Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-04 / 1. szám

Különösen érdekeseknek és megismerte­­tendőknek találtuk, a mai viszonyok között, az említett törvény következő pontjait. Kérjük azo­kat figyelemre méltatni, elolvasni és emlékbe vésni. Az új törvény szerint le nem foglalható az iparosnak feldolgozás alatt, álló anyag­­készlete 50 írt erejéig. Végrehajtás tárgyát nem képezheti »a vég­rehajtást szenvedő és háznépe eltartásához szük­séges egy tehén vagy e helyett, a végrehajtást szenvedő választásához képest, négy juh, vagy négy kecske, úgyszintén ezen állatok részére egy hónapi időtartamra szükséges ta­karmány.­ Le nem foglalható a végrehajtást szenvedő tulajdonához tartozó s általa házilag művelt szántóföldek bevetéséhez szükséges 5 hektoliter­nyi vetőmag. Az állami, törvényhatósági és községi szol­gálatban lévő tisztviselők és hivatalnokok, egy­házközségi lelkészek és segédlelkészek; állami, községi és felekezeti nyilvános tanintézetekben alkalmazott tanárok és tanítónők; a véderőhöz tartozó személyek; a vasúti hivatalnokok; a nem­zeti színház tisztviselői s tagjai; s végü­l a bör­tönőrök, állam és vasúti hivatalszolgák rendes fizetéseiknek, illetőleg várakozási illetékeiknek és kárpót­­otjaiknak, csak egy­harmad része ve­hető bírói zár alá, ezek is csak úgy, hogy a vég­rehajtást szenvedő részére 800 írt fen tartandó, a lakpénz illetmények csak lakbér tartozásban foglalhatók le. A fentebb elősorolt hivatalbeli személyek­nek, vagy ezek özvegyeinek nyugdíjai és kegy­­díjjai az úgynevezett nyugalomdijjak, aggastyáni fizetések, szintén csak egyharmadrészben fog­lalhatók le oly formán azonban, hogy 500 forint érintetlenül maradjon. A rokkantak ellátási díjaik, a sebesültek pótdíjaik, a vitézségi érmek után járuló díjak nem tárgyai a végrehajtásnak s mint, ilyenek bíróilag le nem foglalhatók. A nyilvános számadásra kötelezett társu­latoknál és gőzhajózásnál alkalmazott hivatal­nokok és szolgák, valamint az állandó, köz- és magán alkalmazásban levő s eddig fel nem so­rolt egyének évi fizetéseiknek, járandóságaiknak, vagy nyugdíjaiknak csak felerésze foglalható le, 500 forint érintetlenül hagyásával. A napidíja­soknak s a nap- vagy létszám szerint fizetett munkásoknak csakis 1 Itt 50 krt meghaladó része vehető zár alá. A gazdasági cselédek bérei és élelmi czik­­kei — a szolgálati idő tartama alatt — le nem foglalhatók. A jótékonysági és alamizsna pénzek szin­tén kivétetnek a végrehajtási foglalás alól. A mezei gazdálkodással foglalkozó föld­­műveseknek azon igavonó jószágaik és gazda­esz­közeik, melyek saját tulajdonukat képező 12 ka­­tasztrális holdat meg nem haladó s házilag mi­vel­ földbirtokon, a gazdálkodáshoz múlhatlanul szükségesek, lefoglalhatók ugyan, de ha azokat a­ végrehajt­ást szenvedő fél használni kívánja s a jószágok élelmezését magára vállalja, ez eset­ben azok tőlük, az évnek márczius 15-től novem­ber 15-ig terjedő részében el nem árverezhetők. Az itt elősorolt­akat ezentúl senki le nem foglalhatja az adóstól. E törvénynél kedvesebb újévi ajándékot a törvényhozó testület, aligha adhatott, volna a sze­gény magyar népnek. ? á S C 1 A. (Napló jegyzetek. (Az 1849-ik évi nagy napokból.) (Folytatás.) Márczius 11. Alkonyodat táján véletlenül magyar huszárok jővén be városunkba, szomorú helyzetéből virulni kezdett. Márczius 16. és 17-én Görgey serege is­mét városunkban. April 30. Bizottmányi ülésben a függet­lenségi nyilatkozat kihirdettetett. Szemere Bertalan indítványára a gyerilla­­sereg e hóban megalakult, a fiatalokat nagyon zaklatta a beállásra, a