Borászati lapok - 74. évfolyam - 1942.

1942-01-03 / 1. sz.

Borászati Lapok 1. szám Trágyázzunk tőzegtekál-497 s 'ÖZrG FEKtó^ 4 ffGJOBB TERMÉSZETES SZERVES­T»4 ' Jyt?K FölßMomOK. UEmETfflEnTK1 SWGTOusn! VtiBTwto­ (Imt­rroGva1 • ^ •TÖZEG ÉsFEHÓLTDQGVO-ÜZEm B.T.­•Kjsptsr m­ovsinni « • rbi»n J4b heojbi ismfprnc: ^.aiPTDT! Talajjá vitáira, kertészeti célokra, trágyáié szagtalan­itására olcsó tőzegkorpa is kapható! Időszerű munkák a szőlőben irta: Olk­ány Károly ny. m. kir. szöl. és bor. főfelügyelő A különböző u. n. őszi munkálatok kedvező időjárás mellett közvetlenül szüret után már be is fejeződtek, tehát következnek az olyan téli munkák, melyek részben még kedvezőtlen időjárás mellett is elvégezhetők. A ki őszi munkákhoz tartoznak : a döntés, a bujtás, a metszés, a zöldoltványok leszedése, simavesszők meg­szedése, a hiányzó tőkék pótlása ültetéssel, a szénkéne­getés, a szálvesszők lehúzása és betakarása, a fedés és a szőlőkarók kiszedése a földből. Arra a kérdésre , mikor ültesssünk szőlőt, ősszel-e vagy tavasszal, válaszunk : szőlőt lehet ültetni akár ősszel, akár tavasszal. H­­ánk éghajlati és talajviszonyai mellett gyakorlati szőlősgazdáink is arra a tapasztalatra jutottak, hogy a szőlőültetésre legalkalmasabb idő a tavasz, még­pedig körülbelül április közepétől számítva május végéig, vagy június elejétől, azaz, mikor már a talaj — főleg az altalajról lévén szó — némiképpen átmele­gedett. A talaj melege főleg azért fontos, mert anélkül sem sima-, sem gyökeres szőlővessző vagy szőlőoltvány a gyökérképződéshez, vagy a már meglévő gyökerek továbbf­elődéséhez szükséges hegszövet (c­olus) nem képződhetik kellő gyorsasággal és kívánatos mennyi­ségben. Kötöttebb természetű és kevesebb talajokban, külö­nösen, ha att kell tartanunk, hogy tavasszal, a munka nagyon összeé­lódik, ősszel is eredménnyel ültethe­tünk. Ez esetben azonban az ültetvényt gondos fedés­tel kell a tél viszontagságai ellen megvédenünk. Ősszel csakis gyökeres vesszőt ültetünk, az ültetésnél a vessző hajtásait nem vágjuk le. Három-négy rügyig befedjük, hogy a téli fagy ellen védve legyenek, csak tavasszal metsszük meg. Az őszi ültetés korán fakad, hamar megerősödik, biztosan megered, mert a téli ned­vesség a gyökerekhez földet mos, azokat jól beiszapolja. Az őszi ültetés főkelléke, hogy az ültetendő vessző már elég érett, a talaj pedig lehetőleg szikkadt legyen. Ha a talaj a sok esőtől át van ázva, nem tanácsos ősszel ültetni. Az őszi ültetést tehát beiszapolni, megöntözni nem szabad, mert ezáltal esetleg árthatnánk; beázik az amúgyis eléggé tavaszig. A tavaszi ültetésnél nagy gondot kell fordítani arra, hogy az elültetett vessző legfelső szemét a kifakadásig épségben megtartsuk, amit magasabb felhalmozással érünk el. Futóhomokon még télen is elhordhatja a szél a vesszőről a homokot, ha azt hó nem borítja. Annál inkább tarthatunk ettől tavasszal. Azért tanácsos lesz a vesszőt óvó hilmocskát az ültetés után nyomban egy­néhány marék komposzttal vagy kevés szalmás trágyával tehinteni. Bármily célszerűnek lássék is az őszi ültetés, egy eset­leges hibáját mégsem ri­ogathatjuk el. Ez abból áll, hogy nedvességben bővelkedő, lágy tél olykor a rügyek ki­­állását idézheti elő. Mélyebb fe­kvésű területeken, melynek alsóbb rétege túlságosan nedves szokott lenni, nem tanácsos ősszel ültetni. Végül olyan talajba — legyen az kötött vagy ho­mok —, amelyet kora tavasszal frissen forgattak, azon az őszön gyökeres vesszőt vagy oltványt ültetni nem