Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.

1942-01-03 / 1. sz.

1942. jaanár S 9 Borászati Lapok 1/ mim A hegyközségek szerepe a növényvédelemben Ma Dr. lllnfncr Kálmán in. kir. m.zőg-zdasági klséi let ügyi adjunktus Magyarország mezőgazdasági ország tévén, a szóló­ét a gyümöleigazdalkodás eredménye a nemzet ösizes J4re4'intenek tekintélye« részét jelenti. Bzzel a meg­állapításul izemben viszont azt látjuk, hogy a szóló­éi a gyümölcstermesztésünk nagy része esik évente az állati kártevők és a gombabetegségek áldozatául. Szólóg tzdálkodásunknak körülbelül 200 millió pen­gAt kitevó évi hoz imából a szölóragya, mái betegség éi kártevő — becslésünk szerint — 30%-ot pusztít el, ami átlagosan évi 60 millió p.ngó veszteségnek (elei meg. Ez a veszteség, pl, az elmúlt évben —sajnos —, ennél jóval nagyobb, kb. 70~«0%-oi lehetett. Az a kár, am lyet különféle állati és nóvényl kár­tevók gyümölcstermesztésünkben okoznak, felbecsül­hetetlen veszteiéget jelent. \i A'löld almatermésének nagy részét nyáron éró fajták teszik ki. Szomorú kép, amikor az almamoly kártétele következtében a félig érett, lehullott, férges alma mázsaszámra rothad el a fa alatt. Legjobb esetben sertésekkel etetik fel. Körte-, cseresznye-, meggy- és szilvatermésünk is legnigyobb részben férges. A kaliforniai és egyéb apró p ilzstetvek terjedése gyümölcsf lállományunkat — elsó­•orbin p-dig gyümölcskivitelünket — veszélyezteti. A Moniliá-nik nevezett gyümölcspenész évról-évre csökkenti, sót részb-n megsemmisíti termésünket. A nedvesebb éghíjlitú /idékek almái, körtéi varasak, p dlg csak az egészséges, ép gyümölcs piacképes és csak az ilyen hoz jövedelmet termesztőjének. Ezért szük­ségei, hogy szólóink, gyümölcsfáink megvédésére, tér­misünk biztosítására minden lehetót megtegyünk. Minthogy a kártevók elleni küzdelem csak közös erővel, egyöntetű •(! megoldható feladat, szükség voll olyan törvényes intézkedésre, amely ezzel a kérdéssel — jelentőségéhez mérten — pontos irányadó rendel­kezéseket tartalmaz, de egyúttal a végrehajtásról is gondoskodik, amennyiben pedig szükséges, büntetések­kel szorítja rá a mulasztókat a közös, nz egyöntetű védekezésre. Többek között ezek a szükségszerűségek hívták életre a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcs­gazdálkodásról szóló 1938 : XXXI. t.-c.-et él az annak végreh íjtásár i vonatkozó 1938. évi 85.000. számú m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendeletet. A hegyközség hatáskörébe általánosságban beletar­tozik a szóló- és a gyümölcsgazdálkodással közvetlenül óiszefüggó valamennyi feladac. A telepítési kérdések, a bortörvény betartásának ellenérzése, az utak, a határ­jelek karbantartása, a közös őrzés, a művelés irányítása, a bor, a must, a szőlő, a gyümölcs, valamint ezek mellék­termékeinek értékesítése és sok más célkitűzés, amelyek­nek m-goldása inind fontos és szükséges. Az előbb felsorolt feladatokon, célkitűzéseken kívül jelentós és gyakorlatilag jövedelemtöbbletet biztosító célja a hegyközségi törvénynek a szóló- és a gyümölcs­termesztésnek a kártevók elleni, egyöntetű, rendszeres megvédése. \ hegyközségi törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak V. fejezete kimondja ugyanis, hogy a szóló- és gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen a védekezés általában kötelező. Az általános rendelkezésen kívül pontosan felsorolja a törvény él a rendelet, hogv mely á.iati és növényi kár­tevők ellen kötelező a védekezés. Ezek a következők : 1. a gyümölcsösben : az alma­moly, a kaliforniai és a más apró paizstetvek (a sárga almaf ipalzstetO, a sárga körtefa-p ilzstetű és a japáni pilzstetű), a szilvafa piizstetű, a levéltetvek, a pók­hálói «Jmafaraoly, a pókhálós szilvafamoly, a vértetű, az almafa-lisztharmat, a gyümölcspenész (Monilla), az őszibarack- és a mandulafa levelfodrosodása, a vara­sodás (Venturia, Fusicladlum), végül az európii és az amerikai köszméte-lisztharmat. 