Borsod - Miskolci Értesítő, 1867 (1. évfolyam, 49. szám)

1867-12-05 / 49. szám

26 év óta a jótékonyságot terjesztő egy-­­ leth­ez uj tagokul belépni szívesek voltak.­­ Azon tisztelt nők pedig kik a már nevükre kiállított volt, de nem tudni mi okból vissza utasított tag-könyvecskéket, még mindenkor átvehetik. Propper Ignáczné, Fraenkel Bernáthin­. Ismertetése a miskolczi birtokrendezési ügynek. (Folytatás.) A birtokos osztály ezen jogát a kormány is védelmébe vette, — nem csak, hanem külön úrbéri törvényszékeket állított fel or­szág­szerte, az elkülönítési perek mielőbbi bevégzése szempontjából, — sőt megrendel­te, hogy hol az elkülönítési perek, sem a volt jobbágyok, sem a földes­urak által, a kitűzött záros határidő alatt meg nem indít­tatnak , ott a kormány nevében hivatalból in­díttassanak meg azok , az illetők költségére. Nem egy eset fordult elő, hol a saját javát be nem látó, elfogult, sőt felizgatott al­peresek ellen, katonai karhatalmat alkalma­zott, s sajnálatos példaadással mutatta meg, hogy a törvény rendeleteinek egyesek ellene nem szegülhetnek, s önző és igaztalan ellen­zésük végtére is az országos törvények előtt meghajolni lesz kéntelen. Az elkülönítési és tagositási kormány­rendeleteket az 1861-iki országgyűlés, az or­­szágbirói értekezlet nyomán érvényben feltar­­tandónak kimondotta. Nem lehet tehát józan ésszel azt követelni, hogy valaki, habár ki­rályi adomány­levél mellett birt földeit is, a tagositási törvények alól kivonhassa , — mert e tekintetben a törvények kivételt nem en­gednek; — de viszont, nem is lehet józan gondolkozás és birtokosról feltenni, hogy ha ő a tagosítási ügy menetelével kellőleg meg­is­­merkedett, ha tudja, hogy a törvény intéz­kedett arról, miszerint mindenkinek birtok illetősége hi­ány nélkül kiadassák, — tovább is ellensége legyen az ügynek. Az ügymenet e következő : A per, egyik vagy másik fél által meg­­indittatván , a per első birája legelőbb is az iránt hoz ítéletet, nincs-e oly törvényes vagy szerződési akadály , mely a kívánt rendbesze­désnek ellene állana ? — ez után a szolgabi­­rói hivatal kiküldetik, hogy a per felszerelésé­hez szükséges adatokat szereztesse elő, — ilyenek: a határ felméretése, térkép és bir­tok könyv készíttetése, a birtokok osztályo­zása, — a földes úr és volt jobbágyai között, az urbérből kifolyó viszonyok felderítésére szolgáló nyomozatok megtétele : — ezek után a felmérések, a birtok könyv s a föld osztá­­lyozót meghitelesittetnek, az az, megvizs­­gáltatik, váljon a térkép a helyszínét hiven ábrázolja-e, — a kiszámítások helyesek-é, a birtok könyvbe be van-é, mindenkinek bir­toka, hi­ány nélkül vezetve, — az osztályo­­zat a felek és osztályozok előtt felolvastatik, s erre az osztályozok hitöket leteszik ; — ha az osztályozat némely pontjai ellen kifogások létetnének, a kérdéses helyek bírói szakértő által újra megvizsgáltatnak, s osztályozati értékük megállapittatik; — ezek után a bíró­ság megkísérti a felek között a barátságos ki­egyeztetést minden tekintetben, melynek egészben vagy részben nem sikerülése eseté­ben utasitja a feleket, igazaiknak a per ren­des utján előadására; — melyeknek megtör­ténte után az első biróság (t. i. az alispánt) kimerítő ítéletet hoz , s azt a felekkel közli; az ítélettel meg nem elégedő fél ezen ítéletet a megyei törvényszékre, s ha ennek ítéleté­vel sem elégednék meg, a királyi táblára fel­jebb viheti, — ez utóbbinak azonban ítélete, végrehajtás végett küldetik le, s a költsé­gekből úrbéri helyeken a volt jobbágyok a kézi és szekeres napszámosok költségeit, a föl­des úr és többi közbirtokosok a többi öszves