Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1882-01-04 / 1. szám
Különösen érdekeseknek és megismertetendőknek találtuk, a mai viszonyok között, az említett törvény következő pontjait. Kérjük azokat figyelemre méltatni, elolvasni és emlékbe vésni. Az új törvény szerint le nem foglalható az iparosnak feldolgozás alatt, álló anyagkészlete 50 írt erejéig. Végrehajtás tárgyát nem képezheti »a végrehajtást szenvedő és háznépe eltartásához szükséges egy tehén vagy e helyett, a végrehajtást szenvedő választásához képest, négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges takarmány. Le nem foglalható a végrehajtást szenvedő tulajdonához tartozó s általa házilag művelt szántóföldek bevetéséhez szükséges 5 hektoliternyi vetőmag. Az állami, törvényhatósági és községi szolgálatban lévő tisztviselők és hivatalnokok, egyházközségi lelkészek és segédlelkészek; állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézetekben alkalmazott tanárok és tanítónők; a véderőhöz tartozó személyek; a vasúti hivatalnokok; a nemzeti színház tisztviselői s tagjai; s végül a börtönőrök, állam és vasúti hivatalszolgák rendes fizetéseiknek, illetőleg várakozási illetékeiknek és kárpótotjaiknak, csak egyharmad része vehető bírói zár alá, ezek is csak úgy, hogy a végrehajtást szenvedő részére 800 írt fen tartandó, a lakpénz illetmények csak lakbér tartozásban foglalhatók le. A fentebb elősorolt hivatalbeli személyeknek, vagy ezek özvegyeinek nyugdíjai és kegydíjjai az úgynevezett nyugalomdijjak, aggastyáni fizetések, szintén csak egyharmadrészben foglalhatók le oly formán azonban, hogy 500 forint érintetlenül maradjon. A rokkantak ellátási díjaik, a sebesültek pótdíjaik, a vitézségi érmek után járuló díjak nem tárgyai a végrehajtásnak s mint, ilyenek bíróilag le nem foglalhatók. A nyilvános számadásra kötelezett társulatoknál és gőzhajózásnál alkalmazott hivatalnokok és szolgák, valamint az állandó, köz- és magán alkalmazásban levő s eddig fel nem sorolt egyének évi fizetéseiknek, járandóságaiknak, vagy nyugdíjaiknak csak felerésze foglalható le, 500 forint érintetlenül hagyásával. A napidíjasoknak s a nap- vagy létszám szerint fizetett munkásoknak csakis 1 Itt 50 krt meghaladó része vehető zár alá. A gazdasági cselédek bérei és élelmi czikkei — a szolgálati idő tartama alatt — le nem foglalhatók. A jótékonysági és alamizsna pénzek szintén kivétetnek a végrehajtási foglalás alól. A mezei gazdálkodással foglalkozó földműveseknek azon igavonó jószágaik és gazdaeszközeik, melyek saját tulajdonukat képező 12 katasztrális holdat meg nem haladó s házilag mivel földbirtokon, a gazdálkodáshoz múlhatlanul szükségesek, lefoglalhatók ugyan, de ha azokat a végrehajtást szenvedő fél használni kívánja s a jószágok élelmezését magára vállalja, ez esetben azok tőlük, az évnek márczius 15-től november 15-ig terjedő részében el nem árverezhetők. Az itt elősoroltakat ezentúl senki le nem foglalhatja az adóstól. E törvénynél kedvesebb újévi ajándékot a törvényhozó testület, aligha adhatott, volna a szegény magyar népnek. ? á S C 1 A. (Napló jegyzetek. (Az 1849-ik évi nagy napokból.) (Folytatás.) Márczius 11. Alkonyodat táján véletlenül magyar huszárok jővén be városunkba, szomorú helyzetéből virulni kezdett. Márczius 16. és 17-én Görgey serege ismét városunkban. April 30. Bizottmányi ülésben a függetlenségi nyilatkozat kihirdettetett. Szemere Bertalan indítványára a gyerillasereg e hóban megalakult, a fiatalokat nagyon zaklatta a beállásra, a vonakodókat még