Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-01-13 / 2. sz.
- 2. SZÁM: 53 IK ÉVFOLYAM: tud az ügyes pinczemester kiiskolázni, hogy elbújhat mellette a világ bármelyik bora. Csakhogy ehhez nem elég az a tudás, amit az ember az ügyvédi irodából, vagy a közjegyzői szobából, vagy az iskolapadból, vagy épen tízévi nyúlborkereskedésből sajátított el. Azért nagyon kívánatos, hogy ezeket a tanfolyamokat minél többen látogassák, olyanok is, akik eddig más pályán működtek és hivatást éreznek a borüzlet iránt, de olyanok is, akiknek régebben szerzett szakismereteik a háború forgatában veszendőbe mentek. legprímább, 98— 99'.o-os, legolcsóbb naptáron, mosó- és zsirolvasztóüstök. Vermorel-rendszerű szőlőpermetezők új vörösrézből, úgyszintén permetezőalkatrészek sárgarézből, gummitárcsák és tömlők, szőlőzúzók és prések, darálók és morzsolók, szecska- és répavágók, ekék, boronák legolcsóbb gyári áron, raktárról azonnal kaphatók. Szontágh Fái réz- és szerszámgyár Budapest, IX., ÜHői-út 19. 477 14 . Hru TEHHG társ. k. fel. Különlegességi vállalat modern pinczeszükségletekhez WIEM, IX., Alserstrasse 32. űrök A legmodernebb rendszer nagy- és középnagy- és kisüzemhez, versenyen felül, ugy kivitel, mint ár tekintetében Szytak minden bevált rendszerben, szivattyúk legújabb formában, ismert különleges minőségben. Fel s st de ütne mis gép és czikk pinczészetek, pezsgő- és habzóbor előáiíiiására. I A trágyázás hiánya által szenvedett veszteség. Budapest, jan. 5. (11.) Egy dunántúli uradalom még a múlt tél folyamán azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy adjak egy meglehetős szokatlan gyakorlati kérdésben szakvéleményt és próbáljam megállapítani az uradalomnak pénzbeli veszteségét. Minthogy azt hiszem, ez a differenczia, mely tudomásom szerint később perre nem került, hanem békés kiegyenlítést nyert, másokat is érdekel, bátor vagyok akkoriban adott szakvéleményemet szőlősgazdáink által szorgalmasan olvasott lapunkban, nevek említése nélkül közzétenni. A kérdés az, hogy az uradalom s . . . i, illetve k.. m .. i határban levő 6, illetve 31 holdas szőlőjében mekkora tényleges kárt szenvedett azáltal, hogy mindkét helyen a bérlő nem tett azon szerződésbeli kötelezettségének eleget, hogy jelzett szőlőkbe megállapított mennyiségű istállótrágyát szállítson, hanem ezzel szemben, hol kevesebbet, hol pedig semmi trágyát nem szállított. Előre kell bocsátanom, hogy a szőlő trágyázása és az elérhető terméstöbblet még annyira sem áll egymással számokban megállapítható arányban, mint egyéb mezőgazdasági terménynél. Itt — minden művelési és védekezési munkálatnak lelkiismeretes teljesítését feltételezve — függ a trágyázás hatékonyabb vagy kevésbbé hatékony volta a talaj tápanyaggazdagságától, a tőkék erőbeli állapotától, a tőkék számától, a csapadékmennyiségtől, de legfőképpen a virágzás idején uralkodó kedvező vagy kedvezőtlen időjárástól. Ha ezek a mozzanatok mind előnyösen alakulnak, úgy a trágyázás hatása rendkívül nagy lehet, ha viszont mind hátrányosan jelentkeznek, úgy a trágyázás eredménye lényegesen csökkenhet és megtörténhetik, hogy a trágyázási vagy az azt követő esztendőben