Borászati Lapok – 52. évfolyam – 1920.

1920-05-23 / 21-22. sz.

21—22 SZÁM. 52. ÉVFOLYAM. 136 VEGYES HÍREK. A MSzOE közgyűlése. A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete f. hó 14-én délután tartotta Budapesten 16. ren­des évi közgyűlését Bernáth Béla alelnök elnök­lete alatt. A földmivelésügyi minisztert Kosinsky Viktor borászati kormánybiztos képviselte. Az egyesület tagjai, tekintettel a kedvezőtlen utazási viszonyokra és a sürgős munkaidőre, csak gyér számban jelentek meg. Jelen voltak: Biró Géza, Csépán Mihály, Epstein Ödön, dr. Oregorits Endre, dr. Ggörffy Samu, Gy. Szijj János, dr. Istvánffy Gyula, Kecskeméthy Géza, dr. Matta Árpád, Oppenheim Henrik, Pintér Gyula, Sólyom Albert, Szabó József, Sztehlo Bertalan, dr. Vuk Mihály és mások, ezenkívül dr. Drucker Jenő egy. igazgató és Szegő Bálint egy. titkár. Bernáth Béla az ülést a lapunk élén közölt beszéddel nyitotta meg, egyúttal pedig bejelen­tette, hogy a mai tárgysorozatnak 10. (az alap­szabály módosítására vonatkozó) pontja le­veendő a napirendről, mert annak tárgyalásához a tagok az alapszabályokban előírt számban nincsenek jelen. Ezután Szegő Bálint titkár terjesztette elő az igazgató-választmány jelentését az elmúlt két esztendőről, melyet a közgyűlés, miután az összes tagoknak idejében megküldetett, felolva­sottnak tekint és módosítás nélkül elfogadja. Ugyancsak változtatás nélkül fogadja el a köz­gyűlés a számvizsgáló­ bizottság által előterjesz­tett jelentést az egyesület 1918. és 1919. évi zárszámadásairól és vagyonmérlegéről és az igazgató-választmánynak a felmentést megadta. A folyó évi költségirányzat elfogadása után következett az elnökség és 23 választmányi tag választása, kiknek mandátuma lejárt. A közgyűlés dr. Szabó József indítványára elnökül közfelkiáltással Bernáth Bélát, az egye­sület eddigi alelnökét, alelnökökül pedig gróf Széchenyi Domokost, dr. Lónyay Ferenczet, Kosinszky Viktort és dr. Matta Árpádot (eddig is az igazgató-választmánynak voltak tagjai) választotta meg, a választmánynak tagjai lettek: Belatiny Artúr (uj), dr. Csury Jenő, dr. Drucker Jenő, Eörssy Ferencz, Epstein Ödön, Györgyey Illés, dr. Hanák Kolos (uj), Jablonovszky József (uj), Jálics Ferencz (uj), Korizsánszky János, dr. Krasznay Miklós, Kratochvilla Aurél (uj), Lipthay Jenő, ifj. Palugyay Ferencz, Piukovics József, gr. Széchenyi Viktor (uj), Szegő Bálint (uj), Székely Mihály (uj), Szilárd Gyula (uj), Szobonya Bertalan, Vargha Imre, dr. Vásárhelyi Zoltán, dr. Waldboth Ödön. A számvizsgáló­ bizottság tagjai lettek: Biró Géza, dr. Ggörffy Samu, Krenedits Ödön, Sztehlo Bertalan és Teleki Andor. Ezután Drucker igazgató előterjesztette az igazgató-választmány azirányú javaslatát, hogy az egyesület eddigi elnöke gróf Zelénski Róbert az egylet dísztagjává választassék, amit a köz­gyűlés egyhangú helyesléssel elfogadott. Végül Drucker igazgató hosszabb beszédben ismertette a szőlőtermelés jövőjét kapcsolatban e földbirtok reformmal és a visszaesett szőlők felújításáról, ugyancsak kifejezést adott az igaz­gató-választmány abbeli felfogásának, hogy újabb agrárkölcsön nyújtása nélkül felújítás nagyobb arányt nem fog ölteni. Halálozás. Amint elkésve értesülünk, báró Patheány Géza szigligeti szőlőbirtokos, a MSzOE egyik alapító és igazgató-választmányának tagja, a hó folyamán Budapesten 72 éves korában elhunyt. A MSzOE választmányának ülése. Folyó hó 17-én tartotta a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének igazgató-választmánya rendes havi ülését Budapesten Bernáth Béla elnöklete alatt, melyen jelen voltak dr. Bartha Ödön, dr. Csury Jenő, Epstein Ödön, dr. Matta Árpád, Mayer Henrik, Oppenheim Henrik, dr. Szabó József, dr. Drucker Jenő igazgató és Szegő Bálint titkár. Igazgató javaslatot terjesztett elő a másnap tar­tandó közgyűlésen választásra kerülő elnökséget