diplomáik elvételével is fenyegette. Egressy Gábor a legjelesebb magyar színészek egyike, gyerillák közt tisztséget viselt, azelőtt pedig kormánybiztosi állomásban működött, a gyerillák fehér szűrt hordtak, Szemere maga is abba öltözött, midőn hozzájuk beszédet tartott. Miskolczon alakult egy lengyel csapat is, mely városunknak igen nagy élénkséget adott, tábornokuk volt Visoczky; ezen seregnél nagy fényűzés uralkodott, itt tavasztól kezdve egész az orosz sereg bejöveteléig időzött. Május 6. Függetlenségi örömünnep. Népgyűlésben felolvasta volt a függetlenségi nyilatkozat, a cath. és ref. egyházakban isteni tisztelet tartatott. — Este Szemere Bertalan, a legközelebb alakult ministerium elnöke, honvédeinktől fáklyás zenével tiszteltetett meg; válaszában ily formán is nyilatkozott : »Vigyétek a szabadság magvait Bécs falai alá, és legyetek az egész világ szabadságának eszközlei!« — A piacz és előkelőbb utczák kivilágithattak. Május 7. Szemere Bertalan Miskolcztól végkép búcsút vett, mint felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos múlt évi deczember 16-dika óta működött itten. Május 9-re tűzetett ki a megürült képviselő állomások betöltése; a szirma-bessenyei járásban az elhunyt Varnay Miksa helyett, Klapka György tábornok, dédesiben Görgey Arthur, kövesdiben Szegő József választatott el. Május 10. A »Közlöny«-ben megjelent Palóczy Lászlónak kegyelem-biróvá lett kinevezése, mely nálunk általános örömet okozott. Május 13. Függetlenségi örömünnep az evangélikusoknál. Május 23. Semmi örömet nem élvezhetünk háborítatlanul, csak kevés ideig sem. Alig villanyzott át 22-én bennünket Buda bevételének híre, már ismét aggodalom lebeg minden jó honfi szívén, az orosz beavatkozás valószínűsége miatt. Ministériumunk Felső-Magyarországot is keresztes háborúra hívja föl, általános népfelkelést, nemzetőrök kiindulását rendel, továbbá a könyörgéseket a fenyegető vész elhárítása iránt. A lelkészeket is felhívja erélyes működésre és annak idejében a sereg élére állásra, június 6-ra pedig általános böjtöt rendel. — Ily szokatlan intézkedések rémülést, árasztanak el, azt kelletett hinnünk, hogy valóban a kétségbeesés harcza áll előttünk, melyet, a világ durva óriásaival is kellene megharczolnunk, s a már oly biztosnak hirlett franczia és angol segedelmek sem nyújthattak vérmes reményt azok előtt, kik csak valamennyire is képesek voltak combinálni. Május 29. Egy katona a főiskolánál főbelövetett; ez ugyan a császáriaktól jött át, de a magyarokat is odaédesgette, s a pénztár feltörését is megkísérelte. Június közepén Miskolczon a cholera kiütött és kérlelhetlenül elvitte azokat, akiknél megjelent. Június 23-án. Hogy a vész még rettentőbb alakot vegyen föl, már az oroszok közvetítése is megvalósult, Sáros- és Abaúj megyékből menekülök érkeztek városunkba. Junius 25. A zavar és aggodalom növekedett. Junius 28. Az orosz hadsereg mindinkább közeledett: a magyar hadsereg Pest felé vonult. Már alig volt néhány hivatalképes egyén városunkban, azok eltávoztak, a tisztviselők is elköltöztek. A politikus foglyok közzül a kevésbé terheltek kezességre kibocsáttattak. A nagyobbak közzül Inkey Edét az orosz interventio előd mindenki úgy tekinté, mint kivégzendőt, rajta azonban betelt ezen mondat: »Qui habet tempus, habet vitam !