Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-01-13 / 2. sz.

- 2. SZÁM: 53 IK ÉVFOLYAM: tud az ügyes pinczemester kiiskolázni, hogy elbújhat mellette a világ bármelyik bora. Csakhogy ehhez nem elég az a tudás, amit az ember az ügyvédi irodából, vagy a köz­jegyzői szobából, vagy az iskolapadból, vagy épen tízévi nyúlborkereskedésből sajátított el. Azért nagyon kívánatos, hogy ezeket a tanfo­lyamokat minél többen látogassák, olyanok is, akik eddig más pályán működtek és hivatást éreznek a borüzlet iránt, de olyanok is, akiknek régebben szerzett szakismereteik a háború for­gatában veszendőbe mentek. legprímább, 98— 99'.o-os, legol­csóbb naptáron, mosó- és zsirolvasztóüstök. Vermorel-rendszerű szőlőperme­tezők új vörösrézből, úgyszin­tén permetezőalkatrészek sárga­r­ézből, gummitárcsák és tömlők, szőlőzúzók és prések, darálók és morzsolók, szecska- és répavá­gók, ekék, boronák legolcsóbb gyári áron, raktárról azonnal kaphatók. Szontágh Fái réz- és szerszámgyár Budapest, IX., ÜHői-út 19. 477 14 . Hru TEHHG társ. k. fel. Különlegességi vállalat modern pinczeszükség­letekhez WIEM, IX., Alserstrasse 32. ű­rök A legmodernebb rendszer nagy- és középnagy- és kisüzemhez, versenyen felül, ugy kivitel, mint ár tekintetében S­z­­ytak minden bevált rendszerben, szivattyúk legújabb formában, ismert különleges minőségben. Fel s st de ütne mis gép és czikk pinczészetek, pezsgő- és habzóbor előáiíiiására. I A trágyázás hiánya által szenvedett veszteség. Buda­pest, jan. 5. (11.­­) Egy dunántúli uradalom még a múlt tél folyamán azzal a kérdéssel fordult hozzám, hogy adjak egy meglehetős szokatlan gyakor­lati kérdésben szakvéleményt és próbáljam meg­állapítani az uradalomnak pénzbeli veszteségét. Minthogy azt hiszem, ez a differenczia, mely tudomásom szerint később perre nem került, hanem békés kiegyenlítést nyert, másokat is érdekel, bátor vagyok akkoriban adott szak­véleményemet szőlősgazdáink által szorgalma­san olvasott lapunkban, nevek említése nélkül közzétenni. A kérdés az, hogy az uradalom s . . . i, illetve k.. m .. i határban levő 6, illetve 31 holdas szőlő­jében mekkora tényleges kárt szenvedett azáltal, hogy mindkét helyen a bérlő nem tett azon szerződésbeli kötelezettségének eleget, hogy jelzett szőlőkbe megállapított mennyiségű istálló­trágyát szállítson, hanem ezzel szemben, hol kevesebbet, hol pedig semmi trágyát nem szállított. Előre kell bocsátanom, hogy a szőlő trágyá­zása és az elérhető terméstöbblet még annyira sem áll egymással számokban megállapítható arányban, mint egyéb mezőgazdasági termény­nél. Itt — minden művelési és védekezési mun­kálatnak lelkiismeretes teljesítését feltételezve — függ a trágyázás hatékonyabb vagy kevésbbé hatékony volta a talaj tápanyaggazdagságától, a tőkék erőbeli állapotától, a tőkék számától, a csapadékmennyiségtől, de legfőképpen a virág­zás idején uralkodó kedvező vagy kedvezőtlen időjárástól. Ha ezek a mozzanatok mind elő­nyösen alakulnak, úgy a trágyázás hatása rend­kívül nagy lehet, ha viszont mind hátrányosan jelentkeznek, úgy a trágyázás eredménye lénye­gesen csökkenhet­ és megtörténhetik, hogy a trágyázási vagy az azt követő esztendőben eset­leg