2. A f aiskolában : a kaliforniai és a más apró paizs­tetvek (a kagylós, a kommapaizstetú, a sárga almafa­paizstetű, a sárga körtefa-pilzsteiü és a japán pa|zs­tetü), a levéltetvek, a vértetű, valamint a varasodás (Venturia, Pusicladium). 3. A szőlőben : a szőlőragya (Peronospora) és a szóló­moly. A törvényben felsorolt e betegségeken és kártevőkön kívül a kártékony hernyók, a hernyófészkek és a lepke­tojások, valamint a cserebogarak irtására Is kiterjed ez a kötelezettség. A többi — a törvényben és a végrehajtási utasítás­ban fel nem sorolt — kártevő ellen — sürgős szükség esetén — kőtelező védekezést rendelhet el országosan a földmivelésügyi miniszter, vidékenkint az illetékes hegyközségi t inács, helyileg pedig a hegyközségi köz­gyűlés birtokarány szerinti többsége. A hegyközségi törvényben és annak végrehajtási utasításában világos rendelkezés van arra is, nogy a védekezést nemcsak a hegyközség kötelékébe tartozó, hanem általában minden szőlőbirtokos és gyümölcs­termelő kötele, végrehajtani. A* értéktelen, sokszor káros kuruzslószerek és a cél­talan, 11 felesleges munkák kiküszöbölése érdekében n védekezést kizáróan a hivatalos jegyzékekben felsorolt védekezószerekkel, a hivatalos növényegészségügy! út­mutatókban foglalt rendelkezések szerint szabad végre­hajtani. Egyéb szerek használata, más eljárások ulk I­mazása esetén a védekezés, a törvény és annak végre­hajtási utasítása szerint nem vehető figyelembe és meg nem történtnek kell tekinteni. A védekezési munkák biztos elvégzését célozza az a rendelkezés, miszerint az elmulasztott, vagy a rosszul végzett védekezést — a mulasztó költségére — a hegy­község, illetve a hatóság hajthatja végre, sót a kihágási eljárást is megindíthatja. A törvény és a végrehajtási utasítás gondoskodik arról is, hogy az állandó fertőzési gócokat véglegesen megszüntessék akkor, amikor kimondja, hogy amennyi­ben a növényegészségügyi szolgálat szakközege megálla­pítja, hogy val imcly állati vagy növényi kártevővei fertőzött gyümölcsfa növényegészségügyi szempontbó. közveszélyes, úgy köteles u fertőzött fa záros határidő alatti kivágását, megsemmisítését elrendelni. Olyan területen, amelyeken a növényegészségügyi szolgálat szakközege nem egyes gyümölcsfákon, hanem össze­függő területek gyümölcsfáin, gyümőlcsbokrain, vagy gyümölcsfaiskolában állapítana meg közveszélyes fer­tőzést, úgy a földmivelésügyi miniszter a veszélyez­tetett területet hatósági ellenőrzés és növényegészségügy: zár alá helyezi. A földmivelésügyi miniszter a növényegészségügy! zár alá helyezett területen termett egyes, vagy összes gyümölcsnemi^v gyümölcsének, vagy faiskolai termeszt­vényének a zár alá helyszett területről kiszállítását, valamint ilyen területen új gyümölcsösök telepítését átmenetileg szükség szerint cltilth: tja. A hegyközség keretében az egyöntetű védekezésnek az első feltétele, hogy annak fontosságát az érdekeltek felismerjék, szükségesnek tartsák s gondoskodjanak olyan szakképzett vezetőről, aki a helyi viszonyokkal eljesen ismerős, kellő gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkezik, a hegyközségi tagok legtöbbjének bizalmát bírj i, s foglalkozását hivatásnak tekinti, nem pedig mellékfoglalkozásnak, vagy mükedvelésnek. Ilyen vezető nélkül eredményes, okszerű és egyöntetű munka el sem képzelhető. Erre a feladatra a hegyközség keretében a törvény elsősorban a hegybírót jelöli ki, akinek