Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.

1942-01-03 / 1. sz.

1942. január­­ 9 A hegyközségek szerepe a növényvédelemben Ma Dr. Ilm­mnez Kálmán m­. kir. mezőgazdasági kísér­let­ügyi adjunktus Magyarország mezőgazdasági ország révén, a szőlő­és a gyümölcsgazdálkodás eredménye a nemzet összes terek­intének tekintélyes részét jelenti. Ezzel a meg­állapításal szemben viszont azt látjuk, hogy a szőlő­és a gyümölcstermesztésünk nagy része esik évente az állati kártevők és a gombabetegségek áldozatául. Szólóg­azdálkodásunknak körülbelül 200 millió pen­gét kitevő évi hoz­amából a szőlóragya, más betegség és kártevő — becslésünk szerint — 30%-ot pusztít el, ami átlagosan évi 60 millió pangó veszteségnek felel meg. Ez a veszteség, pl. az elmúlt évben —sajnos —, ennél jóval nagyobb, kb. 70~80%-ot lehetett. Az a kár, am­lyet különféle állati és növényi kár­tevők gyümölcstermesztésünkben okoznak, felbecsül­hetetlen veszteséget jelent.­­­ A­ föld almatermésének nagy részét nyáron érő fajták teszik ki. Szomorú kép, amikor az almamoly kártétele következtében a félig érett, lehullott, férges alma mázsaszámra rothad el a fa alatt. Legjobb esetben sertésekkel etetik fel. Körte-, cseresznye-, meggy- és szilvatermésünk is legnagyobb részben férges. A kaliforniai és egyéb apró p­ajzstetvek terjedése gyümölcsf­aállományunkat — első­sorban pedig gyümölcskivitelünket — veszélyezteti. A Moniliá­nak nevezett gyümölcspenész évről-évre csökkenti, sőt részben megsemmisíti termésünket. A nedvesebb éghajlatú vidékek almái, körtéi varasak, p­dig csak az egészséges, ép gyümölcs piacképes és csak az ilyen hoz jövedelmet termesztőjének. Ezért szük­séges, hogy szőleink, gyümölcsfáink megvédésére, ter­mésünk biztosítására minden lehetőt megtegyünk. Minthogy a kártevők elleni küzdelem csak közös erővel, egyöntetű­en­ megoldható feladat, szükség volt olyan törvényes intézkedésre, amely ezzel a kérdéssel — jelentőségéhez mérten — pontos irányadó rendel­kezéseket tartalmaz, de egyúttal a végrehajtásról is gondoskodik, amennyiben pedig szükséges, büntetések­kel szorítja rá a mulasztókat a közös, az egyöntetű védekezésre. Többek között ezek a szükségszerűségek hívták életre a hegyközségekről, valamint a szőlő- és gyümölcs­gazdálkodásról szóló 1938 : XXXI. t.-c.-et és az annak végreh­ajtásár­a vonatkozó 1938. évi 85.000. számú m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendeletet. A hegyközség hatáskörébe általánosságban beletar­tozik a szőlő- és a gyümölcsgazdálkodással közvetlenül összefüggő valamennyi feladat. A telepítési kérdések, a bortörvény betartásának ellenőrzése, az utak, a határ­jelek karbantartása, a közös őrzés, a művelés irányítása, a bor, a must, a szőlő, a gyümölcs, valamint ezek mellék­termékeinek értékesítése és sok más célkitűzés, amelyek­nek megoldása m­ind fontos és szükséges. Az előbb felsorolt feladatokon, célkitűzéseken kívül jelentős és gyakorlatilag jövedelemtöbbletet biztosító célja a hegyközségi törvénynek a szőlő- és a gyümölcs­termesztésnek a kártevők elleni, egyöntetű, rendszeres megvédése. A hegyközségi törvény és ennek végrehajtása tárgyában kiadott utasításnak V. fejezete kimondja ugyanis, hogy a szőlő- és gyümölcsfa állati és növényi kártevői ellen a védekezés általában kötelező. Az általános rendelkezésen kívül pontosan felsorolja a törvény és a rendelet, hogy mely állati és növényi kár­tevők ellen kötelező a védekezés. Ezek a következők : 1. a gyümölcsösben : az alma­moly, a kaliforniai és a más apró pajzstetvek (a sárga almaf­apajzstető, a sárga körtefa-p­ijzstetű és a japáni pilzstetű), a szilvafa piizstetű, a levéltetvek, a pók­hálós almafarad­y, a pókhálós szilvafamoly, a vértetű, az almafa-lisztharmat, a gyümölcspenész (Monilla), az őszibarack- és a mandulafa levélfodrosodása, a vara­sodás (Venturia, Fusicladium), végül az európai és az amerikai köszméte-lisztharmat. 