vonakodókat még diplo­máik elvételével is fenyegette. Egressy Gábor a legjelesebb magyar színészek egyike, gyerillák közt tisztséget viselt, azelőtt pedig kormánybiz­tosi állomásban működött, a gyerillák fehér szűrt hordtak, Szemere maga is abba öltözött, midőn hozzájuk beszédet tartott. Miskolczon alakult egy lengyel csapat is, mely városunknak igen nagy élénkséget adott, tábornokuk volt Visoczky; ezen seregnél nagy fényűzés uralkodott, itt ta­­vasztól kezdve egész az orosz sereg bejöveteléig időzött. Május 6. Függetlenségi örömünnep. Nép­­gyűlésben felolvasta volt a függetlenségi nyilatko­zat, a cath. és ref. egyházakban isteni tisztelet tartatott. — Este Szemere Bertalan, a legköze­lebb alakult ministerium elnöke, honvédeinktől fáklyás­ zenével tiszteltetett meg; válaszában ily formán is nyilatkozott : »Vigyétek a szabadság magvait Bécs falai alá, és legyetek az egész vi­lág szabadságának eszközlei!« — A piacz és előkelőbb utczák ki­világit­hat­tak. Május 7. Szemere Bertalan Miskolczt­ól végkép búcsút vett, mint felső-magyarországi teljhatalmú kormánybiztos múlt évi deczember 16-dika óta működött itten. Május 9-re tűzetett ki a megürült képvi­selő állomások betöltése; a szirma-bessenyei já­rásban az elhunyt Varnay Miksa helyett, Klapka György tábornok, dédesiben Görgey Arthur, kö­­vesdiben Szegő József választatott el. Május 10. A »Közlöny«-ben megjelent Palóczy Lászlónak kegyelem-biróvá lett kineve­zése, mely nálunk általános örömet okozott. Május 13. Függetlenségi örömünnep az evangélikusoknál. Május 23. Semmi örömet nem élvezhe­tünk háborí­tatlanul, csak kevés ideig sem. Alig villanyzott át 22-én bennünket Buda bevételé­nek híre, már ismét aggodalom lebeg minden jó honfi szívén, az orosz beavatkozás valószínű­sége miatt. Ministériumunk Felső-Magyarorszá­­got is keresztes háborúra hívja föl, általános népfelkelést, nemzetőrök kiindulását rendel, to­vábbá a könyörgéseket a fenyegető vész elhárí­tása iránt. A lelkészeket is felhívja erélyes mű­ködésre és annak idejében a sereg élére állásra, június 6-ra pedig általános böjtöt rendel. — Ily szokatlan intézkedések rémülést, árasztanak el, azt kelletett hinnünk, hogy valóban a kétségbe­esés harcza áll előttünk, melyet, a világ durva óriásaival is kellene megharczolnunk, s a már oly biztosnak hirlett franczia és angol segedel­mek sem nyújthattak vérmes reményt azok előtt, kik csak valamennyire is képesek voltak com­­binálni. Május 29. Egy katona a fő­iskolánál főbe­­lövetett; ez ugyan a császáriaktól jött át, de a magyarokat is odaédesgette, s a pénztár feltöré­sét is megkísérelte. Június közepén Miskolczon a cholera ki­ütött és kérlelhetlenül elvitte azokat, akiknél megjelent. Június 23-án. Hogy a vész még rettentőbb alakot vegyen föl, már az oroszok közvetítése is megvalósult, Sáros- és Abaúj megyékből mene­külök érkeztek városunkba. Junius 25. A zavar és aggodalom nö­vekedett. Junius 28. Az orosz hadsereg mindinkább közeledett: a magyar hadsereg Pest felé vonult. Már alig volt néhány hivatalképes egyén váro­sunkban, azok eltávoztak, a tisztviselők is el­költöztek. A politikus foglyok közzül a kevésbé terheltek kezességre kibocsáttattak. A nagyobbak közzül Inkey Edét az orosz interventio előd mindenki úgy tekinté, mint kivégzendőt, rajta azonban betelt ezen mondat: »Qui habet tem­pus, habet vitam !