Borászati Lapok – 45. évfolyam – 1913. 27-52. sz.

1913-07-06 / 27. sz.

XLV. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1913. julius 6. BORÁSZATI LAPOK A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetenkint megjelenő ingyenes mellékletével. Előfizetési feltételek: Egész évre... 16 kor. Fél évre 8 „ Negyed évre 4 „ Az osztrák és német birodalom államaiba egész évre 18 korona. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 20 korona. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örököse: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Megjelenik minden vasárnapon. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllői­ út 25. (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. •árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jutányos árban fogadtatnak el. A francziaországi szőlőmivelés jelen helyzete. Irta: dr. Baross Endre. . Budapest, jul. J. L. Passy a franczia mezőgazdasági egyesület közgyűlésén a következő jelentést mondta el a franczia szőlőmivelés jelen helyzetéről: „A franczia szőlőmivelés — úgymond — általá­ban örömteljes időszakot él át, mely időszak az 1910-ik évi szürettől datálódik. A­ különbség, melyet az 1899. és 1909-iki évek közé eső év­tized összehasonlításával láthatunk rendkívüli és a szőlősgazdákra nagyon kedvező. E helyen már volt alkalmam előadni a szőlősgazdák pana­szait is és örvendek, hogy most ennek ellenke­zőjéről számolhatok be és jelenthetem, hogy a franczia szőlősgazdákhoz visszatért a jólét, vagy talán a gazdagság is, melyet az elkedvetlenedés és a nyomor előzött meg." A magyarországi szőlőmivelésről és a magyar szőlősgazdák helyzetéről ilyen mesébe illő évi jelentést adni igazán lehetetlen volna, sőt nálunk talán épen a fenti jelentés ellentéte áll fenn. Ugyanis a franczia szőlőmivelés jobbrafordulása az 1910. esztendővel kezdődik; nálunk evvel az évvel veszi kezdetét a sovány esztendők sorozata, az elkeseredés, a nagy szőlőmolyinvázió, az óriási peronosporajárvány, a minden évben megismét­lődő káros tavaszi fagy és most pedig a dalmát borpancsolás. Passy jelentésének további részén a szőlő­birtok értékének emelkedéséről szól és szerinte az 1910. év előtti 4000 frankos hektáronkénti árak 14,000—18,000 koronára emelkedtek most Francziaországban. Nálunk? Ebben is az ellen­kező mutatkozik: a szőlőbirtok értéke alaposan redukálódott és adás-vétel tárgyát alig képezi. Szerinte ezen óriási emelkedésnek oka a hami­sítások szigorú ellenőrzése. Nálunk azonban a mai bortörvényt is szigorúnak tartják egyes körök és Ausztriában a mi bortörvényünknél gyengébbet sem hajtják kellőképen végre. A franczia szüreti deklaráczió valóban szigorú rendelkezés, de rekompenzácziót talált benne az egész ország egy általános gazdasági fel­lendülésben, gazdagodásban. Ilyen esetben el kell hogy törpüljenek a kicsinyes osztálykérdé­sek, mert hiszen a szőlőbirtokososztály hasonló nagyarányú gazdagodásával szemben a keres­kedő világra is ugyanekkora mérvben beálló gazdagodás vár. A munkásviszonyok terén Francziaország is nagy drágasággal áll szemben és mint Passy mondta, az azelőtti bérek megduplázódtak, sőt az ország legnagyobb részében háromszoros bért fizetnek a szőlősgazdák. Öt-nyolcz évvel azelőtt 10 órai munkaidőt számítva naponként, óránként 0'25 frankot fizettek a munkásnak (napi 2 fr. 50 c.), ma ez a munkabér 0'50—0'75 frankra emelkedett óránként. Ennek az emelkedésnek okai nagyjában megegyeznek a mienkéivel: nagy ipari fellendülés, a munkásoknak az ipari köz­pontokba, a városokban való özönlése, ami a Midiben idegen munkások behozatalát is ered­ményezte. Passy jelentéséből nem lehet kivenni azt, hogy ő emiatt keseregne, mert utóbb azt mondja, hogy a géptechnika terén elért ered­mények hivatva vannak ezen nehézségeken segíteni. És valóban a szőlőgazdasági géptechnika sehol oly magasan nem áll, mint Franczia­országban. A mi szőlősgazdáink kénytelen-kellet­len így fognak magukon segíteni és alkalmat fognak adni egy egészséges szőlészeti gépipar kifejlődésére, megszüntetve, legalább részben, a külföldi és különösen az ausztriai gépimportot. A jelentés foglalkozik továbbá a borárak emel­kedésével, melynél sajnos ismét más okokat találunk, mint nálunk. A franczia borárak emelkedése tisztán a ke­reslet, a fogyasztás emelkedésével van kapcso­latban, míg nálunk ezt a termés, a kínálat csök­kenése okozta. De míg Francziaországban növekvő kereslet áll növekvő kínálattal szemben, addig nálunk a kereslet igazán nem emelkedett olyan mértékben, mint ahogyan azt a terméscsökkenés folytán vártuk volna. Nem kell a bor és főleg nem kell drágán. Ezen a bajon csakis franczia­országi termésekkel lehet segíteni és mindenkinek a főmunkája a több termelés felé való igyekezet lehet. Ellenben kis termések mellett még olcsó árakat is nem vagyunk hajlandók elfogadni. Rövid pár szóval kommentáltam Passy jelen­tését, melyhez hasonlót szívesen vennénk mi is a magyar szőlőmivelésről, de hogy eddig nem hallottunk, még nem zárja ki azt, hogy a közel­jövőben ilyenben ne gyönyörködjünk. A szőlőmivelés olcsóbbá tétele. Irta: Gábor József. (Folyt, és vége.) Szeged, július 3. A múltkor elmondottak szerint az alföldi, a délvidéki, a tokaji, akár az érmelléki vagy az egri szőlőkben, vagyis mindenütt ott, ahol csapos tőkemivelés van általánosan elterjedve, nemcsak hogy nem üdvösebb a magas karó mellett nevelt hosszú hajtású művelés, sőt káros. Káros pedig egyrészt, mert a hosszú vesszőkkel jóval több anyagot (káli, foszfor) vonunk el a talajtól, más­részt a hosszú vesszők gyakori kötözése, perme­tezése nagy költségbe kerül, p. o. a 200—230 cm. hosszú karó legalább is 10Ü°/a-kal drágább, mint a 130 cm­-es; a hosszú hajtások kötözése, per­metezése ugyancsak 100°/o-kal kerül többe. Ezen­kívül a nagylomhú magas hajtások mellett több a szélkár, nehezebb a betegségek ellen küzdeni; és mindez azért, mert, azt állítják róla, hogy töb­bet és jobbat terem. Én azt állítom, hogy csakis kivételesen kedvező körülmények között teremhet többet, de semmi esetre sem terem jobbat, hanem rendszerint kevesebbet és jóval drágábban. Verseczen Zoffmann Jánosnak az úgyneve­zett y­­abukai-út melletti Riparia sauvage-ra oltott, 5—6 drb 2—3 c­entiméteres csapokkal 110—120 cm.-re csonkázott 16 holdas szőlő­jében a többek között 1899. évben 90 hl. czefre (törkölyös must) termett holdanként, mely a hely­színéről 18 koronájával elszállítva, 1620 korona bruttó­ bevételt adott. Hiszen ha a verseczi szőlő­ket épen a legmagasabb napszám idején annyit babrálnak, mint ezt sok helyen teszik, akkor az ő terméseik sem fedeznék az 5—6—7—8 koro­nás napszámokat. Addig, mig az általános drágasággal a nap­számok magasabbra nem emelkedtek s az idő­járás is jobban kedvezett, a bortermelésre nem igen lehetett hallani panaszt a szőlők jövedel­mezőségére. Verseczen már akkor 4­ 5 korona volt egy napszám, amire már a 90-es évek végén azt mondta a verseczi napszámos: „Die Fünfkronen-Stücke sind für uns geprägt", vagyis, azért verette az állam az ötkoronás dara­bokat, hogy őket ilyen pénzzel lehessen kifizetni egy-egy napi munkáért. Azóta a napszám 500/o­kal Pni«nnncnn»") nllmn , pulvazárót, provinót, rézgaliczot, dr. ASCHENBRANDT rerufiub­ jural GlstJII. bordót és rézkénport. Szőlőmoly ellen: 100%-os kénsavas nikotint és hullám papírt. Szőlőkötözéshez: nemes vagy la majunga raffiaháncsot és jutafonalat. Permetezéshez és porozáshoz:kitűnő szerkezetü MEZŐGAZDÁK véd­jegyű házi permetező és porozókat. Bővebb felvilágosítást nyújt tavaszi szőlőmivelési árjegyzékünk, melyet kivonatra bérmentve megküldünk. Mezőgazdáit­­! MAGYAR MEZOGAZDÁK SZÖVETKEZETE, Budapest, V. Alkotmány­ utcza 29. sz. Mai számunk 20 oldalt

Next