tanácsos, mert a folytonosan süppedő és ülepedő talaj a fiatal tőke gyenge, zsenge hajszálgyökereit egyenet­lenül rántja m­agával, letépi, így sebhelyek keletkezvén részben a talpgyökerek helyein, részben a gyöktörzsből kifakadó elsőrangú oldalgyökerek helyein. Ez a körül­mény pedig káros hatással lehet mind a fiatal tőke fej­lődésére, mind későbben annak életképességére. Ezúttal — különös tekintettel a kedvező időjárásra — még egy fontos és ősszel is keresztülvihető védekezési munkálat néhány fontosabb és megszívlelendő szabá­lyára akarok rámutatni. Ez a szénkéneggelgyérítés. Ennek okszerű keresztülvitele nemcsak a hegyi szőlősgazdát fillokszéra elleni védekezés szempontjából véve, hanem a homoki szőlősgazdát is érdekli, ahol a firkálóbogár lárvája (álcája) néha éppen olyan nagymérvű károkat okozhat a gyökereken, akárcsak a fillokszéra, amely álcákat a tél folyamán sikerrel irthatjuk szénkéneggel, ahogyan azt már több ízben és több helyen tapasztaltam. A fillokszéra elleni eljárás főbb szabályai a következők. A gyérítő eljárás abból áll, hogy a fillokszéralepett szőlő­talajba annyi szénkéneget fecskendezünk be, hogy ennek következtében a szőlőgyökereken tanyázó fillokszérák száma kellően megkevesbüljön (gyérüljön), de a szőlő­tőkéknek mégsem ártson, úgyhogy azok a gyérítőkezelés és a fillokszéra jelenléte ellenére is„továbbra is termő álla­potban fenntarthatók legyenek, főleg az őszi gyérítés alkalmával. A szóló talaja ne legyen átázott, mert akkor a szén­kéneg párái nem terjedhetnek el benne és nem érhetnek el minden gyökeret, gyökérszálat. Emiatt esős időben, vagy sáros­ talajban sohasem szabad gyéríteni. A gyérítendő szőlő talaja legalább 30 cm-nyi mély­­ségű és lehetőleg középkötött legyen. Ahol a sziklás ,10 talaj 30 cm-nél csekélyebb mélységben van, ott a gyé­­rítés nem vezet sikerre. Nem alkalmas továbbá gyérí­tésre a túlkötött és túlnedves, vagy túllaza talaj sem. A túlkötött és túlnedves talajokban a szénkéneggázok túl lassan terjednek el, minek folytán eléggé erőteljes mérgező hatást kifejteni nem képesek, a túllaza talajból meg a gázok kellő hatás kifejtése előtt a levegőbe illannak Kavicsos talajba a fecskendőt óvatosan szúrjuk be, mert a hirtelen és erős beszúráskor a fecskendő szuronya a (kvarc vagy egyéb) kőhöz ütődéstől szikrát vethet, amelytől aztán a szénkéneg tiltet foghat és véletlen szerencsétlenség okozója lehet. Az egy-egy lyukba fecskendezendő adag nagysága attól függ, hogy mekkora távolságban állanak egymástól a szőlőtőkék. A főelv az, hogy minden négyzetméternyi területre átlag mintegy 24 gramm szénkéneg jusson és hogy minden egyes tőke közé,­­ de attól legalább 15 cm-nyi távolságra — legalább négy lyuk kerüljön. Ilyen adagolással egy kataszteri holdra körülbelül 140—150 kg szénkéneg szükséges. A szénkénegfecskendőknél különösen arra kell ügyelni, hogy azok a kívánt szénkénegadagot — aminek nagyságát a dugattyújukra alkalmazott rézgyűrűk sza­bályozzák — pontosan adják ki. Azért a fecskendőket tisztán kell tart­ni és kellőképpe­n gondozni. Az adagolás helyességét próbák útján időnként ellenőrizni szükséges. Arra is kell ügyelni, hogy a fecskendők munka után minden este kiüríttessenek és vízzel jól kiöblíttessenek. Éjjelre ne maradjon a fecskendőkben sem szénkéneg, sem víz. Ha a fecskendőt munka után hosszabb ideig nem használjuk (pl. télen), akkor a gépet eltevése előtt gondosan ki kell takarítani, bőrös részeit pedig alaposan megtérülgetés után meg kell kenni, s a