« Szemere Bertalan a január­ban Miskolczra jött cs. sereg által nevezett alis­pánokat is hazaárulóknak nyilvánító, s az illető iratokat át is adá a miskolczi vész-törvényszék közvádlójának. Ez azonban soha össze nem ült, a civilizált birák közzül egy sem f­ogadá el kine­­veztetését, s igy meg sem alakulhatott.. (Folyt. köv.) (Köz- és egyleti élet. Felhívás: A Szinva-meder felső részén elhatározott védelmi munkálatok tervezetének helyszíni vizs­gálatát­­. Bizony Ákos úr elnöklete alatt, kikül­dött megyei bizottság f. évi január 9-én reggeli 9 órakor eszközlendi. A tárgyalás ezen határideje az érdeklett közönségnek azon értesítés mellett adatik tudo­másul, hogy a tervezet ellen netalán létező ész­revételeit, a helyszínen megteheti— magát a ter­vezetet ,pedig a közigazgatási irodában a tárgya­lás napjáig megtekintheti. Kelt Miskolczon, 1882. január hó 1. Soltész Nagy Kálmán, polgármester. Nyilvános köszönet. A miskolczi ref. tanári nyugdíjintézet, ré­szére következő évenkénti kegyes adomány és alapítványi kamat folyt, be: Tek. Váncza Mihály ur évenkénti adomá­nya folyó évre 10 frt. — Néhai b. e­­ngés Pilla Jánosné urhölgy által tett 100 frt, alapítvány után örököse, ngos Xif­kovics Emilné urhölgy ál­tal fizetett folyó évi kamat 6 frt, magos báró Vay Lajos ur évenkénti alapítványa folyó 1881. évre 10 frt, — lek. Zsarnay Győzőné urhölgy éven­kénti adománya 1. évre 3 frt 15 kr. Ezen jótékony intézmény növelésére tett szives áldozatukért a tanári kar nevében hálás köszönetét fejezi ki. Miskolczon, 1881. decz. 29. Finkey József, nyugdijintézeti pénztárnok. Meghívó. A miskolczi kereskedelmi ifjúság által a felállítandó kereskedelmi kórház alap javára 1882. január 28-án a Stegermayer szálló nagy termében tartandó zártkörű »Reunió«-ra. A ren­dező bizottság : elnök : Bónisz Bertalan, pénztár­nok : Koos Soma, ifj. Sír Nándor. Bizottsági ta­gok : Muszka Sándor, Szombati Sándor, Maru­­sák Károly, Hercz Sándor, Koos Miksa, Mezey Pál, Koos Károly, Katona József. Kezdete 8 óra­kor. Családjegy 3 frt, személyjegy 1 frt. Jegyek válthatók ifj. Sir Nándor üzletében. Felülfizeté­­sek köszönettel fogadtatnak s nyilvánosan nyug­táztat­nak. Tekintetes szerkesztő­ ur! Folyó év okt. 11-én Arló községben isme­retlen okból támadt tűzvész alkalmával 11 lak­ház gazdasági épületekkel együtt, valamint az azokban lakott 15 család összes évi terméseik a tűz martaléka let­t. A tűz által károsultak részére a segély­nyújtásban legelső volt. egri érsek ur ő mlga, ki a tüzeset után nehány nappal 250 o. é. frt se­gélyt kegyeskedett küldeni, mely összeg főidő K­enöfy Soma érd. alesperes s­arlói plébános ur által a községi elöljáróság jelenlétében, a káro­sultak között, a tűz által okozott kár arányához képest, kiosztatott. Továbbá Sajó-Ném­ethi 5 frt 60 kr, üzen­tei­ 2 frt 60 kr, Domaháza 2 frt, Nekézsen 1 frt 50 kr, Novaj 2 frt, Szomolya községek 5 frt 1­0 kr; — tek. Zsóry Gusztáv szolgabiró ur szaka­szában lévő községeiből 23 frt 60 kr ; tek. Mol­nár Emil szolgabiró ur szakaszában levő közsé­geiből 22 frt 26 kr;­ tek. Fehér Endre szolgabiró ur szakaszából 3 frt 45 kr , összesen 68 frt, 4 kr könyöradomány folyt b­e. Mely utóbbi összeget lek. Csépányi Ignácz szakaszszolgabiró ur 69 írtra kiegészítvén, ezen összeg hasonlóképén a károsultak között, a kár arányához mérten, Lek. Csépányi Ignácz szolgabiró ur által, a helybeli főt. érd. alesperes és plébános ur és a községi elöljáróság jelenlétében kiosztat­ott. Midőn a fenti összegeket nyilvánosan nyug­tat­ványozzuk, egyszersmind a nagylelkű adako­zóknak és gyűjtő­­. szolgabiró uraknak a tűz ál­tal károsultak nevében is, ziálás köszönetét nyil­vánítja a község elöljárósága. Teljes tisztelettel lévén Arlóban, 1881. decz. 24. Tek. szerkesztő urnak alázatos szolgája Szedlák­ László, körjegyző.

Next