köteles­sége a gyakorlati munkák Irányítása. A hegybíró ez­Irányú tevékenységének ellenőrzésével,illetve együttes munkára, tanácsadásra, a választmány egyik hozzá­értő tagját ajánlatos megbízni. Célszerű és kívánatos, hogy a hegybiró a növény­egészségögyi helyi megbízott teendőit is ellássa. Ez a munka nem jelent külön elfoglaltságot, mert hiszen a nővényegészségügyi helyzet figyelemmel kisérése, a növényegészségügy helyi érdekeinek előmozdítása egyébként Is a hegybíró feladata. Ha ezt a kettős fel­adatkört ugyanaz a személy látja el, ükkor annak kap­csolata a nővényegészségügyi körzetvezetővel közvet­lenebbé és állandóbbá válik, amely kapcsolat, együtt­működés a védekező munkák szakszerűségét szinte magától biztosltja. Az egyöntetű védekezés megszervezésének előkészí­tése céljából feltétlenül szükséges a hegyközségi választ­mány által az év elején elkészítendő működési terv kere­tében — a helyi éghajlati, talaj-, termelési, növény­egészségügyi viszonyokat figyelembevevő, de a hiva­talos növényegészségügyi útmutatótól el nem térő — szőlő- és gyümölcsfavédelmi munkaterv összeállítása. Ez a növényegészségügyi munkaterv magábanfogl Íja az év folyamán előreláthatóan végrehajtásra kerülő összes védekezési munkákat, a betegségek, a kártevők várható fellépését megelőző, illetőleg a meglévő fertőzéseket megsemmisítő, gyérltó permetezési előirányzatot, a szükséges védekezőszerek kiválasztását és mennyiségét. Ezen az alapon — ismerve a szükségleteket — esetleg maga a hegyközség gondoskodik a szükséges mennyiségű védekezőanyag és megfelelő számú, jól működő per­metezőgép közvetlen, vagy a helyi szövetkezetek útján történő olcsó beszerzéséről. A könnyebb gyakorlati kivitel éi ellenőrlzhetés érdekében a permetezés a hegy­község területén, vagy annak egyes körzeteiben csak egyféle szerrel történjék. A védekezési munkaterv természetesen nem hatá­rozhatja meg egy teljes évre előre a permetezések pon­tos időpontját, hanem ciak célszerű egymásutánját, mert hiszen az a kártevők megjelenése, illetve az Idő­járás szerint alakuj. Márpedig a legtöbb védekezés sikere éppen attól függ, hogy uzt ilkerül-e kellő időben, egyöntetűen végreh. jtunl. Ezért feltétlenül szükségei, hogy a községeknek fagy veszélyt, peronoszpóra fellépéséi megfigyelő állomásuk és az almamoly rajzását megfigyeli ketreceik legyenek. Ezek a berendezések nem jelenti nek n gy költségeket, ellenben annál nagyobb hasznot. Gondoljunk itt pl. csak a szűkében lévő rézgillc célszerű felhasználására, amikor nem naptár szerint, a meg­szokott kétszeres mennyiséggel, hanem tényleg csak a egs ükiégest bb Időben, megfelelő százakKú boidól­lével permetezünk, a percnoszpórafertózéi ténylegel fellépése esetén. A szakszerűen megállapított permetezési időpontot keiló időtien kell tudomására hozni — kivétel nélkül minden hegyközségi tagnak, illetve mindin gazdál­kodónak. Az egyöntetű védekezésből egyetlen parcella siölő, egyetlen gyümölcsfa sem maradhat ki, mert ezzel az összesség eredményes munkája volna veszélyeztetve. Ilyen esetek megelőzése céljából a hegyközség minden év elején megkérdezi tagjait, hogy nem ktvánják-e az elégtelen felszerelés, vagy egyéb okok miatt egyesek a munkálatokat a hegyközséggelelvégeztetni. Ebbőlacélból a hegyközség kellő számú munkást, munki vezetőt képeztet ki, s megfelelő permetezőgépet, egyéb felszere­lést, védekezőanyagot tart készenlétben, s mind ezeken a területeken, mind olyanokon, amelyek tul jdonosal mulasztásból nem végzik el időben és szakszerűen az előirt munkálatokat, azokat helyettük — természetesen az 6 költségükre — elvégezteti. Az egyöntetű védekezés céljait szolgálják még a nővényegészségügyi