Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.
1942-01-03 / 1. sz.
Borászati Lapok 1. szám Trágyázzunk tőzegtekál-497 s 'ÖZrG FEKtó^ 4 ffGJOBB TERMÉSZETES SZERVEST»4 ' Jyt?K FölßMomOK. UEmETfflEnTK1 SWGTOusn! VtiBTwto (ImtrroGva1 • ^ •TÖZEG ÉsFEHÓLTDQGVO-ÜZEm B.T.•Kjsptsr movsinni « • rbi»n J4b heojbi ismfprnc: ^.aiPTDT! Talajjá vitáira, kertészeti célokra, trágyáié szagtalanitására olcsó tőzegkorpa is kapható! Időszerű munkák a szőlőben irta: Olkány Károly ny. m. kir. szöl. és bor. főfelügyelő A különböző u. n. őszi munkálatok kedvező időjárás mellett közvetlenül szüret után már be is fejeződtek, tehát következnek az olyan téli munkák, melyek részben még kedvezőtlen időjárás mellett is elvégezhetők. A ki őszi munkákhoz tartoznak : a döntés, a bujtás, a metszés, a zöldoltványok leszedése, simavesszők megszedése, a hiányzó tőkék pótlása ültetéssel, a szénkénegetés, a szálvesszők lehúzása és betakarása, a fedés és a szőlőkarók kiszedése a földből. Arra a kérdésre , mikor ültesssünk szőlőt, ősszel-e vagy tavasszal, válaszunk : szőlőt lehet ültetni akár ősszel, akár tavasszal. Hánk éghajlati és talajviszonyai mellett gyakorlati szőlősgazdáink is arra a tapasztalatra jutottak, hogy a szőlőültetésre legalkalmasabb idő a tavasz, mégpedig körülbelül április közepétől számítva május végéig, vagy június elejétől, azaz, mikor már a talaj — főleg az altalajról lévén szó — némiképpen átmelegedett. A talaj melege főleg azért fontos, mert anélkül sem sima-, sem gyökeres szőlővessző vagy szőlőoltvány a gyökérképződéshez, vagy a már meglévő gyökerek továbbfelődéséhez szükséges hegszövet (colus) nem képződhetik kellő gyorsasággal és kívánatos mennyiségben. Kötöttebb természetű és kevesebb talajokban, különösen, ha att kell tartanunk, hogy tavasszal, a munka nagyon összeélódik, ősszel is eredménnyel ültethetünk. Ez esetben azonban az ültetvényt gondos fedéstel kell a tél viszontagságai ellen megvédenünk. Ősszel csakis gyökeres vesszőt ültetünk, az ültetésnél a vessző hajtásait nem vágjuk le. Három-négy rügyig befedjük, hogy a téli fagy ellen védve legyenek, csak tavasszal metsszük meg. Az őszi ültetés korán fakad, hamar megerősödik, biztosan megered, mert a téli nedvesség a gyökerekhez földet mos, azokat jól beiszapolja. Az őszi ültetés főkelléke, hogy az ültetendő vessző már elég érett, a talaj pedig lehetőleg szikkadt legyen. Ha a talaj a sok esőtől át van ázva, nem tanácsos ősszel ültetni. Az őszi ültetést tehát beiszapolni, megöntözni nem szabad, mert ezáltal esetleg árthatnánk; beázik az amúgyis eléggé tavaszig. A tavaszi ültetésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elültetett vessző legfelső szemét a kifakadásig épségben megtartsuk, amit magasabb felhalmozással érünk el. Futóhomokon még télen is elhordhatja a szél a vesszőről a homokot, ha azt hó nem borítja. Annál inkább tarthatunk ettől tavasszal. Azért tanácsos lesz a vesszőt óvó hilmocskát az ültetés után nyomban egynéhány marék komposzttal vagy kevés szalmás trágyával tehinteni. Bármily célszerűnek lássék is az őszi ültetés, egy esetleges hibáját mégsem riogathatjuk el. Ez abból áll, hogy nedvességben bővelkedő, lágy tél olykor a rügyek kiállását idézheti elő. Mélyebb fekvésű területeken, melynek alsóbb rétege túlságosan nedves szokott lenni, nem tanácsos ősszel ültetni. Végül olyan talajba — legyen az kötött vagy homok —, amelyet kora tavasszal frissen forgattak, azon az őszön gyökeres vesszőt vagy oltványt