Borászati Lapok – 46. évfolyam – 1914.
1914-01-04 / 1. sz.
1. SZÁM. 46-IK ÉVFOLYAM. 11 társaság által idejekorán rendelkezésére bocsátott adatok alapján — reávezetni tartozik : "1. a szóbanforgó szőlőfelújítási kölcsönnek számát; 2. az eredetileg felvett kölcsönnek kötelezvény szerinti összegét; 3. a kölcsönnel terhelt ingatlan telekjegyzőkönyvének (telekkönyvi betétének) számát és az ingatlan helyrajzi számát; 4. az ingatlannak területi nagyságát és végül azt, hogy 5. mily összeget tesz ki a folyamodónak a hitelező pénzintézettel, illetőleg a szőlőfelújítási kölcsönök biztosítására alkotott tartalékalappal szemben fennálló és az állami előleg engedélyezése esetén a m. kir. kincstár által 1914. évi május hó 1-én kifizetendő összes tartozása. A tarczali m. kir. vinczellériskola igazgatósága köteles továbbá megállapítani, vájjon a szőlőfelujitási kölcsönnel terhelt szőlő mivelése megfelel-e az 1913. évi XI. t.-cz. 2. §-ának 1. bekezdésében foglalt rendelkezésnek és köteles nyilatkozni a szőlőt ért elemi csapások tekintetében is. A vinczellériskola igazgatósága az egyes kérvényeket — a szőlő mivelésére és a szőlőt ért elemi csapások mérvére vonatkozó jelentésével együtt — a szükséges megállapítások sürgős foganatosítása után haladéktalanul bemutatja a jelen utasítás 4. §-ában említett bizottság elnökéhez. E részben kellő gyorsasággal akként kell eljárnia, hogy legkésőbb 1914. évi február hó -l-ig az összes kérvények a bizottság elnökéhez érkezzenek. 9. §. A bizottságnak a kérvényeket a lehető legsürgősebben tárgyalás és alapos megfontolás alá kell vennie abból a szempontból, hogy váljon az 1913. évi XI. t.-cz. értelmében adható állami kedvezménynek az idézett törvény 2. §-ában foglalt összes előfeltételei fennforognak-e, különösen, hogy folyamodók anyagi viszonyaiknál fogva tényleg reá vannak-e utalva az állami segélyezésre. A kérvények a bizottság véleményével, illetve javaslatával együtt legkésőbb 1914. évi február hó 15-ig a földmivelésügyi miniszterhez terjesztendők fel. Nemsokára hittérítő Benczések és Czisztercziták telepedtek át a műveit Nyugatról hazánkba s a keresztény vallással kapcsolatosan a földmivelést, gyümölcs- és szőlőtermelést is mindjobban megkedveltették a pogány magyarokkal. Egyáltalán a kereszténység mindenkor és min ,denütt nagyon kedvezett a szőlőmivelésnek, míg a mohamedán vallásúak ma is esküdt ellenségei a szőlőnek, illetve bornak. Ez okból a tatárjáráskor elpusztult hazánkban IV-ik Béla királyunk 1241-ben a szőlőültetvények helyreállítása végett olaszokat és görögöket hozott be Tokajhegyaljára s hazánk más borvidékeire. Állítólag ezek hozták magukkal az aranyszínű bort adó bacca d'orot, vagyis Baka- tort és Formio vidékéről a híres jó Furmintot. Az iljos-házbeli királyok, különösen Nagy Lajos alatt, ismét sok idegen, főleg olasz szőlőmives telepedett át hazánkba. Mátyás király az igazságos, Burgundiából és a Champagneból hozatott szőlővesszőkkel ültette be a budavidéki lejtőket. Jó maga is szenvedélyes szőlőmunkás volt. Gömörben ma is megvan a szőlő, melyben főúri kíséretét keményen megdolgoztatta, hogy az általuk lenézett szegény munkásnépet jobban megbecsülni tanulják. Ezután a török hódoltság ismét végpusztulással fenyegette szőlőmivelésünket, ugy hogy a „Bor11 szónak puszta említése is halálbüntetés terhe alatt tiltva volt. Azonban a törököket kiűző Habsburg-ház uralomra jutása ismét felvirágoztatta a szőlőmivelést, ugy hogy boraink, kivált a gyógyerejü „Somfain és a tüzes édes „ Tokaji" csakhamar világhírre tettek szert. Kecskeméthy Géza, 10. §. A kérelem felől a földmivelésügyi miniszterrel egyetértőleg a pénzügyminiszter dönt (1913 : XI. törvényczikk 1. §), aki határozatáról az egyes folyamodók megfelelő értesítése végett — az illetékes kir. pénzügyigazgatóságot értesíti. A kir. pénzügyigazgatóság azokat a folyamodókat, akiknek a pénzügyminiszter az 1913. évi XI. t.