választmányi és számvizsgáló bizottsági tagokat illetőleg, melyet a választmány elfogadott. Ezután jelentést tett a gazdaszervezeteknek a kor­mányzó által történt fogadásáról, valamint a bor­kivitel körül mutatkozó nehézségek elhárítása ügyében Korányi Frigyes pénzügyminiszternél megjelent küldöttség eljárásáról. Ezek tudomá­sul vétele után Szege titkár előterjesztette a M. Borkereskedők Orsz. Egyesületétől a boros hordók szállítása ügyében érkezett átiratát. A vá­lasztmány elismeri a borkereskedők köréből jövő panaszok helyességét és a kereskedők egyesülete ezirányú felterjesztését illetékes helyen támo­gatni hajlandó. Alaptőkefelemelés egy szőlő részvénytársa­ságnál. A „Helvéczia" szőlőtermelő és értékesítő r­­ t. (Gyöngyös) alaptőkéjét 400,000 koronáról 2.000,000 koronára emelte. Az új 1600 darab 1000 koronás részvényt a régi részvényesek 2000 koronás árban átvették. Katonai szolgálatot teljesítő gazdasági cse­lédek és munkások járandóságai. Rubinek Gyula földmivelésügyi miniszter rendeletet kül­dött a vármegyék alispánjainak és a városok polgármestereinek, amelyben úgy intézkedik, hogy a nemzeti hadseregben 8 hétnél tovább katonai szolgálatot teljesítő gazdasági cselédek és mezőgazdasági ipari munkások illetményeinek és járandóságainak kiadására hívják fel a gazda­közönséget. A bevonult gazdasági cseléd családja a lakásból semmiesetre sem lakoltatható ki, ettől eltérő eljárást bármely gazdaság részéről az ország érdekeibe ütközőnek tekinti a miniszter. A borkiviteli szakbizottság tevékenysége. A „Neue Weinzeitung" nevű bécsi szaklap, mely csodálatos következetességgel minden számában tud a magyar borforgalmi viszonyokról olyan híreket közölni, melyek borexportunknak hátrá­nyára szolgálnak, lapjának folyó hó 2-án meg­jelent számában „borkiviteli engedélyek meg­adásának gyakorlata"*) czím alatt olyan vádak­kal illeti a földmivelésügyi miniszter által ki­nevezett szakbizottságot, melyek, ha igazak volnának, annak tagjait a közmegvetésnek tennék ki. Függetlenül attól, hogy a jelzett bizottság, illetve a kormány elérkezettnek látja-e az időt arra, hogy jelzett lap szerkesztőjét, illetve a kérdéses hír beküldőjét bíróság útján felelős­ségre vonja, a bizottságnak a termelők és a borkereskedők köréből kinevezett és csak tanács­kozási joggal bíró, de döntésre nem hivatott tagjai teljes egyértelműséggel a következő nyi­latkozat közlésére kértek fel: „A „Neue Wein­zeitung" a borkiviteli szakbizottság tagjait egy lapjában közölt hír kapcsán azzal a váddal illeti, hogy a kiviteli engedélyt kérő tagokat feles­leges zaklatásnak (sc­ikane) teszik ki és amellett protekc­iót is gyakorolnak. A zaklatás abból állana, hogy a bizottság egész indokolatlanul kivitelre egyébként alkalmas boroktól a kiviteli engedélyt megtagadja, mert azok 10° szesztar­talomnál kevesebbel bírnak és a tényleges el­adási áraktól függetlenül és minél nagyobb valuta beszolgáltatás czéljából a borok kiviteli árát önkényesen emelné. A protekc­ió pedig olyformán gyakoroltatnék, hogy egyes kiváltsá­gos egyének vagy c­égek alacsonyabb szeszfokú, vagy rossz minőségű, illetve olcsóbban eladott borokra is megkapnák a kiviteli engedélyt. Ezen „Die Praxis bei Erledigung von Weinausfuhrerlaub­niss durch die Budapester Fachkommission". Hln HWP »|||» mulli • II|IIFII MIIIIIII IIIIIIIIII ' «W" aisBi^iiip;; Minden háztartás­ az ételolaj, mely legfinom 1­­­ban a legolcsóbb­­abb minőségben min- i­­­den nagyobb fűszerkereskedésben kapható. Gyártja és­­ szállítja: GlasmŰvek r.-t., Kohn Adolf és Tsá. Gyár. f | Központi iroda: Budapest, V., Báthory­ utca 5. 224 4 miiiiij iimniHu nimnHii Permetezők és alkatrészek nagy raktára Schvarcz József és Társa czégnél, Budapest, VI., Vilmos-császár-ut 53. 