ültetni nem tanácsos, mert a folytonosan süppedő és ülepedő talaj a fiatal tőke gyenge, zsenge hajszálgyökereit egyenetlenül rántja magával, letépi, így sebhelyek keletkezvén részben a talpgyökerek helyein, részben a gyöktörzsből kifakadó elsőrangú oldalgyökerek helyein. Ez a körülmény pedig káros hatással lehet mind a fiatal tőke fejlődésére, mind későbben annak életképességére. Ezúttal — különös tekintettel a kedvező időjárásra — még egy fontos és ősszel is keresztülvihető védekezési munkálat néhány fontosabb és megszívlelendő szabályára akarok rámutatni. Ez a szénkéneggelgyérítés. Ennek okszerű keresztülvitele nemcsak a hegyi szőlősgazdát fillokszéra elleni védekezés szempontjából véve, hanem a homoki szőlősgazdát is érdekli, ahol a firkálóbogár lárvája (álcája) néha éppen olyan nagymérvű károkat okozhat a gyökereken, akárcsak a fillokszéra, amely álcákat a tél folyamán sikerrel irthatjuk szénkéneggel, ahogyan azt már több ízben és több helyen tapasztaltam. A fillokszéra elleni eljárás főbb szabályai a következők. A gyérítő eljárás abból áll, hogy a fillokszéralepett szőlőtalajba annyi szénkéneget fecskendezünk be, hogy ennek következtében a szőlőgyökereken tanyázó fillokszérák száma kellően megkevesbüljön (gyérüljön), de a szőlőtőkéknek mégsem ártson, úgyhogy azok a gyérítőkezelés és a fillokszéra jelenléte ellenére is„továbbra is termő állapotban fenntarthatók legyenek, főleg az őszi gyérítés alkalmával. A szóló talaja ne legyen átázott, mert akkor a szénkéneg párái nem terjedhetnek el benne és nem érhetnek el minden gyökeret, gyökérszálat. Emiatt esős időben, vagy sáros talajban sohasem szabad gyéríteni. A gyérítendő szőlő talaja legalább 30 cm-nyi mélységű és lehetőleg középkötött legyen. Ahol a sziklás ,10 talaj 30 cm-nél csekélyebb mélységben van, ott a gyérítés nem vezet sikerre. Nem alkalmas továbbá gyérítésre a túlkötött és túlnedves, vagy túllaza talaj sem. A túlkötött és túlnedves talajokban a szénkéneggázok túl lassan terjednek el, minek folytán eléggé erőteljes mérgező hatást kifejteni nem képesek, a túllaza talajból meg a gázok kellő hatás kifejtése előtt a levegőbe illannak Kavicsos talajba a fecskendőt óvatosan szúrjuk be, mert a hirtelen és erős beszúráskor a fecskendő szuronya a (kvarc vagy egyéb) kőhöz ütődéstől szikrát vethet, amelytől aztán a szénkéneg tiltet foghat és véletlen szerencsétlenség okozója lehet. Az egy-egy lyukba fecskendezendő adag nagysága attól függ, hogy mekkora távolságban állanak egymástól a szőlőtőkék. A főelv az, hogy minden négyzetméternyi területre átlag mintegy 24 gramm szénkéneg jusson és hogy minden egyes tőke közé, de attól legalább 15 cm-nyi távolságra — legalább négy lyuk kerüljön. Ilyen adagolással egy kataszteri holdra körülbelül 140—150 kg szénkéneg szükséges. A szénkénegfecskendőknél különösen arra kell ügyelni, hogy azok a kívánt szénkénegadagot — aminek nagyságát a dugattyújukra alkalmazott rézgyűrűk szabályozzák — pontosan adják ki. Azért a fecskendőket tisztán kell tartni és kellőképpen gondozni. Az adagolás helyességét próbák útján időnként ellenőrizni szükséges. Arra is kell ügyelni, hogy a fecskendők munka után minden este kiüríttessenek és vízzel jól kiöblíttessenek. Éjjelre ne maradjon a fecskendőkben sem szénkéneg, sem víz. Ha a fecskendőt munka után hosszabb ideig nem használjuk (pl. télen), akkor a gépet eltevése előtt gondosan ki kell takarítani, bőrös részeit pedig alaposan megtérülgetés után meg