2. A f­aiskolában : a kaliforniai és a más apró pajzs­tetvek (a kagylós, a kommapaizstetű, a sárga almafa­paizstetű, a sárga körtefa-pijzstetű és a japán pajzs­tetű), a levéltetvek, a vértetű, valamint a varasodás (Venturia, Pusicladium). 3. A szőlőben : a szőlőragya (Peronospora) és a szőlő­moly. A törvényben felsorolt e betegségeken és kártevőkön kívül a kártékony hernyók, a hernyófészkek és a lepke­tojások, valamint a cserebogarak irtására is kiterjed ez a kötelezettség. A többi — a törvényben és a végrehajtási utasítás­ban fel nem sorolt — kártevő ellen — sürgős szükség esetén — kötelező védekezést rendelhet el országosan a földművelésügyi miniszter, vidékenkint az illetékes hegyközségi t­anács, helyileg pedig a hegyközségi köz­gyűlés birtokarány szerinti többsége. A hegyközségi törvényben és annak végrehajtási utasításában világos rendelkezés van arra is, hogy a védekezést nemcsak a hegyközség kötelékébe tartozó, hanem általában minden szőlőbirtokos és gyümölcs­termelő köteles végrehajtani. A m­értéktelen, sokszor káros kuruzslószerek és a cél­talan, 11 felesleges munkák kiküszöbölése érdekében a védekezést kizáróan a hivatalos jegyzékekben felsorolt védekezőszerekkel, a hivatalos növényegészségügyi út­mutatókban foglalt rendelkezések szerint szabad végre­hajtani. Egyéb szerek használata, más eljárások alk­almazása esetén a védekezés, a törvény és annak végre­hajtási utasítása szerint nem vehető figyelembe és meg nem történtnek kell tekinteni. A védekezési munkák biztos elvégzését célozza az a rendelkezés, miszerint az elmulasztott, vagy a rosszul végzett védekezést — a mulasztó költségére — a hegy­község, illetve a hatóság hajthatja végre, sőt a kihágási eljárást is megindíthatja. A törvény és a végrehajtási utasítás gondoskodik arról is, hogy az állandó fertőzési gócokat véglegesen megszüntessék akkor, amikor kimondja, hogy amennyi­ben a növényegészségügyi szolgálat szakközege megálla­pítja, hogy val­amely állati vagy növényi kártevővel fertőzött gyümölcsfa növényegészségügyi szempontból közveszélyes, úgy köteles a fertőzött fa záros határidő alatti kivágását, megsemmisítését elrendelni. Olyan területen, amelyeken a növényegészségügyi szolgálat szakközege nem egyes gyümölcsfákon, hanem össze­függő területek gyümölcsfáin, gyümölcsbokrain, vagy gyümölcsfaiskolában állapítana meg közveszélyes fer­tőzést, úgy a földmivelésügyi miniszter a veszélyez­tetett területet hatósági ellenőrzés és növényegészségügyi zár alá helyezi. A földmivelésügyi miniszter a növényegészségügy­ zár alá helyezett területen termett egyes, vagy összes gyümölcsnemi év gyümölcsének, vagy faiskolai termeszt­vényének a zár alá helyezett területről kiszállítását, valamint ilyen területen új gyümölcsösök telepítését átmenetileg szükség szerint eltiltha­tja. A hegyközség keretében az egyöntetű védekezésnek az első feltétele, hogy annak fontosságát az érdekeltek felismerjék, szükségesnek tartsák s gondoskodjanak olyan szakképzett vezetőről, aki a helyi viszonyokkal eljesen ismerős, kellő gyakorlati tapasztalatokkal ren­delkezik, a hegyközségi tagok legtöbbjének bizalmát bírj­a, s foglalkozását hivatásnak tekinti, nem pedig mellékfoglalkozásnak, vagy műkedvelésnek. Ilyen vezető nélkül eredményes, okszerű és egyöntetű munka el sem képzelhető. Erre a feladatra a hegyközség keretében a törvény elsősorban a hegybírót jelöli ki, akinek köteles­sége a