Borászati Lapok – 42. évfolyam – 1910. 27-52. sz.

1910-07-03 / 27. sz.

26. SZÁM. 42-IK ÉVFOLYAM: volt bennszülöttek igen szívesen ittak bort, különösen bordóit. Egy Japánban székelő spanyol konzul írja jelentésében, hogy a japán kormány — tekintettel az ezen országban fokozódó borfogyasztásra — a kereskedelmi szerződéseknek legközelebb esedékes megújítása alkalmával a bortermelő európai országoknak bizonyos vámengedményeket szándékozik biztosítani e czikkre, természetesen a japán kivitelnek nyújtandó ellenérték fejében. Ha nem akarjuk, hogy más nemzetek megelőzzenek, idejekorán hozzá kell látnunk a japán piaci meghódításához. Kínában még sokkal könnyebben fokozódhatnék a borfogyasztás. E birodalomnak az utolsó népszámlálás alkalmával 420 millió lakosa volt. Ha e lakosságnak csupán 2°/'o-a bort innék, a mennyei birodalom borfogyasztása meghaladná Olaszország jelenlegi borfogyasztását. Ezenkívül megjegyzendő, hogy Kínában kb. 20,000 európai lakik, s hogy továbbá a kikötőkben megforduló hajók legénysége is nagyszámú fogyasztót jelent. Kínában az lenne leghatályosabb módja az olasz bor bevitelének, ha Kantonban és Sanghajban kisárudákat állítanánk fel. Jelenleg Badolo foglalkozik a tervvel, hogy a Keletre exportáló olasz borkereskedőket oly társaságba tömörítse, mely jó és olcsó bortípusokat állítana elő Olaszországban és Kínában, később pedig Japánban kisárudákat állítana fel. Egyidejűleg a genovai kereskedelmi kamara is ilyen társaság létesítésén fárad. Végül megemlítem, hogy a római kereskedelmi kamara 250.000 líra hozzájárulást ígér olyan társaságnak, mely három millió líra alaptőkével oly czélból alakulna, hogy a rómavidéki borokat export alakjában értékesítse. A jégverés ellen való védekezés. Irta: Jelenszky Rajmund. Tele, jul. 1. Igen sűrüen olvassuk ugy a szak-, mint a napilapokban, hogy nagy kárt okoz a jégverés kivétel nélkül vetésben, gyümölcsösben és természetesen a szőlőben, sőt talán ebben tombolt legjobban. S mi gyenge emberek, kik korszakot alkotó találmányokat hozunk nyilvánosságra, kik felrepülünk a jégfelhőkig, nem csinálhatunk egyebet, minthogy egy jégverés hallatára vagy láttára sajnálatunkat fejezzük ki. Vagy talán van védekező módunk? Igen. Volt kettő, de már csak egy van még valamennyire használatban, ez a biztosítás. A viharágyu bömbölése nem tudta a határról visszariasztani a garaboncziás deákot, melynek sárkánya erősebb a földi halandó elmés találmányú szerkezeténél s igy sutba kellett dobni. A biztosítás is olyan védekező mód csak, hogy a nagy gazdák használhatják inkább, mert a kisgazdának nincs hozzá pénze. Panaszkodhatunk még a karó drágaságára. Ez ugyan már könnyebb mizéria a jégverésnél, mert ha fa nincs, készítünk vasból vagy czementből, illetve folyamodunk a dróthoz. Az előbbi kettőnek alkalmazásánál a kisgazda azonban megint leszorul, hiszen ez is „drága". A drótnál még megállhatunk alkudni, mert ezt a földmivelési miisztériumtól protekciós árral lehet beszerezni. Csak alkalmazása jön kérdésbe, mert igen sokféleképen lehet kifeszíteni. Jégverésnél kezdtem s áttértem a karóbőjtre. Ezt azért teszem így, mivel egy csapásra két legyet akarok ütni. Térjünk elébb a karózás jelöltjére, a drótozásra. Ehhez szükséges ahány tőke, annyi fél tégla vagy ugyanoly nagyságú kő. Lehet apró, 60—70 cm. hosszú karót is használni ehelyett, de ha azt számítjuk, hogy nincs és ami van, drága, jobb a tégla (kődarab), mert ezt rothadása folytán nem kell nyítani, de szerintem olcsóbban is szerezhető be a karónál. Szükséges még 15—20 cm. átmérőjű keményfaoszlop, sürgöny és telefondrót. A felállítás — kifeszítés — következőképen történik. A fél téglára (kőre) rátekerünk egy 1 méteres hosszú sürgönydrótot olyformán, hogy a közepe a téglára lesz csavarva s az erről leálló két vége egymással összetekerve orsószerüen, a két végét ugy illeszszük össze, hogy hurkot képezzen. Ezeket aztán beássuk a tőkék mellé oly mélyen, hogy a hurok a föld színétől 1 dm.