-cz. 1. §-ában körülírt kedvezményt engedélyezte, felhívni tartozik arra, hogy a jelen rendelethez B) alatt mellékelt mintának megfelelő nyilatkozatot állítsák ki. Ebben a nyilatkozatban az illető szőlőtulajdonos kijelenteni tartozik, hogy az 1896. évi V. t.-cz. alapján nyújtott szőlőfelujitási kölcsönre vonatkozó, a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytáraság által kiállított s a kir. pénzügyigazgatóság utján neki kézbesített elszámolást helyesnek ismeri el s hogy ebben az elszámolásban kitüntetett és a kir. kincstár által helyette előlegezésként kifizetett összeggel a kir. kincstárnak válik adósává. Ezt a nyilatkozatot az illető szőlőtulajdonosnak két tanu előttemezése mellett sajátkezűleg alá kell írnia, az illetékes községi elöljáróság pedig magára a nyilatkozatra úgy a szőlőtulajdonos, mint a két tanú személyazonosságát igazoló záradékot tartozik rávezetni. Az ily módon kiállított és szabályszerűen záradékolt nyilatkozatot az illető szőlőtulajdonos a kir. pénzügyigazgatóságnak 15 napon belül feltétlenül visszaküldeni tartozik. Ha ennek nem tenne eleget, a pénzügyminiszternek az állami előleg engedélyezése tárgyában hozott határozata hatályát veszti. Ha a szőlőtulajdonos kiskorú vagy gondnokság alá helyezett személy, törvényes képviselőjének az előbbi bekezdés szerint kiállított és az ott meghatározott időn belül beadott nyilatkozatát, ha annak gyámhatósági jóváhagyása nincs igazolva, a pénzügyigazgatóság a jóváhagyás kérdésében való sürgős határozás végett haladéktalanul átteszi a törvényes képviselő által megjelölt illetékes gyámhatósághoz. 11. §• • A pénzügyigazgatóság a hozzá kellő időben visszaérkezett nyilatkozatokat, ha gyámhatósági jóváhagyásra nem szorulnak, azonnal, egyébként pedig gyámhatósági jóváhagyásuk után a m. kir. kincstári jogügyi igazgatósághoz teszi át. A kincstári jogügyi igazgatóság pedig haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az 1913. évi XI. t.-cz. 9. §-ában említett telekkönyvi bejegyzésnek sürgős kieszközlése végett. 12. §. Mihelyt a telekkönyvi bejegyzés megtörtént, a pénzügyminiszter intézkedik aziránt, hogy az illető szőlőtulajdonos szőlőfelujitási kölcsön tartozása 1914. évi május hó 1-én a Magyar Agrár-és Járadékbank részvénytársaságnál tényleg kifizettessék és hogy az állami előleg az illető szőlőtulajdonos terhére előirassék. Az állami előlegek mikénti előírása és a törlesztő részletek nyilvántartása és beszedése iránti eljárást külön rendelet fogja szabályozni. 13. §. Az 1913. évi XI. t.-cz. alapján engedélyezett állami előleggel terhelt szőlők, az állami előleg törlesztési idejének egész tartama alatt, az illető szőlőre az 1896. évi V. t.-cz. 10. §-a alapján megállapított mivelési terv szerint kezelendők. A szőlők mivelését a földmivelésügyi miniszter ellenőrzi. (T. 4. §.) Az efelett gyakorlandó ellenőrzés lehetővé tétele végett minden szőlőtulajdonos, aki az 1913. évi XI. t.