340 1920. május 23. gyanúsításokkal szemben határozottan kijelent­jük, hogy mi az ország közgazdasági érdekeit a termelők és kereskedők érdekeivel igyekszünk összhangba hozni és a helyesnek tartott elveket mindenkire egyenlően alkalmazzuk. Német-Ausztriába való kivitelnél a borok szeszfoktar­talmára figyelemmel egyáltalán nem vagyunk, távolabbi országokba viszont csekély alkohol­tartalommal bíró borokat kiengedni kivitelünk jövője szempontjából kárhozatosnak tartanak. A kiviteli borárak megítélésénél úgy az illető vidék napi árait, mint a külföldön elérhető árakat tartjuk szem előtt. Minden ezzel szemben — konkrét adatok felsorolása nélkül — emelt vádat, mint légből kapottat és valótlant, vissza­utasítunk". Borüzletek a tanácsköztársaság idején. A Kúriát a minap egy érdekes per foglalkoztatta. Az alperes egyik megye kormányzótanácsi biz­tosságának határozata alapján a diktatúra idején borra nézve kizárólagos birtokot szerzett. Fel­peres a tanácsköztársaság bukása után sommás visszahelyezést kért ezen határozat ellen, azaz azt kérte, hogy őt helyezze vissza a bíróság a tőle illetéktelenül elvett bér birtokába. Felperest az alsófokú bíróságok keresetével, a Kúria pedig felülvizsgálati kérelmével elutasította. A P. NI. 304/1920. sz. a. hozott kúriai döntés megoko­lása a következő:­­Igaz ugyan, hogy az u. n. tanácsköztársaság hatóságai illetéktelenek voltak és illetéktelen hatóság más birtokát sértő intéz­kedése ellen sommás visszahelyezésnek helye van, de e jogszabály alkalmazást nem nyerhet, mert a tanácsköztársasági kormány az egész országban magához ragadván a hatalmat, alperes nem választhatott illetékes és illetéktelen ható­ság között, amikor a per tárgyát képező bor birtoklásába jutott. Alperes kényszerhelyzetben volt és nem járt el „önhatalmúlag", enélkül pedig birtokháborításról szó sem lehet. Sem az igazsággal, sem a méltányossággal, de a czél­szerűséggel sem volna összeegyeztethető, hogy a fél a "jog" érvényesítése nélkül, a tényleges állapot megváltoztatását és a régi állapotnak sok esetben lehetetlen helyreállítását kérhesse." Pinczészeti és szőlészeti czikkek átalaku­lása. A M. Pénzügyben közölt híradás szerint parafadugókból egyes importőrök nagyobb téte­leket hoztak ládákban, amelyek körülbelül 30,000 darabot tartalmaznak. A 23X30 mm­-es dugókért nagybani vételnél 50 koronát, kisebb mennyiségekben 52 koronát kérnek. Rézgálicz fogyasztása csekély, emiatt vételkedv is alig van. Szakkörökben azt hiszik azonban, hogy az esős időjárás föl fogja a fogyasztást lendíteni. Vagontételeket 42—44 koronáért ajánlanak, kisebb mennyiségekért 48—50 koronát kérnek, míg Bécsben egész kocsirakományokban olasz árut 45 koronával ad Bécs, aussigit 52 koro­nával loko Budapest jegyeznek. Kénpor meg­lehetősen nagy készletei nehezen találnak elhelyezést. Vagontételekért Budapesten 17—18 koronát jegyeznek, kisebb mennyiségek meg­felelően drágábbak. Cataniából 102,50 lírával ajánlják. A friss zöldség- és gyümölcsfélék kivitele. A közélelmezési miniszter tervbe vette az előre­láthatólag nagy mennyiségű zöldség- és gyü­mölcsfelesleg kivitelének megszervezését. A már megjelent rendelet, tekintettel e rendkívül fon­tos czikkek romlandó voltára, a szállításhoz szükséges igazolványok kiadásánál könnyítéseket hoz be és a kirendeltség vezetőit, valamint a nyugatmagyarországi járások főszolgabíróit, pol­gármestereit, a szállítási igazolványok enge­délyezésére hatalmazza fel. Kiviteli szállítási igazolványt friss zöldség- és gyümölcsfélére azonban csak az esetben szabad adni, ha a belföldi fogyasztás már biztosítva van. Ezért követelhető, hogy bizonyos mennyiséget előze­tesen vagy utólag belföldi piac­on helyezenek el. Kivételt képeznek az úgynevezett primürök s az Ausztriával határos területeken termelt zöldség- és gyümölcsfélék, amelyeket a minisz­ter intencziói szerint Ausztriában lehetőleg minél előbb és drágán kell értékesíteni. Szálli­

Next