-nyire kiálljon. Ilyenformán a tégla 40—45 cm.-nyire van a földben. Felállítjuk az oszlopokat is. És pedig egyet a sor előtt, 5—8 méternyire a sorban a másodikat s igy tovább a többit a sor végéig. Az oszlopok magasságát illetőleg megjegyzendő, hogy azok embernagyságnál egy fél fejjel magasabbak legyenek, hogy a tetejükben kifeszítendő sürgönydrót az egyik sorból a másikba való átmenetet ne akadályozza. Ha a sorok felett a felállított oszlopokra ki van feszítve a sürgönydrót, veszünk telefondrótot (lehet más vékonyabb drót is körülbelül 1V2 mm. átmérőjű; én a telefondrót elnevezést csak jobb tájékozás végett használom), ennek egyik végét a földbe ásott téglához erősített sürgönydrót hurokjába, a másik végét pedig a sorok fölött kifeszített sürgönydrótra erősítjük. Ezen telefondrót helyettesíti az igazi karót, mert ehhez kötnék az évi hajtások. Ennyiből állana az egyik légy ütése, következik a másik, a jég elleni védekezés e drótozás segítségével. Állandóan csonkítani és kurtítani szokás a hajtásokat. E két eljárás abból áll, hogy a termővesszőt — hajtást — a felső fürt felett a negyedik levél felett megkurtítjuk. Az ugarhajtást pedig a karóval egy magasságba hagyjuk nőni s csak azután csonkítjuk vissza. Ez azonban csak igy volna rendjén, de nem hajtják végre a gyakorlatban. Egészen egyszerűen megnő mind a hajtás s a karó felett egyformán mind lekurtittatik. Igy miveli kis- és nagybirtokos egyaránt szőlőjét igen kevés kivétellel. Fentemlített jégverés elleni védekezésnél ez a két eljárás teljesen elmarad. Ha a hajtások elérték visszavágási magasságukat, még hagyjuk nőni, de elhajlítva a már elért sürgönydróthoz, hogy a másik tőkéhez átnyúljon. Tudjuk, hogy a szőlő tápanyagát felfelé szereti vezetni s igy a növekedés is ez irányban megy jobban, tehát nem szabad azonnal hajlítani a hajtásokat, mihelyt túlérték a számított magasságot, mert különben igen lassan nőne, mely épen nem vezetne czélhoz, hanem engedni kell, hogy túlnőjjen csak azután hajlítjuk el. Természetesen a hajlításnál hónaljhajtások fognak kinőni, melyeket szintén nem vágunk le, hanem lehajtjuk a többihez. Maga a védekezés abban áll, hogy az átvezetett hajtások a jégszemeket felfogják s a termés meg van mentve nagyobb, érzékenyebb ütéstől. Mint minden eljárásnak, ugy ennek is megvannak a jó és rossz oldalai, mely utóbbiak ellen némileg mégis segíthetünk magunkon. Nevezetesen mielőtt még felállítjuk az oszlopokat, figyelemmel kell lenni arra, hogy arra vezessük a drótot s úgyszintén ezen a hajtásokat, hogy a napot ne vonjuk el általa, vagyis be ne árnyékoljuk. Ez nem minden esetben fog menni, miután sokszor épen arra kellene vezetni a hajtásokat, honnan a legtöbb napot kapná a szomszéd tőke, mert ismeretes az is, hogy a jégvihar egy és ugyanazt a vidéket legtöbbnyire Vörös borok szintelenítése. Francziaországban a vörös borok szintelenítéséről a következő szabályrendeletek intézkednek: Vörös szőlőből szabad fehér bort készíteni, de a már kész vörös bort