek és alig tudnak alkalmasabb gyógyszert felállítani, mint a borfogyasztási adó és a köz­ségi-városi pótlékok eltörlését. S ez nagyon természetes is. Hiszen a szőlős­gazdák elitje, már a pécsi szől. és bor. országos kongresszuson egyhangúlag ez álláspontra helyez­kedett. Pénzügyminiszterünk azonban ezen az ország budgetjében alig 1'2%-ot kitevő adótételt oly fontosnak tartja, hogy annak eltörlésével a pénzügyi egyensúlyt lehetetlennek véleményezi és nem enged e tételhez hozzá nyúlni. Hiába irunk alá 100,000-en is peticziókat, hiába megyünk tizezeren kérvényezni monstre deputáczióval! Aki maga is nem szőlősgazda, vagy aki maga is nincs ráutalva a szőlő jövedelmezőségére, akinek elég, ha szőlője a mivelési költségeket s esetleg az agrárkölcsöntörlesztést is fedezi; egyáltalán akinél a szőlő nem termelési tényező, hanem csak mellékes passzió tárgya: annak nem fáj, az nem érzi azt a visszás állapotot, ame­lyet százezrei a szőlősgazdáknak, akiknek a szőlőből kellene élni, sinylenek, hogy szőlőikre a magas fogyasztási adók miatt rá kell fizetniök. Hogy legyen képes a szőlősgazda intenzív munkát, költséges trágyázást, ujabb drága fel­karózási kiadásokat viselni, ha nem telik mind­ezekre, mert a borkereslet hiányában — éhen halhat mellette. A sörgyártás, a szeszipar milliomossá tette a vele foglalkozókat, holott Hermelvényük egészségi szempontból nemcsak kritikusabb, de az alkoho­lizmus szempontjából is sokkal veszedelmesebb mint a bor. Amely bor ellen — ezekkel egy kalap alá helyezve őket, ugyanily irtó hadjáratot indíta­nak meg a kedves alkoholisták! Talán nem is magyar emberek ezek! Szeretném azonban akár spirituszban muto­gatva is, egy példányát azon szőlőbirtokosnak látni, aki szőlőjéből milliomos lett! Ha Francziaország lakossága évente 60 millió hl. bort, tehát fejenkint a 150 litert fogyaszt­hat, (s ebbe a csecsemők is számításba vannak véve) óriási erejű kerékkötőjének kell lenni nálunk a borfogyasztásnak, az abnormális nagy­ságú fogyasztási adóban, hogy mi fejenkint számítva 25 litert sem tudunk elérni. Hogy egypár fillér literenkénti árkülönbség minő hatással van a fogyasztásra, praxisból tudom. Mert ugyanott, ahol a májusi fagyok előtt bizonyos ár mellett havi 7—800 liter fogyott el kismértékbeni elárusitással, a májusi fagyok után néhány fillérrel emelt borárak mellett alig fogyott fele 1 hónap alatt, az előző havi meny­nyiségnek. S ez olyan városban történt, ahol körülbelül 17 kor. a fogyasztási adó és városi illeték együttesen. Minő forgalom mutatkoznék ott, ha literenkint 15—17 fillérrel olcsóbban lehetne a bort kismértékben árusítani. Muszáj tehát (amint Jókai egyik regényében olyan kedvesen fejtegeti a muszáj hatalmát) a borfogyasztási adóját eltörölni! S ekkor két­szeresére emelkedik a belíogyasztás s akkor lesz kereslet!. . . Minthogy azonban pénzügyminisztereink a pénzügyi egyensúly megbillenésétől annyira tartanak, hogy ennek kedvéért hajlandók az ország népességének 5%-át s ha ezek család­tagjait is számitásba veszszük, 15—20%-át a nyomorba dönteni, volna egg módja annak, hogy a pénzügyi egyensúly is megmaradjon, a szőlősgazuák is meglegyenek terhelve (mert ugy látszik ez a fontosabb czél, nem pedig a pénz­ügyi egyensúly) s a borforgalom szabaddá tétessék. Minden kat. hold szőlőterületet holdankint 30 korona bortermelési adóval kellene megterhelni s ezzel szemben a bornak kismértékbeni elárusi­tását a termelőknél szabadon gyakorolhatóvá tenni nemcsak egy helyiséghez kötve, amint az ma abuzus folytán szokásos, hanem a termelő ezen adójával jogot nyerne arra, hogy termelő köz­sége területén bárhol, akár heti piaczi helye­ken sátorban is árusíthassa borait 1/2—1 literes M ezőgazdák és önműködő háti, vala­mint fogatos permetezők, kékkő, kénpor, dr. Aschenbrandt porok, raffia y jutafonál, gummiojtószalag, szénkénegezők és az összes szőlészeti czikkek legmegbízhatóbb minőségben olcsón sze­rezhetők be a :: :: MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVET­KEZETÉNÉL Budapest, V., Alkotmány-u. 31. Árjegyzéket kívánatra bérmentve kUldUnk. Bl«l iiteuk 16 •ldaL

Next

/
Thumbnails
Contents