« Szemere Bertalan a januárban Miskolczra jött cs. sereg által nevezett alispánokat is hazaárulóknak nyilvánító, s az illető iratokat át is adá a miskolczi vész-törvényszék közvádlójának. Ez azonban soha össze nem ült, a civilizált birák közzül egy sem fogadá el kineveztetését, s igy meg sem alakulhatott.. (Folyt. köv.) (Köz- és egyleti élet. Felhívás: A Szinva-meder felső részén elhatározott védelmi munkálatok tervezetének helyszíni vizsgálatát. Bizony Ákos úr elnöklete alatt, kiküldött megyei bizottság f. évi január 9-én reggeli 9 órakor eszközlendi. A tárgyalás ezen határideje az érdeklett közönségnek azon értesítés mellett adatik tudomásul, hogy a tervezet ellen netalán létező észrevételeit, a helyszínen megteheti— magát a tervezetet ,pedig a közigazgatási irodában a tárgyalás napjáig megtekintheti. Kelt Miskolczon, 1882. január hó 1. Soltész Nagy Kálmán, polgármester. Nyilvános köszönet. A miskolczi ref. tanári nyugdíjintézet, részére következő évenkénti kegyes adomány és alapítványi kamat folyt, be: Tek. Váncza Mihály ur évenkénti adománya folyó évre 10 frt. — Néhai b. engés Pilla Jánosné urhölgy által tett 100 frt, alapítvány után örököse, ngos Xifkovics Emilné urhölgy által fizetett folyó évi kamat 6 frt, magos báró Vay Lajos ur évenkénti alapítványa folyó 1881. évre 10 frt, — lek. Zsarnay Győzőné urhölgy évenkénti adománya 1. évre 3 frt 15 kr. Ezen jótékony intézmény növelésére tett szives áldozatukért a tanári kar nevében hálás köszönetét fejezi ki. Miskolczon, 1881. decz. 29. Finkey József, nyugdijintézeti pénztárnok. Meghívó. A miskolczi kereskedelmi ifjúság által a felállítandó kereskedelmi kórház alap javára 1882. január 28-án a Stegermayer szálló nagy termében tartandó zártkörű »Reunió«-ra. A rendező bizottság : elnök : Bónisz Bertalan, pénztárnok : Koos Soma, ifj. Sír Nándor. Bizottsági tagok : Muszka Sándor, Szombati Sándor, Marusák Károly, Hercz Sándor, Koos Miksa, Mezey Pál, Koos Károly, Katona József. Kezdete 8 órakor. Családjegy 3 frt, személyjegy 1 frt. Jegyek válthatók ifj. Sir Nándor üzletében. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s nyilvánosan nyugtáztatnak. Tekintetes szerkesztő ur! Folyó év okt. 11-én Arló községben ismeretlen okból támadt tűzvész alkalmával 11 lakház gazdasági épületekkel együtt, valamint az azokban lakott 15 család összes évi terméseik a tűz martaléka lett. A tűz által károsultak részére a segélynyújtásban legelső volt. egri érsek ur ő mlga, ki a tüzeset után nehány nappal 250 o. é. frt segélyt kegyeskedett küldeni, mely összeg főidő Kenöfy Soma érd. alesperes sarlói plébános ur által a községi elöljáróság jelenlétében, a károsultak között, a tűz által okozott kár arányához képest, kiosztatott. Továbbá Sajó-Némethi 5 frt 60 kr, üzentei 2 frt 60 kr, Domaháza 2 frt, Nekézsen 1 frt 50 kr, Novaj 2 frt, Szomolya községek 5 frt 10 kr; — tek. Zsóry Gusztáv szolgabiró ur szakaszában lévő községeiből 23 frt 60 kr ; tek. Molnár Emil szolgabiró ur szakaszában levő községeiből 22 frt 26 kr; tek. Fehér Endre szolgabiró ur szakaszából 3 frt 45 kr , összesen 68 frt, 4 kr könyöradomány folyt be. Mely utóbbi összeget lek. Csépányi Ignácz szakaszszolgabiró ur 69 írtra kiegészítvén, ezen összeg hasonlóképén a károsultak között, a kár arányához mérten, Lek. Csépányi Ignácz szolgabiró ur által, a helybeli főt. érd. alesperes és plébános ur és a községi elöljáróság jelenlétében kiosztatott. Midőn a fenti összegeket nyilvánosan nyugtatványozzuk, egyszersmind a nagylelkű adakozóknak és gyűjtő. szolgabiró uraknak a tűz által károsultak nevében is, ziálás köszönetét nyilvánítja a község elöljárósága. Teljes tisztelettel lévén Arlóban, 1881. decz. 24. Tek. szerkesztő urnak alázatos szolgája Szedlák László, körjegyző.