csak annyi vagy alig valamivel több (sőt esetleg kevesebb) termés mutatkozik és marad meg, mint olyan évben, mikor a trágyázás el­maradt. Elég itt talán az uradalom szőlőinek a békeévekben elért igen változó nagyságú ter­mésére rámutatnom, amikor feltételezhető, hogy a trágyázás és a szőlők egyébkénti kezelése normális volt. A termés nagyságát igen gyakran már az előző év őszi időjárása dönti el, vájjon jól be tudtak-e a rügyek érni, vagy sem? Komplikálja itt a helyzetet az is, hogy a sző­lők nagyobb része csak gyérítéssel tartható fenn. A gyérített szőlő mohóbban kívánja a trágyát, de jobban is meghálálja. Tehát ha két egyenlő nagyságú, fekvésű stb. szőlőnek egyenlő meny­mennyiségű trágyát adok, melyek közül az egyik gyérített, a másik olíványszőlő —n­agy szabály szerint a szénkéneggel kezelt szőlőben az istálló­trágya hatása jobban fog érvényesülni, mint az oltványszőlőben. Ha pedig a szénkéneg egészben vagy részben elmarad, úgy mindig a trágyázás intenzivitásától fog függeni, hogy kérdéses szőlő a filloxera behatásának erősebben vagy kevésbbé lesz képes ellenállani. Már pedig a k . . . m . . . s-i szőlő az utolsó évben szénkéneget egyáltalán nem kapott s igy rohamos pusztulás mutatkozott rajta. Hogy ezt a pusztulást a legintenzívebb trágyázás is, meny­nyire lett volna képes csökkenteni, az az emberi megítélés körén kívül esik. Ennyit szükségesnek tartottam leszögezni s így előre jelezni, hogy az alantabb olvasható trárkiszámítás, ha nem is önkényes vagy ötlet­szerű, mégis annyiféle ismeretlen tényező figyel­men kívül hagyásával jött létre, hogy exakt pon­tosságra igényt nem támaszthat, de minden­esetre jogalapot nyújt arra, hogy az uradalom és a szerződésének eleget nem tett fél közötti egyezkedési tárgyalások alapjául szolgáljon. Én a számadások megtételénél egy , a saját sző­lőmben szerzett megfigyelésből indultam ki és ennek helyességét azután két más számvetéssel igyekeztem ellenőrizni. Felvettem ugyanis azt, hogy egy hold szőlő rendes trágyázásához 200 % érett istállótrágya kell és ez szénkénegezett szőlőnél körülbelül 75%, oltványszőlőnél 50% terméstöbbletet idéz elő az első vagy második évben több (10) éves átlagterméssel szemben. Minthogy a s . . . i szőlő 1907—1916-os átlag­termése kat. holdanként 7*6 hl.-t tett ki, úgy a gyéritett szőlőrészben kat. holdanként 5*7 hl.-es (kereken 6 hl.-es), az oltványszőlőben 3­ 8 hl. (kereken 4 hl es) terméstöbbletre lehetett nagy­jából számítani, ha a szőlő erős istállótrágyát kap. A k ... m ... s-i szőlő kat. holdankénti átlagtermése valamivel nagyobb volt: 9"7 hl., itt tehát a fent jelzett arányszámok 6"6, illetve 4­8 hl.-t tennének ki. De tekintve, hogy ez a szőlő már 1915. óta visszaesésben van, az 1907—1916 iki tízéves átlagot le kell legalább 10% kal szállítani, aminek folytán itt is 6, ill. 4 hl. es trágyázási terméstöbbletet vehetünk fel, már az egyöntetűség kedvéért is. A két szőlőben a kalkuláczió tehát követ­kezőképen alakul: 1. A s . . i szőlőben az utolsó négy év során elmaradt 1850 q istállótrágya, ebből jutott volna 2/3 és 113 arányban, mondjuk 1200 q a gyéritett részre, ami 6 kat. hold trágyázásának felel mes.; 1921. január 13. ez adott volna 6 hl. terméstöbbletet — 36 hl.. 850 q esett volna az oltványszőlőre, ami 31/4 kat. hold trágyázásának felel meg, ez adott volna 4 hl. többletet . ... — ... 