Borsod - Miskolci Értesítő, 1883 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-03 / 1. szám

jegyei hivatalos közlemények. 951 ■ 1811,­ I Borsodvárm­egye alispánjától. Nyilvános nyugtázás. A szabadság­-harc­ szcorának Budapes­ten leendő felállítására Feyér Endre szolgabiró által 17 írt ‘1 kr. Molnár Emi szolgabiró által 1,2 írt 37 kr. — Fekete László szolgabiró által 124 írt 1 kr.— Nikell Aurél szolgabiró által 38 frt 6 kr. — Szepesi László szolgabiró által 1­5 frt 40 kr. — Csépányi Ignicz szolgabiró ál­tal 66 frt 31 kr. — Zsóry Gsisztáv szolgabiró által 50 frt 17 kr. —­­Sombor­ György szolgabiró által 40 frt, összesen tehát 4­3 frt 41 kr gyű­j­­tetett, és általam illetékes helyre küldetett. A mely gyűjtésnek erdményét ezennel köztudomásra hozom; és egyszersmind úgy a gyűjtőknek, szives fáradozásukért, valamint az adakozóknak áldozatkészségikért köszönete­met nyilvánítom. Miskolczon, 1883. évi május hó 18-án. Bay Bertalan, alispán. kir2­.r Pályázati hrdetmény. Knopf Ede elhalálozással a szilvási kör­jegyzői állás üresedésbe jövés, ennek választás utján leendő betöltésére határnapul­­. 1883. évi junius hó 18-ik napja délelöt 10 órája Szilvás községébe kitüzelik. Ezen jegyzőség javadlmazását képezi : 500 frt, készpénz, 8'­ frt utzási, s 25 frt napi­­díj ál alany, 30 frt. irodai szükségletre, 32 frt iroda fűtésre, Szilvás közsgében 1 hold föld, és féltelek utáni legelő —­sizsnyó községében szinte féltelek utáni legelő hsználata és Szilvá­son szabad lakás. Az ezen állást elnem­i óhajtók felhi­vatnak, hogy az 1881. évi XVIII. t. ez. 74. és 83. ir-ai értelmében felszerlt kérvényüket be­zárólag junius 19-ik napjai­ hivatalomnál ad­ják be. Sajó-Szentpéteren, 183. május 17-én. Szepesi Lszló, szolgabiró.­ ­ Az iszákosáéról. II. Az iszákosság okzta betegségek Dr. Leszner Rezső tvó értekezése sze­rint a következők: Mint a gyomor nylhártyája, úgy a többi nyákhártyák is raghurutosodnak, jelesen a gége nyákhátyája, mi rekedt­séggel jár; a tüdő nyxhártyája, miből idült köhögés támad; azem köthártyája, miből fut, csipás szem ijlődik. A máj és a vesék azon betegségek­nek lesznek fészkeivé, melyek — a sors gúnyjából — vizkórsára ejtik azokat, kik a vizet élethosszigra megvetették. E betegségek a Brighti vsekór és májzsu­gorodás, az iszákosokna gyakori életrö­­viditői, miért is már rcóta azt tartják: qui vivit it: vino, mortir in aqua. A kötegek közül, melyek az iszákos embert elárulják, legjellemzőbb a bor­virágos orr­a duzzadt, gombos, rezes hegyével. A nemzési tehetséget elfojtja a bor­szesszel való idült mérgezés. Statisztikailag is kimutattatott, hogy az iszákosok sokkal kevesebb gyermeket hoznak világra, mint a mértékletes emberek, e keveset is az ideg­zet kóros fejlődése által különböztetvén meg. E gyermekek közt feltűnő sok a buta, bárgyú és a hülye s gyakran találha­tó a nehéznyavalya. Az iszákosság által az idegzetet ért betegségek igen számosak. Ilyen a már említett gutaütésen kívül: az agyláb, agy­lágyulás, nehéznyavalya, virongások,resz­­ketés, érzéketlenség és a hű­dés ; ilyen a részegségi téboly, mely