költségeket viselik birtokuk aránya szerint, s ezek a birtok átadás alkalmával foglalás ut­ján is azonnal behajtatnak, s kamataival együtt megtéríttetnek az előlegező fél ré­szére. — Nem saját érdeke ellen cselekednék-e tehát az , a ki azon nyilatkozata mellett, mi­szerint „neki nem kell a birtok­ren­dezés“ — földeit a mérnöknek hiven felmu­tatni és bemondani, ■— az osztályozásra ész­revételeit annak idejében megtenni, — a nyo­­m­ozatokra segéd adatokat szolgáltatni elmu­tatná; — hiszen a mérnök azt, a mit nem láthat, nem tudhat, fel nem mérheti, — a kutatással és kereséssel idejét elvesztegetni , kéntelenittetvén, annak kártalanítása a felek­­ költségeit szaporitná; — az osztályozó a föld különösebb, szemmel nem látható természeti sajátságait nem ösmerhetvén, felvilágositás nélkül, ön­hibáján kivü­l a feleknek kárt te­hetne; — a biróság, az elő nem terjesztett adatokat figyelembe nem vehetvén, csupán az előadott, — talán egy­oldalú — adatokból hozná meg ítéletét. — Ha tehát, a folyamatban lévő birtok­rendezési ügynek minél kevesebb költséggel és kárral, sőt a lehető előnyökkel és haszon­nal keresztülvitelére ennyi befolyással van, annak éber figyelemmel kisérése, sőt tetleges közremunkálássali elősegítése, — ugyan, nem a legnagyobb felelősség alá vetné-e, az magát mintegy követelni szabadjegyet, ez illetlen, s a kritikus furcsa fráter lehet. (Ez már nem az én népem.) Mennyi jóság őszinteség amott s mennyi irigy, mennyi tudatlan pöffeszkedés emitt. No de igy jár , a­ki pingál. Lévén pedig magam is olyan fene­gyerek, ki csak azért be­széltem hogy beszéljek. De hagyjuk most ezt, s beszéljünk más tárgyról, s nem a színészekről, kiktől e hét lefolyta alatt csak is jó és kerekded előadá­sokat láttunk , s nem is arról a serdülő hiú­ságról, kik elég udvariatlanok arra, hogy a jutalmazandó nő érdemlett tapsait a barátsági viszony, nem mondom szintén ki nem érdem­lett tapsaival nyomják el, mint ez szombaton és vasárnap történt. — Szóljunk ezúttal egy nevezetességről, a derék borsodmegyei orvos és gyógyszerész egylet nyilvános fölolvasá­sáról. — A felolvasásokat Bódogh Albert elnöki megnyitó beszéde előzte meg, mely úgy ke­­rekdedsége, mint érdekességénél fogva, fej­tegetvén a magasztos természetrajz ismereté­nek az élet bár­mely pályáján— kiváló szüksé­gességét — viharos tetszésben részesült. Utánna Szabó Gyula vegytudor az er­jedést s annak különbféle nemeit ismerteté, hogy mikor, miért, és mi által állanak elő, nem tudákossággal irt érdekes beszédét pél­dákkal is illusztrálva ; miből kisült, hogy nem birtokos társai, sőt saját utódai irányában is ki azt késleltetni inkább, hogy sem elő­moz­dítani törekednék. A birtok­rendezéseknél különösebben az osztályzás az, melynek leglelkiismeretesebb teljesítése legfőbb tényező, a nyerendő uj alakú birtok hason értékére nézve ,­­ mert a törvény a földek osztályozati értékének köl­csönös kiegyenlítését területi nagysággal rendelvén kimunkáltatni, — és igy annak kinek például — jelenleg 1200 négyszeg­öles terjedelmű első osztályú darab földje , a bir­tok­rendezés szerint harmadik osztályú helyen adatnék ki, az elvesztett jó minőség értékét, aránylagosan nagyobb terjedelmű földben kel­letvén kikapnia, ha ezen arány, az első és harmadik osztály között, nem volna helyes, a tulajdonos uj birtoka értéke veszteséget szen­vedne. — Vegyük például, hogy egy első osztá­lyú 1200 □ öles terjedelmű föld értéke 80 ft, ezen 80 írt értéket kell neki, a harmadik osztályú helyen is megkapnia, holott is az 1200 Q öles terjedelmű föld értéke teszen csak 40 frtot, — és igy ezen a helyen kell neki 1200 □ öl