13 „ Összes terméshiány 49 hl. Ha már most goromba (paraszt) számítás szerint feltételezem, hogy az elmaradt vagy elégtelen trágyázás folytán az egész szőlő 50°/o kevesebbet termett kelleténél, akkor a három utolsó év termése 89*89 hl. lévén, ennek fele kereken 45 hl., tehát nem nagyot hibáztunk. Egy harmadik számítás szerint a szőlő az előző tíz évben hozott évenkint átlag 46*37 hL bort, vagyis három évben adott volna kereken 150 hl.-t, ezzel szemben a tényleges eredmény volt 90 hl., ezt az előző számból levonva mutatkozik 00 hl. veszteség, amit egyenlő idő­járás és kezelés feltételezése mellett az elma­radt trágyának kellene betudni. Vegyük a legalacsonyabb számot a 45 hl., hiányt: ebből esnék 12 hl. hiány 1917-re (Va trágyázás), 12 hl. hiány 1918-ra (Vs trágyázás), 21 hl. hiány 1919-re (semmi trágyázás), össze­sen 45 hl. hiány. Az 1920-as veszteséget kom­bináczión kívül hagyom. Az elmaradt termés pénzben kifejezett vesz­tesége következőképen alakul: 1917 ben 12 hl.. á 520 K. = 6240 K., 1918-ban 12 hl. á 1000 K. = 12,000 K., 1919-ben 21 hl. á 2000 K.­­• 42,000 K., összesen volna 60,240 K. veszteség. Ebből leszámított 10% ot 6,024 K. seprőre első fejtéskor, marad 54,216 K. veszteség elmé­letben, tegyünk a praxisnak 2o°/6-os engedményt 13,554 K., volna a bor elmaradt értékében: 40,662 K. a bruttó veszteség. Ebből leszámítandók a következő tételek : a) Az elmaradt trágyának a szőlőbe való behordása, elteregetése, bekapálása, imá­zsánként 1—2 K. költség átlagban 1­50 K., ez 1850 g trágyánál kitett volna 2,775 K. b) A gazdagabb lombozat, több és nehezebb fürt, több kötözőanyagot, permetező stb. folyadékot, több és lassúbb munkát idén fel­vegyünk kat. holdankint 3—400 K.-t, átlagban 350 K.-t 7­4 holdon három évig c) A többlettermés behordása, feldolgozása, fejtése stb. hl.­kint 20 - 30 K.-t okozott volna, átlagban 25 K. 45 hl.-nél­­ — d) 45 H. után bortermelési adó a 14 K. e) végül egyéb többletköltség, hordó, gépek használata, több kén, deritő anyag, szűrés, biztosítás stb. kereken ... mely felmerült összes kiadási többlet­ volna több termés esetén. Ezt levonva haszonból, 500 „ 12,641 K., 40,622 „ elmaradt bruttó haszonból, a tényleges veszteség 28,021 K. N­. A 1c . . . m . . . . i szőlőben a kalkuláczió­következőképen módosul: Az elmaradt 2000 q trágyából, ami tíz hold szőlőnek felelne meg, jutott volna: 1600 q gyérített szőlőre, vagyis 8 holdra á 6 hl. bortöbblet == 48 hl., 400 q oltványszőlőre, vagyis 2 holdra á 4 hl. bor­többlet 1­8 hl., összesen termett volna hektoliterrel több. Ellenőrizzük ezt a számítást is. Valóságban termett a két évben (1918. és 1919-ben) 148 hl., ennek a fele kitenne 74 hl. elmaradt termést. A harmadik számítás szerint 1907—1916 ig Malligand borvizsgáló készülék államilag hitelesítve azonnal kapható! Erdély és Szabó tudományos műszergyárában 3 Budapest, IX., Liliom­ u. 46. árb 6s 228 s József 35—74. S József 33 —85. " Készülékek javítása és hitelesítése soron kivül: 7,611 1,125 630

Next