Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 2. kötet (Magyarország vármegyéi és városai, 1911)

IRODALOM, TUDOMÁNY, MŰVÉSZET - Péter Dénes - Petőfi István - Petőfi Sándor

287 Irodalom, tudomány ós művészet. 244 népdalai és csárdásai láttak napvilágot (1889—90.) Fel is le is czimü regénye 1881-be a Zalai Közlönyben jelent meg. Egy vígjátékát (Tanár úr) s egy tragi­komédiáját (A pénz) műkedvelők adtak elő ; A fehér elefánt cz. 3. felv. ope­retteje (zen. Schodl Jánostól) színre került Kecskeméten, 1887-ben. Munkája : A hazáért. Bpest, 1904-ben. Madárvilág. Állatország. 1906. 1908 és 1909-ben az Apró Újság képes gyermeklapot szerkesztette. Mikor az ágyuk beszélnek cz. hazafias zenés színművét a városligeti Műszinkörban adták elő 1908-ban. Az „Evangélikus családi körben" több humorisztikus felolvasást tartott 1909 és és 1910. évben. Péter Dénes, földbirtokos, szül. 1837 körül Halason. Megh. 1904-ben u. ott. A lapokban számos szépirodalmi dolgozata jelent meg Kiséri név alatt. A Bors­szem Jankó Tolyáss Dánielének több levele szintén az ő tollából származott. Munkái : Jó kedvemből. Humoros elbeszélések ós életképek. Bpest, 1889. — Kéziratban : Egy frakk kevés. Vígj. 1 felv. (Előadták a pesti Nemzeti Színházban 1859 júl. 8.) Petőfi István, Petőfi Sándor testvéröcscse, 1825-ben, Kiskőrösön született. Atyja mesterségére, a mészárosságra adta magát. A szabadságharczban mint honvéd, a kapitányságig vitte. A nemzeti küzdelem bukása után az osztrákok besorozták s 1850-ben Schleswig-Holsteinba küldték ; de egy év múlva szabad­ságolták és ekkor Péterváradra ment, hogy mesterségét folytassa. 1852 nyarán azonban, mint lázadásra hajló embert, újból elfogták és Theresienstadtba vitték, hol három évig raboskodott. Szabadulása után egyideig sógornéja máso­dik férjénél, Horvát Árpádnál lakott, aztán Geiszt Gáspárnak csákói pusztájára gazdatisztnek szegődött s mint ilyen halt meg 1880 április 30-án. Verseket írt a Vas. Újságba (1857—8.), a Hölgyfutárba (1858—60.) ; hátrahagyott költemé­nyei a Pesti Hírlapban (1880, 121), a Koszorúban (1880), az Alföldi Képes Újság­ban (1887. 22.) jelentek meg ; czikke — Petőfi S. arczképéről — a Honban (1879, 211.) látott napvilágot. Petőfi Sándor, a legnagyobb magyar lírai költő, költészetünk legnagyobb büszkesége, Kiskőrösön, 1823 január 1-én született. Atyja Petrovics István, nemes származású ember s mészáros volt ; anyja Hrúz Mária, túróczvármegyei születés. A család szerényen, de növekedő jólétben élt 1824-ig, Kiskőrösön, hol székbérletük volt, aztán Félegyházán, hol hat évre szintén széket béreltek, s fiukat 1828 elején a r. kath. elemi iskolába adták. A félegyházi iskolázás azonban nem tartott soká : a fiú még abban az évben Kecskemétre, az ág. iskolába került, hol egy kevés latint is tanult. 1831-ben az egész család Szabadszállásra költözött, hol házuk és kis birtokuk volt. A fiút itt egy darabig Újlaky István ref. tanító oktatta ; de még abban az évben a sár-szent-lőrinczi ág. gimnáziumba íratták be, hol két évig tanult s különösen a szépírásban és latin nyelvben tett szép haladást. 1833-ban Pestre, az ág. gimnáziumba vitték át német szóra ; de már csak első­rendű osztályzatot szerzett, miért is 1834—35-re a piaristák gimnáziumába adták, hol a magyar nyelvben, írásban és rajzban leginkább kivált társai közül, de első­rendű bizonyítványnál jobbat megint nem érdemelt. Atyja már-már azon volt, hogy kiveszi az iskolából; azonban 1835-ben még egyszer szerencsét próbált s az aszódi algimnáziumba íratta, s a fiú a kis városban újra kitűnt derék magavisele­tével és szorgalmával, mely a köv. 1836—38. években még jobban fokozódott. Kedvvel gyakorolta magát a deák versformákban, s az iskolai könyvtár költői és történelmi könyveit olvasgatta. Azonban egyéb hajlama is jelentkezett : egy­szer, mikor Aszódon színtársulat járt, színészszé akart lenni ; aztán szerelemre lobbant Cancriny Emma iránt s verset írt hozzája. Bizonyítványa azonban igen jó volt : a természetrajzot kivéve, minden tárgyból kitűnő jegyet kapott. Az aszódi iskolázással azonban boldog gyermekkora is befejeződött ; atyját 1838-tól kezdve több súlyos csapás érte : az 1838-iki árvíz elvitte házát ; egyik megbízottja hűtlenül kezelte pénzét ; 1839-ben birtoka egyrészét is elárverezték ; egyik rokona, kiért jót állott, megbukott, úgy hogy 1840-ben már alig volt valamije. A sok csa­pás ingerültté tette fiának hibái iránt is. Petőfi 1838 végén Selmeczre került s buzgón működött az önképző-körben, az ú. n. magyar társaságban, melynek Szeberényi Lajos volt az elnöke ; az isk. tanulmányokban azonban újra hanyat­lott : csak egyes tárgyakat tanult s inkább kedvelt olvasmányaiba (Csokonai, Gvadányi, Vörösmarty) merült. Hogy a német színházba eljárhasson, holmijá­ból egyet-mást eladogatott, miért is részeges gazdája korhelységgel vádolta meg tanárai s atyja előtt. 1839-ben a félévi vizsgálat is rosszul sikerült neki : szláv érzelmű tanára a magyar történelemből megbuktatta. Atyja megírta neki, hogy Magyarország Vármegyéi és Városai: Pest-Pilis-Solt-Kiskun Tármegye. II. Péter Dénes. Petőfi István. Petőfi Sándor.

Next

Sign up Sign up
/
Thumbnails
Contents