színtelenni annál kevésbbé szabad, mert ezt a manipulációt rendszerint csak megromlott (megtört, eczetes) borokkal szokták végezni. Nagyon szükséges tehát, hogy a vörös szőlőből készült fehér bort és a színtelenített vörös bort egymástól meg tudjuk különböztetni. Amikor fehér bort akarnak készíteni, akkor a színtelen borlét mihamarabb el kell választani a szőlőhéjtól s a csutkától; az erjedésnek tehát ezek nélkül kell lefolynia, mert a színes anyagot a szőlőcsutka s a szőlőhéj tartalmazzák. Megeshetik azonban, hogy a bor a legnagyobb elővigyázat mellett mégis halványvörös színt kapott, ilyenkor a faszénnel eszközlendő szűrés meg van engedve. Csakhogy elég gyakran megtörténik az, hogy a szőlősgazdák bizonyos ideig a szőlőhéjon erjesztik a bort, mert ily módon a bor több és tartalmasabb is lesz; az ilyen fillerbort azonban nem szabad a fennebb említett halványszínű borral azonosítani; az ilyen esetben alkalmazott csontvelő már egyenlő a szintelenítéssel s igy tiltva is van. Viszont a fehérborkészítés kizárt dolog az olyan szőlőfajtánál, melynek szines volt a leve. Ezek alapján érthető tehát, hogy a fehérnek készült bor, feltéve, hogy helyesen jártak el, tökéletesen olyan összeállású lesz, mint a valódi fehér borok, míg a többiek már többé-kevésbbé a vörös borokhoz lesznek hasonlók. A színtelenített vörös bor tehát megtartja ugyanazt a kompozícióját, mint amilyennel a valódi vörösbor bír. Szem előtt kell azonban tartani azt is, hogy vannak vidékek, ahol a fehér szőlőt is előbb megerjesztik s csak azután préselik ki, az így nyert bor tehát sok tekintetben olyan összeállású lesz, mint az igazi vörös bor. Ez a megkülönböztetés nehezíti meg a szigorú bíráskodást. Mert kívánatos ugyan, hogy teljes szigorral üldözzük a vörös bor színtelenítését, anélkül azonban, hogy ebből kellemetlenségek háramoljanak azokra, akik vörös szőlőből fehér bort készítenek. Érthető tehát, hogy ezen kérdésben a legnagyobb körültekintéssel kell eljárni. A vegyelemzés következtetéseit tehát a következő megfigyelésekre kell fektetni: A színtelenített borok rendszerint több illó savat tartalmaznak, míg az igazi fehér bor (zöld avagy fehér szőlőkből készült) többnyire kevésbbé savtartalmú, mint a vörös bor. • A színtelenített borok rendszerint alkalikus hatásúak, ami a fokozott borkőtartalomban jut kifejezésre. Egészséges és helyes összetételű borban a hamu alkalitása rendesen 0'20—0'50%-nál (sőt néha még több) nagyobb, mint a borkövet 439 1910. június hó 26. egy helyről, jobban mondva irányból szokta megkeresni s igy a hajtásokat is abba vagy ellenkező irányba kell vezetni. Lejtőn szokás a tőkéket közelebb egymáshoz ültetni, ha a sorok lefelé vannak megállapítva, ily helyen bizony nem igen érünk ezért, ha a jég nem arról jön, amerre a hajtásokat vezetni lehet, mert hogy megjegyzem, csak akkor helyes ezen védekezés, ha a hajtások egészen odahúzódnak a másik tőkéhez. Oly szőlőkben pedig,ahol a tőke- és sortávolság oly nagy (120 cm.), hogy azt a távolságot a hajtások el nem érhetik, leghelyesebb a hajtásokat két irányba vezetni. |! BOR ^P• MJV11 1 Mrlés és pinczegazdászat keretébe vágó összes eszközök, gépek és felszerelések a | Mm 1 W m% N VÜL legelőnyösebben kaphatók a főherczegi udvari szállítói :: • TÖMLŐK nem elönben GEITTNER és RAUSGH czégnél Budapest, VI., Andrássy-út 8EBL. • • wlIlfciWSm a szőlőmive- Árjegyzékkel vagy Árajánlattal szívesen szolgálunk díjmentesen. ||| BBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB