Borászati Lapok – 46. évfolyam – 1914.

1914-01-04 / 1. sz.

XI/V1. évfolyam. Budapest, 1914. január 4. Előfizetési feltételek: Egész érre 16 kor. Fél évre 8 „ Negyed évre i „ Ar osztrák és német birodalom illamaiba egész évre 18 koron*. Európa egyéb illamaiba, ralamint Afrika, Amerika és AusxtráliAba 30 korona. A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetentínt megjelenő ingyenes mellékletével. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örökőse: Dr. BAROSS ENDRE. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRCCKER JENŐ. HesrJelenik minden Szerkesztőség 1 és kiadóhiratal: Üllői-út 25 (Köztelek). Hirdeteseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegjxék ugyanott kapkatd. ^Hirdetési mellékletek juULnyos irban fogadtatnak el. A „Borászati Lapok" a mai nappal lépett át a 46. évbe. Korra nézve tehát az összes magyar szaklapok közül a legöregebbek közé tartozik. Mikor a „Borászati Lapok"-at alapították, még az egész magyar gazdasági szakirodalom zsenge ifjúkorát ^lte — másmilyen szaksajtó pedig alig-alig serkedzett — a szőlészeti ismeretek terjesztésével foglalkozott egy-két lelkes pomoiógus, a borászati tudományt pedig egy-két vegyész, néhány idegennevü borkereskedő és néhány jó magyar nevü korcsmáros őrizte letétben. És midőn a jó öreg dr. Entz Ferencz mint a gellérthegyi vinczellériskola igazgatója negyvenöt év előtt külön szőlé­szeti szaklapot adott ki, a „tapasztaltabb" közgazdászok fejcsóválva nézték ezt a reménytelen kisérletet. Nem is kecsegtetett ez fényes eredménynyel. Nehéz volt akkor munkatársat kapni az ilyen folyóirathoz, de még sokkal nehezebb volt számára olvasóközönséget toborozni. A küzdelem keserves, sőt majdnem kilátástalan volta nem riasztotta el a kezdeményezőt. Tollának vonzó ereje apránként egy kis lelkes csapatot gyűjtött köréje és csakhamar megjelentek a porondon szőlészeti irodalmunknak még élő nestorai Molnár István és Angyal Dezső, hogy amit Entz nem dicstelenül kezdett, ők folytassák teljes dicsőséggel. És mikor a filloxeravész egész szőlőm Ívelésünket végveszedelembe sodorta, az ország minden részéből sereglettek a szakférfiak a kibontott zászló alá és a „Borászati Lapok" olyan gárdát gyűjtött a gazdasági szakírókból, amelyre minden szaklap büszke lehet és mely nemcsak a lap, de a képviselt szakma jövőjét is a leghelyesebb'útra terelte. Tanítva tanultak ezek a férfiak és kísérleteiket, megfigyeléseiket közrebocsátva, másokat is arra serkentették, hogy ne csak panaszkodjanak, hanem cselekedjenek is, ne csak tanácsért forduljanak a szerkesztőséghez, hanem saját tapasztalataikról is beszámoljanak a lapban. Nincs az országban egyetlenegy, csak némi hírnévvel is biró szőlészeti szakférfiú, aki ne a „Borászati Lapok" révén próbálta volna ki irodalmi repülőképességét és akitől később is n§ a mi lapunk hozott volna érdekesnél érdekesebb czikket. A szőlőmivelés nemzetgazdásági vonatkozását, a gyakorlati szőlőmivelés, a borkezelés, a melléktermékek, a vessző- és oltvány­forgalom minden csínját-bínját lapunkból sajátította el a magyar szőlőtermelő közönség és az ezernyi ezer czikk, tízezernyi felelet és szerkesztői üzenet talán többet használt a hazai szőlő- és borgazdaságnak, mint a többi összes szőlészeti szak­irodalom együttvéve. Elég arra a névsorra hivatkoznunk, mely alant — bár hiányos — összeállításban tartalmazza azoknak a férfiaknak a neveit, akik ma is, ha az általunk képviselt ügyben valamit a magyar bortermelők tudomására akarnak hozni, mindig csak a mi lapunkat keresik fel. És midőn felhívjuk az uj nemzedéket, mely leverve az iskola porát, most lép a gyakorlat mezejére, hogy elődeinek nyomdokán haladva, kisérje lapunkat figyelemmel és válaszsza megfigyeléseinek közzétételére a mi lapunkat, megköszönjük régi munkatársainknak, tuclősitóinknak azt a hü ragaszkodást, mely őket évtizedek óta lapunkhoz fűzi és mely kapocs a jövőben remélhetőleg még csak erősödni fog. A legtökéletesebb és csalhatatlan pontossággal adagoló r i r át r* * r Segjutányosabban sze­rezhetők be a • • • n m i MAGYAR MK'S&IXG&ttJL.XJttAK SZÖVETKEZETÉNÉL BUDAPEST, V. KEKÜLET, ALKOTjnÁ^lTi-lJTCZA 29. SZÁIH. lai számunk 34 oldal.

Next

/
Thumbnails
Contents