gépet azután mindig száraz helyre kell eltenni. Nedves kamrában tartani, vagy a földbe szúrva hagyni semmi körülmé­nyek között sem szabad. A fecskendők egyes részeinek kenésére ne használjunk sem ol­yat, sem más kenőcsöt, hanem csak vazelint, vagy glicerint. A fecskendőkben lévő bőrszelepeknek, melye­ket koronként ki ke­ll cserélni, legjobb a disznóbőr. A lyukakat a fecskendezés után azonnal gondosan be kell tömni, hogy a talajba fecsken­dezett szénkéneg kárba ne vesszen és el ne párologjon. Az őszi vagy a tavaszi gyérítés mindig legalább két héttel előbb vagy utóbb történjék, mint a szőlőtőkék téli befedése vagy nyitása. Szőlőzúzók, szőlőprések, szivattyúk, tömlők és mindennemű pincészeti és borászati felszerelés Kapható a Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezeti Növényvédelmi Osztályánál Budapest, VI., Eötvös­ utca 25/a és kirendeltségeinél Debrecen, Győr, Komárom, Lepsény, Mátészalka, Munkács, Nyíregyháza, Szabadka, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely, Ungvár. Csepegésmentes Telleaen Mut» kéncsövek „AURORA" Aethergyár és Vegyipari R­T. Nagyvárad, Téglagyár­ u. IB. A január 3. A gyérített szőlőke­t átla­gosan minden három évben egyszer megfelelő trágyázásban kell részesíteni, harmat­gyökereiknek évenként pontos.­a megszedése pedig külö­­nösen fontos, mert a harmatgyökerek, élő fillékszérák a föld felszínéhez közel lévén, a szénkéneggázok által rendszerint már nem ölelnek meg, a további fertőzés anyagai maradnak. A firkálóbogárra vonatkozóan, amely főleg a homoki szőlőkben az idén is egyes helyi kén nagyobb m­éz­ben lépett fel kártételeivel, miket ezideig a föld felett vég­zett, ezután a föld alatt a szőlőtőke gyökérzetén foly­tatja pusztításait, tudnunk kell, hogy jelenlétét meg­állapítani óhajtván, ne magát a bogarat keressük, mert az bizony nagyon óvatos állat, s olyan apró, hogy keresve is alig akadunk rá hamarosan. Ha nyár derekán­ a rövidebb hajtású, beteg tőkék leveleit közelebbről megvizsgáljuk, rajtuk sajátságos, össze-vissza hala­dó, ákom-bákomszerű rágásnyomokra akadunk. E rágás a firkálóbogár munkája. Ilyen rágás látható itt-ott a levél nyelén, s a szőlővessző zöld részein is. Hasonló módon meg szokta rágni a firkálóbogár a sörétszerű, sőt nagyobb éretlen bogyót is, amely a megrágott helyen vagy beheged idővel és a hegedést barna sáv jelzi, vagy pedig megreped olyan módon, hogy a repedésen a szőlő­szem magja kilátszik. E repedés helyén az eredő bogyó rendesen rothadni kezd és így kárba vész. A bogárnál sokkalta kártékonyabb a lárvája. E pajor a­lakú görbe kis kukac, amely fehér színű és csak a feje sárgás, nyár végétől fogva ősszel, télen át egész tavaszig a földben él, s a szőlő gyökerén olyan keskeny csatornát rág, mint amilyen vastag a teste. A firkálóbogárnak a földben élő apró pajorját szénkéneggel (széndiszulfidde­l) csakis novemberben, decemberben és februárban, vagy már­ciusban irthatjuk, mert a pajor akkor van a földben. Futóhomokon legjobb ,ha ősszel, eső után szénkéne­gezünk és négyzetméterenkint 25—26 gramm szén­kéneget adunk. Felhívás előfizetőinkhez! Felhívjuk előfizetőinket, hogy lapunk rend­szeres küldése érdekében előfizetéseiket mielőbb megújítani szíveskedjenek. Január 1- től csak azoknak küldjük a lapot, akik már addig előfizettek. A kiadóhivatal. Borkövet, préselt és száraz seprőt legmagasabb árban vásárol • DR. LINDTER JÓZSEF BUDAPEST, IX., TŰZOLTÓ­ UTCA 51/53. Telefon: 131-852 és 145-017 Pincegazdasági cikkek: 112

Next