Borászati Lapok – 61. évfolyam – 1929.

1929-01-05 / 1. sz.

1. SZÁM. 61-IK ÉVFOLYAM. 2 Alméria. Irta: Kosinszky Viktor a MSzOE elnöke. Budapest, jan. 2. Alméria egy spanyol szőlőfajtának a neve, amely azonban teremhetett Olaszországban vagy a Balkán valamely zugában is s amely mostanában jellemzésül — és igazi szégyen­bélyegként — ott virít minden csemegeüzletünk kirakatában, mint kivánatos és keresett nyalánk­ság. Ára 4 P. kilogrammonkint. Persze a chasselasnak — saszlának — jó magyar nevén: gyöngy szőlőnek kellene lenni a helyén. Dehát ez csak hazai termény lenne s talán csak 2 P. kilónkint (néhány hete pár üzletben tényleg csak ennyiért árulták). Az igaz, hogy a mi gyöngy szőlőnk sokkal ízletesebb és jobb szőlőféleség, mint ez a spanyol-olasz jövevény, de mi lenne az idegen imádásban ké­séig , és kimerülő „flanccal*"­ amely majomszerű ösztön­össéggel, kritika nélkül kap az idegen után, akárcsak a tolakodó reklámja révén már­már visszatetsző banán után. De csendesebben . . . nemcsak a fogyasztón: kettőn áll a vásár! Egy pár zokszó reáfér a termelőre is! Először is az egész szőlő-kereskedővilággal és ennek hírlapirodalmával együtt mindezideig még csak helyes , nevét sem tudta megtanulni, nevezett kitűnő szőlőfajtánknak: saszla helyett LINDNER DÁNIEL vegyitermékek nagykereskedése Budapest, V., Alkotmány­ utca 23. Telefon: L. 910-71 és 915-62 + Sürgönyeim: Lindacid Budapest Borszintelenítéshez valódi Borsavtalanításhoz islési. (calcium carbonicum praec.), továbbá K­ÉI­ IjJlF1 838S és egyéb szőlőgazdasági cikkek legolcsóbb áron vásárolhatók, csaszlának nevezgetvén széltében, csúfjára szőlő­fajismer tájékozottságunknak! De ettől eltekintve, az utóbbi években — még a szőlőérés évadján is — azt egyáltalában alig hozzák piacra is, vagy ha igen, akkor olyan árakon, ami élveze­tétől elriasztott minden vékonyabb pénzű, leg­alább is nem bankigazgató fogyasztót. Ezzel a visszássággal — hála Isten — éppen a múlt évben végre mintha szakítottak volna termelőink: az őszi piacra már elég gyöngy­vagy más csemegeszőlő került és elfogadhatók voltak az árak is. De itt még nem szabad meg­állani termelőinknek, be kell rendezkedniük a szőlő őszi-téli eltartására is és legalább itthoni piacainkról feltétlenül ki kell szorítani az egész vonalon az idegen szőlőt, sőt tért kell hódí­tanunk a szomszéd államok kínálkozó piacain is! Lehetetlen dolog az, hogy amikor olyan nagy a nyomorúság és olyan nagy a felesleges be­hozatali többletünk, viszont hazai terményeink­nek külföldi értékesítése meg olyan nehéz, hogy akkor még olyan terményből is, amelyből minő­ségben is versenyen kivü­l állhatunk, legalább itthon, akár egy talpalatnyi tért is idegennek engedjünk át. Igaz, hogy a szőlőnek — általában pedig egyéb gyümölcsnek is — őszre, télire való el­tartása némi költséggel és munkával jár s némi hozzáértést kíván, de a karácsony táján elér­hető ötszörös-hatszoros ár elég csalogató le­hetne, hogy egy kis számítással­­gazdaságosnak, tehát érdemesnek találjuk­ a­ bajlódást.. Nem tagadható, hogy ez üggyel kapcsolatosan elkelne egy kis kormányzati támogatás és vele­törődés is; nem talán államsegélyben, hanem abban, hogy példaadásul és útmutatón­l maga is berendezzen intézeteiben néhá­ny ilyen szőlő- és gyümölcseltartó kamrát, és előadá­sok, röpivek, útmutató füzetek útján holtzá igyekezzen juttatni a termelő közönséget azokhoz az ismeretekhez, amelyek a szőlőértékesítésnek a legjövedelme­zőbb módja eredményes gyakorlásához kétségen kívü­l szükségesek. Kapcsolatosan pedig célravezető volna kísérle­tek útján tanulmányozni az eltartási módoknak viszonyaink között legmegfelelőbb féleségeit is. E téren ugyanis még sok a tenni való, mert a jelenleg gyakorlatban lévő eltartási módok jobbára még csak a kezdetlegesebbek közül valók s az ujabb technikai fejlődés nagy haladással kecseg­tet. A háború előtt egyes termelőink már maguk is eredményesen kísérleteztek ez irányban, de a háború folyamán mindezek a kísérletek meg­akadtak és feledésbe merültek, tehát bátorító felújításuk és irányító bevezetésük volna szük­séges. A fajtázás (fajta megválogatás) rendszeres foganatosításának és a szőlő konzerválásának és feldolgozásának kézbevételével állam, társadalom, mágnások egyiránt kimeríthetetlen hasznot biz­tosíthatnának hazai vergődő szőlőtermelésünk remélhetőleg még dicsteljes jövőjének, amire az nagyon reá szorult, de reá is szolgált! Tehát versenyre fel!... 26°/0 BASF BA rész kb. 59,5% ammoniáte nitrogéntartalmával, -lU rész kb. 6­5% salétrom nitrogéntartalmával illSB^ h SZOL© legcélszerű­bb nitrogén*műtrágyája­­ lOlcsón vásárolható, állami hitelkedvezménnyel! HATÁSA KIVÁLÓ! Ajánlatot tesz, ingyen ,szaktanáccsal szolgál, referenciát ad: 9007 ILMGS, Budapest, V., Lipót­ körut 5. szám. Telefon: Aut. 248-02. 1929. január 5. Ittas­ ember álma. — Ba­chili­desz*) — Száll boldog igézet a tele pohárból, Lángra szivet gyújt s remény bölcsőjében Ringatja mámoros agyunkat messze-messzeüzve Az emberi nem ezernyi gondját. Akit Dionüzosz lelkesit, az legyen bár egymaga. Ledönti városok falait s azt hiszi, hogy király gyanánt biborköntösben uralkodik. Szobája aranytól ragyog s gabonával telt hajók Neki hozzák a Nílus termésének bőségét... Ily álmot lát az, aki mámoros. A „Borászati Lapok" „számára ó­ görögből fordította Zoltán Vilmos *) A világhírű békehizartuss szerzője. Elt Keosztatt Kr. e. 505—430. Értsük meg egymást! Irta : dr. Miklós Aladár szőlőbirtokos. Révfülöp, dec. 25. A kormánytámogatással az idei költségvetés keretében felállítandó és így a kormány részé­ről anyagi támogatásban (részvényjegyzés) része­ gyümölcsfáit, fia jó termést a fiat! 8721 Magyar gazdának - magyar gyártmány! ILYEN TERHESE LESZ , HA TÉLEN ENDÁVAL PERMETEZ VÜHÍTÓ PAJZSTETÜ ÉS MINDEN ÁTTELELŐ KÁRTEVŐ ELPUSZTUL. CHINOIN - n »or«!

Next