kell kenni, s a gépet azután mindig száraz helyre kell eltenni. Nedves kamrában tartani, vagy a földbe szúrva hagyni semmi körülmények között sem szabad. A fecskendők egyes részeinek kenésére ne használjunk sem olyat, sem más kenőcsöt, hanem csak vazelint, vagy glicerint. A fecskendőkben lévő bőrszelepeknek, melyeket koronként ki kell cserélni, legjobb a disznóbőr. A lyukakat a fecskendezés után azonnal gondosan be kell tömni, hogy a talajba fecskendezett szénkéneg kárba ne vesszen és el ne párologjon. Az őszi vagy a tavaszi gyérítés mindig legalább két héttel előbb vagy utóbb történjék, mint a szőlőtőkék téli befedése vagy nyitása. Szőlőzúzók, szőlőprések, szivattyúk, tömlők és mindennemű pincészeti és borászati felszerelés Kapható a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezeti Növényvédelmi Osztályánál Budapest, VI., Eötvös utca 25/a és kirendeltségeinél Debrecen, Győr, Komárom, Lepsény, Mátészalka, Munkács, Nyíregyháza, Szabadka, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Ungvár. Csepegésmentes Telleaen Mut» kéncsövek „AURORA" Aethergyár és Vegyipari RT. Nagyvárad, Téglagyár u. IB. A január 3. A gyérített szőlőket átlagosan minden három évben egyszer megfelelő trágyázásban kell részesíteni, harmatgyökereiknek évenként pontos.a megszedése pedig különösen fontos, mert a harmatgyökerek, élő fillékszérák a föld felszínéhez közel lévén, a szénkéneggázok által rendszerint már nem ölelnek meg, a további fertőzés anyagai maradnak. A firkálóbogárra vonatkozóan, amely főleg a homoki szőlőkben az idén is egyes helyi kén nagyobb mézben lépett fel kártételeivel, miket ezideig a föld felett végzett, ezután a föld alatt a szőlőtőke gyökérzetén folytatja pusztításait, tudnunk kell, hogy jelenlétét megállapítani óhajtván, ne magát a bogarat keressük, mert az bizony nagyon óvatos állat, s olyan apró, hogy keresve is alig akadunk rá hamarosan. Ha nyár derekán a rövidebb hajtású, beteg tőkék leveleit közelebbről megvizsgáljuk, rajtuk sajátságos, össze-vissza haladó, ákom-bákomszerű rágásnyomokra akadunk. E rágás a firkálóbogár munkája. Ilyen rágás látható itt-ott a levél nyelén, s a szőlővessző zöld részein is. Hasonló módon meg szokta rágni a firkálóbogár a sörétszerű, sőt nagyobb éretlen bogyót is, amely a megrágott helyen vagy beheged idővel és a hegedést barna sáv jelzi, vagy pedig megreped olyan módon, hogy a repedésen a szőlőszem magja kilátszik. E repedés helyén az eredő bogyó rendesen rothadni kezd és így kárba vész. A bogárnál sokkalta kártékonyabb a lárvája. E pajor alakú görbe kis kukac, amely fehér színű és csak a feje sárgás, nyár végétől fogva ősszel, télen át egész tavaszig a földben él, s a szőlő gyökerén olyan keskeny csatornát rág, mint amilyen vastag a teste. A firkálóbogárnak a földben élő apró pajorját szénkéneggel (széndiszulfiddel) csakis novemberben, decemberben és februárban, vagy márciusban irthatjuk, mert a pajor akkor van a földben. Futóhomokon legjobb ,ha ősszel, eső után szénkénegezünk és négyzetméterenkint 25—26 gramm szénkéneget adunk. Felhívás előfizetőinkhez! Felhívjuk előfizetőinket, hogy lapunk rendszeres küldése érdekében előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Január 1- től csak azoknak küldjük a lapot, akik már addig előfizettek. A kiadóhivatal. Borkövet, préselt és száraz seprőt legmagasabb árban vásárol • DR. LINDTER JÓZSEF BUDAPEST, IX., TŰZOLTÓ UTCA 51/53. Telefon: 131-852 és 145-017 Pincegazdasági cikkek: 112