első osztályú földért 2400 □ ölet kapnia, melynek értéke ugyancsak 80 frtot teszen. Ha ezen hely, az osztályzat ál­tal nem harmadik, hanem, hibásan, második osztályba tétetetett volna, melyből 1200 Q öl tér értéke 60 frtra tehető akkor e helyen régi — első osztályú 80 frt értékű birtoka helyett kapna csak 1600 □ ölet melynek hi­básan felvett értéke 60 frtjával ugyan kiadná a 80 frtot papiroson, de 40 frtot valóságosan igaz értékkel számítva, annak értéke csak 53 frt. 33 kr. lenne, és így kézzel fogható a hi­bás osztályzatból származható veszteség meg­érdemli tehát a fáradságot, hogy az osztá­lyozási munkálatot éber figyelemmel kisérje minden érdeklett birtokos. Nem kevesebb figyelmet érdemel, a felmé­­rés ellenőrzése, a birtokok hű felmutatása és bevallása , mert az ezek nyomán készülendő térkép és birtokkönyv alapjául szolgálnak nem csak a kihasítandó új birtok leendő nagy­ságának , hanem egyszersmind foglalások és vissza­helyezések esetében , határ­kérdések­ben sat. ezek a biró előtt döntő okmányul, s egyszersmind igazságos , adókulcsul szolgál­nak. (Folytatása következik.) Színészet, vegyészet, bűvészet, föl­­dészet, beleb­es­zélészet, szemészet és . ... és böngészet. Szent Isten de sok .... észet, csak a chemia magyar fordítása tartalmaz milliószor több any­enyt, miről a két Szabó vegytudor becses fölolvasásukban eléggé meggyőztek , mint a tárcza czikk felirata eszetet. Denique kedves principális úr,most látom hogy nem jó festeni az ördögöt a falra , mert megjelenik, s majdigy jártam én, festvén lap­jába ingyen, kritikust megillető jegyekről szólló krix-kraxokat, miből aztán az lett, hogy az igazgató barátomat a színészek úgy meg­támadták , hogy hogy követhet el ily injuriát, ily figyelmetlenséget a kb­ . . kritikus elle­nében , kit tyúkon kalácson kellene tartani (oh én népem) aztán meg szépen megismer­tetni (hogy egy egy kegyes mosolyból s a csábos fényű szép szemek sugáréiból az én árva szivem üres tarisznyájába is dobhassa­nak valamit.) Ez mind jó lett volna, de jöttek mások — a gonoszok, — mondván ez sok, kémai. Helybeli és vegyes hírek. * Borsodvármegye hétfőn tartá bizott­­mányi közgyűlését. Tárgyai valának az alis­páni jelentés , mely kénszeritőleg ismerteteti meg a megye közönségét a két hónap alatt történteket. Majd azután a közgyűlések jegy­csak jó vegyész, de kenyérsütő is válnék be­lőle , előadván egyszersmind a bor eczetese­­dés okait, de az eczetes bor megjavításáról hallgatott, mit egyik szomszédunk igen sze­retett volna tudni. Ő utánia Dr. Ixel Soma szabatosait beszélt a bőrről, annak több­ré­­tűségét magyarázva, majd a ruházatra mint bőrtakarókra tért át, s kikelt a nyakkendők ellen, melyet maga is gondosan kötve hord nyakán. Majd Csáthi Szabó vegytudor a gaz­­dászati vegytanról szóllott, kinek azonban tanúságos szavaiban egy pátria kételkedni látszott, ennek hangos kifejezést is adván. Őt követő Dr. Popper értekezvén a szemről, annak már a kisdedeknél beálló bajairól, a késő vénségig; érdekes és tanúságos beszéde folytán, láttuk mint hullatták alá többen evikkereiket szemeikről, s a szemtelenekből mint lőnek előre látó szemesek. Ezután aztán, még jött valami, melyet Dr. Gross mulatságosan állitott össze, de melyről nekünk , mint nem privilegiáltaknak és itten , még csak életelni sem szabad, mit Dr. Bódogh , mondván a szép , azonban már pipaszó után vágyó közönségnek jójezakát egy komplimenttel (mihez nagyon ért) zárt be. így múlt el azon tanúságos pár óra, melyből a figyelmes hallgató sokat szerezhe­tett , s melyet adja az ég, hogy a derék fér­fiak minél többször ismételjenek. Bors Szem.

Next