-cz. alapján nyújtott kedvezményben részesült, tűrni tartozik, hogy az illetékes kerületi vagy külön megbízott állami szőlészeti és borászati szakközeg szőlőjét bármikor megtekinthesse, azt bejárhassa, a szőlő miveléséről, gondozásáról és állapotáról meggyőződést szerezhessen, általában a szőlő mivelését ellenőrizhesse. Ebből a czélból az illetékes szőlészeti és borászati szakközegek kötelesek a szőlőket évenként legalább egyszer, de ott, ahol hanyagságot, a szőlő helyes mivelését illetőleg hiányokat, mulasztást vagy általában olyan körülményeket észlelnek, amelyek kifogásra adhatnak okot, a fontosabb szőlőmunkák idejében évenként többször is megtekinteni és az észlelt hibákra, mulasztásokra stb. az illető szőlő tulajdonosát figyelmeztetni, azok elhárítására, illetőleg a szőlő jókarba hozatalára neki vagy alkalmazottjának a szükséges utasításokat megadni és az ellenőrzés eredményéről a földmivelésügyi miniszternek évenként egyszer, olyan esetekben pedig, amikor a hanyag és helytelen mivelés megszüntetésére nincs kilátás és a szőlő — a tulajdonos hibájából — az elértéktelenedés veszélyének van kitéve, esetről-esetre haladéktalanul jelentést s egyszersmind az állami előleg még fennálló részének az 1913. évi XI. t.-cz. 4. §-a értelmében egészben és egyszerre esedékessé nyilvánítása végett javaslatot tenni. 14. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép életbe. Budapest, 1913. évi deczember hó 21-én. Teleszky s. k., m. kir. pénzügyminiszter. (A melléklet az 1913. évi 5177/P. M. számú utasítás 6. §-hoz. Kérvényminta. Bülzet: A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminiszter úrhoz Budapesten kérvénye Nagy Pál tállyai szőlőtulajdonos, szerencsi lakosnak (Fő-utcza 19.) melyben szőlőfelujitási kölcsönének kifizetése végett az 1913. évi XI. t.-cz. alapján állami előleg engedélyezését kéri. Belül: Nagyméltóságú Pénzügyminiszter Sír! Az elemi csapások által sújtott tokaji borvidéki szőlőtulajdonosok segélyezéséről szóló 1913. évi XI. t.-cz. alapján azzal a kéréssel fordulok Nagyméltóságodhoz, hogy az 1896. évi V. t.-cz. alapján felvett szőlőfelujitási kölcsönömből kifolyólag a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársasággal, illetőleg a szőlőfelujitási kölcsönök biztosítására alkotott tartalékalappal szemben fennálló összes tartozásom visszafizetésére szükséges állami előleget részemre engedélyezni méltóztassék. A tulajdonomban levő szőlő Tállya község határában fekszik és a 119. számú telekkönyvi betétben (telekjegyzőkönyvben) A) I. 2. sorszám és 315. helyrajzi szám alatt van bejegyezve. A szőlőfelujitási kölcsönt 1898. évben vettem fel, vagya szőlőfelujitási kölcsönnel terhelt ingatlan tulajdonosát 1906. évben vételcsere, ajándék, örökség, árverési vétel utján szereztem meg. A kölcsönt eredetileg Kiss István tállyai lakos vette fel.) A szőlőfelujitási kölcsönnel terhelt szőlőmet 1909. és 1910. években az alábbi elemi csapások érték: (Következik az elemi csapások közelebbi megjelölése és körülírása.) Kelt Szerencsen, 1913. évi december hó 29. Nagy Pál s. k. B) melléklet az 1913. évi 5177/P. M. számú utasítás 10. §-ához. Nyilatkozat. Minthogy a m. kir. Pénzügyminiszter ur a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársasággal szemben ,,, ,, , ,,„ . . . _ , telek,jegyzőkönyvben fennállott és a tállyai 119. számu telekkönyvi beto^ A) I. 2. sorszám 315. helyrajzi szám alatt foglalt ingatlanomra bekebelezett szőlőfelujitási kölcsönt, illetőleg a szőlőfelujitási kölcsönök biztosítására alkotott tartalékalappal szemben fennállott tartozásomat az 1913. évi XI. t.-cz. 1. §-a értelmében a nevezett pénzintézetnek előlegezésként visszafizette, ennélfogva alólirott — az 1896. évi V. t.-cz. 15. §-ában az említett tartalékalappal szemben biztosított jogaimnak fenntartása mellett — ezennel elismerem, hogy a nevezett pénzintézettel történt s általam ezennel helyesnek elismert és elfogadott elszámolás alapján megállapított és kifizetett 2426 K. 18 f., szóval Kettőezernégyszázhuszonhat korona 18 fillér 1914. január hó 4.