gyakorlati munkák irányítása. A hegybíró ez-Irányú tevékenységének ellenőrzésével,illetve együttes munkára, tanácsadásra, a választmány egyik hozzá­értő tagját ajánlatos megbízni. Célszerű és kívánatos, hogy a hegybíró a növény­egészségügyi helyi megbízott teendőit is ellássa. Ez a munka nem jelent külön elfoglaltságot, mert hiszen a növényegészségügyi helyzet figyelemmel kísérése, a növényegészségügy helyi érdekeinek előmozdítása egyébként is a hegybíró feladata. Ha ezt a kettős fel­adatkört ugyanaz a személy látja el, akkor annak kap­csolata a növényegészségügyi körzetvezetővel közvet­lenebbé és állandóbbá válik, amely kapcsolat, együtt­működés a védekező munkák szakszerűségét szinte magától biztosítja. Az egyöntetű védekezés megszervezésének előkészí­tése céljából feltétlenül szükséges a hegyközségi választ­mány által az év elején elkészítendő működési terv kere­tében — a helyi éghajlati, talaj-, termelési, növény­egészségügyi viszonyokat figyelembevevő, de a hiva­talos növényegészségügyi útmutatótól el nem térő — szőlő- és gyümölcsfavédelmi munkaterv összeállítása. Ez a növényegészségügyi munkaterv magában fogl­aja az év folyamán előreláthatóan végrehajtásra kerülő összes védekezési munkákat, a betegségek, a kártevők várható fellépését megelőző, illetőleg a meglévő fertőzéseket megsemmisítő, gyérító permetezési előirányzatot, a szükséges védekezőszerek kiválasztását és mennyiségét. Ezen az alapon — ismerve a szükségleteket — esetleg maga a hegyközség gondoskodik a szükséges mennyiségű védekezőanyag és megfelelő számú, jól működő per­metezőgép közvetlen, vagy a helyi szövetkezetek útján történő olcsó beszerzéséről. A könnyebb gyakorlati kivitel és ellenőrizhetés érdekében a permetezés a hegy­község területén, vagy annak egyes körzeteiben csak egyféle szerrel történjék. A védekezési munkaterv természetesen nem hatá­rozhatja meg egy teljes évre előre a permetezések pon­tos időpontját, hanem csak célszerű egymásutánját, mert hiszen az a kártevők megjelenése, illetve az idő­járás szerint alakul. Márpedig a legtöbb védekezés sikere éppen attól függ, hogy azt sikerül-e kellő időben, egyöntetűen végreha­jtani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a községeknek fagy veszélyt, peronoszpóra fellépését megfigyelő állomásuk és az almamoly rajzását megfigyelt ketreceik legyenek. Ezek a berendezések nem jelente­nek ú­gy költségeket, ellenben annál nagyobb hasznot. Gondoljunk itt pl. csak a szűkében lévő rézgillc célszerű felhasználására, amikor nem naptár szerint, a meg­szokott kétszeres mennyiséggel, hanem tényleg csak a­egs­ükségese­bb időben, megfelelő százakba bordel­lével permetezünk, a peronoszpórafertőzés tényleges fellépése esetén. A szakszerűen megállapított permetezési időpontot kellő időb­en kell tudomására hozni — kivétel nélkül minden hegyközségi tagnak, illetve minden gazdál­kodónak. Az egyöntetű védekezésből egyetlen parcella sielő, egyetlen gyümölcsfa sem maradhat ki, mert ezzel az összesség eredményes munkája volna veszélyeztetve. Ilyen esetek megelőzése céljából a hegyközség minden év elején megkérdezi tagjait, hogy nem kívánják-e az elégtelen felszerelés, vagy egyéb okok miatt egyesek a munkálatokat a hegyközséggel elvégeztetni. Ebből a célból a hegyközség kellő számú munkást, munka­vezetőt képeztet ki, s megfelelő permetezőgépet, egyéb felszere­lést, védekezőanyagot tart készenlétben, s mind ezeken a területeken, mind olyanokon, amelyek tul­jdonosai mulasztásból nem végzik el időben és szakszerűen az előírt munkálatokat, azokat helyettük — természetesen az ő költségükre — elvégezteti. Az egyöntetű védekezés céljait szolgálják még