körzetvezetők által tartott szőlő- és gyümölcsfavédelmi tanfolyamok, előadások, gazdameg­beszélésekkel kapcsolatos határbefárások, bemutatások, mintatelepek. A hegyőrök sok tekintetben segítségére vannak a hegybírón, k, aki végeredményben nein lehet mindenütt ott. A hegyőrök kötelessége az őrzésen kívül n Mügyele­tükre bízott területen a szólót, a gyümölcsfák; t foly­tonosan figyelemmel kísérni, a legkisebb, a legjrlenték telenebbnek látszó betegségről, állat- és rovarokozta kárról a hegybírónak, a hegyközségi elnöknek Jelentést tenni. Figyelmeztetik a gazdákat a kártételekre, illetve a betegségekre, s felhívják őket — határidő megjelölé­sével — a védekezési munkák haladéktalan és szakszerű elvégzésére. Feljelentenek mindenkit, aki a kitűzött határidő alatt a szükséges munkálatokat el nem végzi. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a hegyőrök növényegészségügyi teendője fontos, kellő értelmes­séget és bizonyos szakismeretet is igénylő fik dat. Kívá­natos azért, hogy a hegyőr ne testi és szellemi fogyaté­kosságú, rokkant egyén legyen, aki csak azért jelent­kezett hegyőrnek, mert máshol már nem kopott alkal­mazást, hanem testileg és szellemileg is teljesen muuka­blró, akit felelősségteljes, komoly munkájáért illő fize­tésben |s részesítsenek. A hegyőr nemcsak egyszerű csősz, hanem segítőtársa is a hegybírónak és figyelmez­tetője a hegyközségi tagoknak. A fentiekben azt igyekeztem megvilágítani, hogy a hegyközségi törvény és ennek végrehajtási utasítása a gazdák szakértő jóbarátja, vagyonuknak önzetlen, éber védelmezője, mely több, értékesebb terméiher segíti, ezáltal nagyobb Jövedelemhez juttatja őket és velük együtt az egész országot. (A m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium mezőgazda­sági előadásainak keretében elhangzott rádióelőadás.) 1 smét Külkereskedelmi Hivatal néven folytatja infi ködé* ét o Kereskedelmi IlUalal, A kormány rendeletet adott ki, am-lynek értelmében a m. klr. Kereskedelmi Hivatal működése megszűnik s az 1933-ban fcláüitott m. kir. Külkereskedelmi Hivatal újra megkezdi műkö­dését 1942 Január 1-től. SzSlősgazdatanfolyam Kgerben. A földművelésügyi miniszter az egri gizdák képzettségének emelésére és az egri szőlőgazdaság további fejlődése érdekében téli szőlősgazdatanfolyamot rendez az egri vincellériskolában. A tanfoly m január 7-én kezdőd k és február 12-ig tart. SzőlőmankásképzSlokola nyílik meg lllliardlóHzrqen. Bánffy Dínlel báró földmivelésügyi miniszter Bihar­diószegen szőlómunkásképzőiskolát állított fel. A' Iskola célja olyan szőlő-, plncemunlcások kiképzése, akik.mint szikmunkások, előmunkások, munkavezetők, esetleg kisebb szőlőgazdaságokban, borpincéizetekben, mint önálló kezelők alkalmazhatók. A kiképzés tartama 9 hónap. A tanév március 1-én kezdődik és november 30-án végződik. \ tanítás ingyenes. A felvételre vonat­kozó tuduiv ilók következő számunkban Jelennek meg. BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol • legmagasabb naptáron, plneegaidasági cikkeket áa • zőlö kárt evők elleni védősze­reket legolcsóbban i i á I 111 LINDNER DÁNIEL PONTOS f MALLIGAND woaxkato« rrtrtM nállM. Irrt. I AM kai m MIM Mai kM ERDÉLY ÉS SZABÓ TO». iClUKItl Budapest, IX., Liliom -utca 46. I« a iiiimmi Telefen • 132-395 ti 133—574. • iilnill talat aaalék. B ORTARTÁNYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban, leereirtóizerkezettil li 423 Tartáaytoct! il aorfor|iM R.-T. Metzger Róbert és Társa 0imMI*U4M Budapest, VI. ksr., EfitvSs-u. 23/b. arim Táviratom : „Metzgeriue" Telefon i I22-43I Budapest, V., Alkotmány-u. 23 Telefon: 119-418 ét 119-427 Sürgönyeim: „LIN0ACI0" Bedapeet

Next

/
Thumbnails
Contents