esetleg csak annyi vagy alig valamivel több (sőt esetleg kevesebb) termés mutatkozik és marad meg, mint olyan évben, mikor a trágyázás elmaradt. Elég itt talán az uradalom szőlőinek a békeévekben elért igen változó nagyságú termésére rámutatnom, amikor feltételezhető, hogy a trágyázás és a szőlők egyébkénti kezelése normális volt. A termés nagyságát igen gyakran már az előző év őszi időjárása dönti el, vájjon jól be tudtak-e a rügyek érni, vagy sem? Komplikálja itt a helyzetet az is, hogy a szőlők nagyobb része csak gyérítéssel tartható fenn. A gyérített szőlő mohóbban kívánja a trágyát, de jobban is meghálálja. Tehát ha két egyenlő nagyságú, fekvésű stb. szőlőnek egyenlő menymennyiségű trágyát adok, melyek közül az egyik gyérített, a másik olíványszőlő —nagy szabály szerint a szénkéneggel kezelt szőlőben az istállótrágya hatása jobban fog érvényesülni, mint az oltványszőlőben. Ha pedig a szénkéneg egészben vagy részben elmarad, úgy mindig a trágyázás intenzivitásától fog függeni, hogy kérdéses szőlő a filloxera behatásának erősebben vagy kevésbbé lesz képes ellenállani. Már pedig a k . . . m . . . s-i szőlő az utolsó évben szénkéneget egyáltalán nem kapott s igy rohamos pusztulás mutatkozott rajta. Hogy ezt a pusztulást a legintenzívebb trágyázás is, menynyire lett volna képes csökkenteni, az az emberi megítélés körén kívül esik. Ennyit szükségesnek tartottam leszögezni s így előre jelezni, hogy az alantabb olvasható trárkiszámítás, ha nem is önkényes vagy ötletszerű, mégis annyiféle ismeretlen tényező figyelmen kívül hagyásával jött létre, hogy exakt pontosságra igényt nem támaszthat, de mindenesetre jogalapot nyújt arra, hogy az uradalom és a szerződésének eleget nem tett fél közötti egyezkedési tárgyalások alapjául szolgáljon. Én a számadások megtételénél egy , a saját szőlőmben szerzett megfigyelésből indultam ki és ennek helyességét azután két más számvetéssel igyekeztem ellenőrizni. Felvettem ugyanis azt, hogy egy hold szőlő rendes trágyázásához 200 % érett istállótrágya kell és ez szénkénegezett szőlőnél körülbelül 75%, oltványszőlőnél 50% terméstöbbletet idéz elő az első vagy második évben több (10) éves átlagterméssel szemben. Minthogy a s . . . i szőlő 1907—1916-os átlagtermése kat. holdanként 7*6 hl.-t tett ki, úgy a gyéritett szőlőrészben kat. holdanként 5*7 hl.-es (kereken 6 hl.-es), az oltványszőlőben 3 8 hl. (kereken 4 hl es) terméstöbbletre lehetett nagyjából számítani, ha a szőlő erős istállótrágyát kap. A k ... m ... s-i szőlő kat. holdankénti átlagtermése valamivel nagyobb volt: 9"7 hl., itt tehát a fent jelzett arányszámok 6"6, illetve 48 hl.-t tennének ki. De tekintve, hogy ez a szőlő már 1915. óta visszaesésben van, az 1907—1916 iki tízéves átlagot le kell legalább 10% kal szállítani, aminek folytán itt is 6, ill. 4 hl. es trágyázási terméstöbbletet vehetünk fel, már az egyöntetűség kedvéért is. A két szőlőben a kalkuláczió tehát következőképen alakul: 1. A s . . i szőlőben az utolsó négy év során elmaradt 1850 q istállótrágya, ebből jutott volna 2/3 és 113 arányban, mondjuk 1200 q a gyéritett részre, ami 6 kat. hold trágyázásának felel mes.; 1921. január 13. ez adott volna 6 hl. terméstöbbletet — 36 hl.. 850 q esett volna az oltványszőlőre, ami 31/4 kat. hold trágyázásának felel meg, ez adott volna 4 hl. többletet . ... — ... 