a növényegészségügyi körzetvezetők által tartott szőlő- és gyümölcsfavédelmi tanfolyamok, előadások, gazdameg­beszélésekkel kapcsolatos határbejárások, bemutatások, mintatelepek. A hegyőrök sok tekintetben segítségére vannak a hegybíróna­k, aki végeredményben nem­ lehet mindenütt ott. A hegyőrök kötelessége az őrzésen kívül n­lügyele­tükre bízott területen a szőlőt, a gyümölcsfáka­t foly­tonosan figyelemmel kísérni, a legkisebb, a legjelenték­telenebbnek látszó betegségről, állat- és rovarokozta kárról a hegybírónak, a hegyközségi elnöknek jelentést tenni. Figyelmeztetik a gazdákat a kártételekre, illetve a betegségekre, s felhívják őket — határidő megjelölé­sével — a védekezési munkák haladéktalan és szakszerű elvégzésére. Feljelentenek mindenkit, aki a kitűzött határidő alatt a szükséges munkálatokat el nem végzi. Az elmondottakból láthatjuk, hogy a hegyőrök növényegészségügyi teendője fontos, kellő értelmes­séget és bizonyos szakismeretet is igénylő fik­oat. Kívá­natos azért, hogy a hegyőr ne testi és szellemi fogyaté­kosságú, rokkant egyén legyen, aki csak azért jelent­kezett hegyőrnek, mert máshol már nem kapott alkal­mazást, hanem testileg és szellemileg is teljesen munka­bíró, akit felelősségteljes, komoly munkájáért illő fize­tésben is részesítsenek. A hegyőr nemcsak egyszerű csősz, hanem segítőtársa is a hegybírónak és figyelmez­tetője a hegyközségi tagoknak. A fentiekben azt igyekeztem megvilágítani, hogy a hegyközségi törvény és ennek végrehajtási utasítása a gazdák szakértő jóbarátja, vagyonuknak önzetlen, éber védelmezője, mely több, értékesebb terméshez segíti, ezáltal nagyobb jövedelemhez juttatja őket és velük együtt az egész országot. (A m. kir. Földmivelésügyi Minisztérium mezőgazda­sági előadásainak keretében elhangzott rádióelőadás.) I­smét Külkereskedelmi Hivatal néven folytatja m­ű­­ködés­ét a Kereskedelmi Hivatal. A kormány rendeletet adott ki, amelynek értelmében a m. kir. Kereskedelmi Hivatal működése megszűnik s az 1933-ban felállított m. kir. Külkereskedelmi Hivatal újra megkezdi műkö­dését 1942 január 1-től. Szőlősgazdatanfolyam Egerben. A földművelésügyi miniszter az egri gazdák képzettségének emelésére és az egri szőlőgazdaság további fejlődése érdekében téli szőlősgazda tanfolyamot rendez az egri vincellériskolában. A tanfoly­m január 7-én kezdőd , és február 12-ig tart. Szőlőmunkásképző iskola nyílik meg B­ih­ardiószegen. Bánffy Dániel báró földmivelésügyi miniszter Bihar­diószegen szőlőmunkásképző iskolát állított fel. Az iskola célja olyan szőlő-, pincemunk­ások kiképzése, akik,mint szakmunkások, előmunkások, munkavezetők, esetleg kisebb szőlőgazdaságokban, borpincészetekben, mint önálló kezelők alkalmazhatók. A kiképzés tartama 9 hónap. A tanév március 1-én kezdődik és november 30-án végződik. A tanítás ingyenes. A felvételre vonat­kozó tudniv­alók következő számunkban jelennek meg. P­ONTOS I MALLIGAND woaxkato« rrtrtM nullM. Irrt. I AM kai m MIM Mai kM ERDÉLY ÉS SZABÓ TO». iClUKItl Budapest, IX., Liliom­­utca 46. I« a iiiimmi Telefon • 132-395 ti 133—574. • iilnill talat adalék. B­ORTARTÁNYKOCSIK Kifogástalan állapotban, minden nagyságban, b­eresztőszerkezettil li 423 Tartánytoct­­il aorfor­iM R.-T. Metzger Róbert és Társa­­imMI*U4M Budapest, VI. kez., EfitvSs­ u. 23/b. arim Táviratom : „Metzgerine" Telefon i 122-431 Borászati Lapok 1/ mim BORKÖVET Préselt és szárított seprőt állandóan vásárol • legmagasabb naptáron, pincegazdasági cikkeket áa • tőle kárt­evők elleni védősze­reket legolcsóbban i i á I 111 LINDNER DÁNIEL Budapest, V., Alkotmány­ u. 23 Telefon: 119-418 ét 119-427 Sürgönyeim: „LINDACID" Bedapest

Next