13 „ Összes terméshiány 49 hl. Ha már most goromba (paraszt) számítás szerint feltételezem, hogy az elmaradt vagy elégtelen trágyázás folytán az egész szőlő 50°/o kevesebbet termett kelleténél, akkor a három utolsó év termése 89*89 hl. lévén, ennek fele kereken 45 hl., tehát nem nagyot hibáztunk. Egy harmadik számítás szerint a szőlő az előző tíz évben hozott évenkint átlag 46*37 hL bort, vagyis három évben adott volna kereken 150 hl.-t, ezzel szemben a tényleges eredmény volt 90 hl., ezt az előző számból levonva mutatkozik 00 hl. veszteség, amit egyenlő időjárás és kezelés feltételezése mellett az elmaradt trágyának kellene betudni. Vegyük a legalacsonyabb számot a 45 hl., hiányt: ebből esnék 12 hl. hiány 1917-re (Va trágyázás), 12 hl. hiány 1918-ra (Vs trágyázás), 21 hl. hiány 1919-re (semmi trágyázás), összesen 45 hl. hiány. Az 1920-as veszteséget kombináczión kívül hagyom. Az elmaradt termés pénzben kifejezett vesztesége következőképen alakul: 1917 ben 12 hl.. á 520 K. = 6240 K., 1918-ban 12 hl. á 1000 K. = 12,000 K., 1919-ben 21 hl. á 2000 K.• 42,000 K., összesen volna 60,240 K. veszteség. Ebből leszámított 10% ot 6,024 K. seprőre első fejtéskor, marad 54,216 K. veszteség elméletben, tegyünk a praxisnak 2o°/6-os engedményt 13,554 K., volna a bor elmaradt értékében: 40,662 K. a bruttó veszteség. Ebből leszámítandók a következő tételek : a) Az elmaradt trágyának a szőlőbe való behordása, elteregetése, bekapálása, imázsánként 1—2 K. költség átlagban 150 K., ez 1850 g trágyánál kitett volna 2,775 K. b) A gazdagabb lombozat, több és nehezebb fürt, több kötözőanyagot, permetező stb. folyadékot, több és lassúbb munkát idén felvegyünk kat. holdankint 3—400 K.-t, átlagban 350 K.-t 74 holdon három évig c) A többlettermés behordása, feldolgozása, fejtése stb. hl.kint 20 - 30 K.-t okozott volna, átlagban 25 K. 45 hl.-nél — d) 45 H. után bortermelési adó a 14 K. e) végül egyéb többletköltség, hordó, gépek használata, több kén, deritő anyag, szűrés, biztosítás stb. kereken ... mely felmerült összes kiadási többlet volna több termés esetén. Ezt levonva haszonból, 500 „ 12,641 K., 40,622 „ elmaradt bruttó haszonból, a tényleges veszteség 28,021 K. N. A 1c . . . m . . . . i szőlőben a kalkulácziókövetkezőképen módosul: Az elmaradt 2000 q trágyából, ami tíz hold szőlőnek felelne meg, jutott volna: 1600 q gyérített szőlőre, vagyis 8 holdra á 6 hl. bortöbblet == 48 hl., 400 q oltványszőlőre, vagyis 2 holdra á 4 hl. bortöbblet 18 hl., összesen termett volna hektoliterrel több. Ellenőrizzük ezt a számítást is. Valóságban termett a két évben (1918. és 1919-ben) 148 hl., ennek a fele kitenne 74 hl. elmaradt termést. A harmadik számítás szerint 1907—1916 ig Malligand borvizsgáló készülék államilag hitelesítve azonnal kapható! Erdély és Szabó tudományos műszergyárában 3 Budapest, IX., Liliom u. 46. árb 6s 228 s József 35—74. S József 33 —85. " Készülékek javítása és hitelesítése soron kivül: 7,611 1,125 630