ilyesztő képét adja az idült szeszmérgezésnek, továbbá a monomania és pyromania, az elmehá­­borúk legrettentőbbjei — mindezek káp­­rázatok és álomlátások kíséretében. Az észtehetség, mint az az agynak súlyos megtámadtatása után másként nem is képzelhető, összeroskad a szeszes italok pusztító hatalmától, s életünknek fennen hirdetett vezére elbutulva tapo­­gatódzik csak még fenmaradt pályáján. Vele sülyed az erkölcsi érzés, s ez termé­szetes, ha meggondoljuk, hogy az alap­jában oly annyira megrendített idegrend­­szernek rendellenesen kell működnie. Az iszákosok közt gyakoriak még az öngyilkosságok. Ezek oda magyará­­zandók, hogy a nyomorúság érzete, mely némelyekben már a részegség alatt, sok­ban pedig az utóbajok alatt ébred, ön­megvetéshez vezet, mi csak a megsem­misülés gondolatában tér nyugalomra. E betegségek gerjesztéséhez nem egyformán járulnak a szeszes italok. Leg­­kevesebb borszeszt tartalmaz a sör, mint­egy 3—6%-ot, ennélfogva ártalmassága is a legcsekélyebb. Mértékletes élvezete üdit s hűsít, dextrin, czukor s fehérje tar­talma táplál valamelyest, s a benne oldott kesernyés anyagok elősegítik az emész­tést; de ismeretes lustitó, álmositó s a gondolkozást nehezítő tulajdonsága is. A bornemek fölötte különbözők. Bor­szesztartalmuk 3—20% közt ingadozik. Szesztartalmához arányos mérsékle­­tes mennyiség a borból elevenít, vidit s kedvezőleg hat az emésztésre. Egy régi közmondás szerint: „a bor az agg embe­rek tejei", mely fogytán levő életerejüket tartogatja. A reconvalescensekre, de még némely betegekre is üdvös befolyást gya­korol ez éltető nedv. A borral való visszaélés azonban elég gyakran szül betegségeket. A ter­mészetes, tiszta bor nem okoz annyi bajt, mint a kotyveles, habarézos műbor. legtöbb borszeszt tartalmaz a pá­linka, 25—70%-ot, legnagyobb is a rová­sa a gerjesztett betegségekről, már azért is, mert szegény emberek itala, kiknek egészségi és táplálkozási viszonyai sem kedvezők. Már kis mennyiség belőle ré­szegít, s már rövid idő után megronthatja az egészséget. Ártalmasságát növeli a hoz­závegyült méregtársa ,a kozmás olaj (Fu­sel), mely — nevezetesen a keményítő tar­talmú anyagokból készült pálinkában — már undorító szaga által árulja el jelen­létét. De a pálinkának is van jótékony hatása, a­mennyiben legalkalmasabb a nehéz munkát végző ember erejének fokozására, s a­mennyiben csekély pén­zen megszerezhető az ehez szükségelt kis mennyiség. A szeszes italoknak közös főalkat­része tehát a borszesz. Újabb kutatások derítették ki, hogy az a test hőmérsékét csökkenti, s az anyagcserét lassítja. Ezzel nem áll ellentétben a borszesznek ama közvetlenebb hatása, hogy élenyülésével meleget fejleszt, s hogy a szivet és ez által az idegzetet izgatja. Ebből áll a borszesznek, illetőleg a szeszes italoknak előnyös hatása: a szer­vezet fűtő­anyagait eggyel szaporítva, munkaerőt takarít meg, s ezáltal fokozza munkaképességünket és ellenálló erőnket. De csak szűk határok között részesít ez előnyben. Ezentúl mint méreg hat a bor­szesz a szervezetre, legjobb orvosszereink­hez hasonlóan, melyek kis adagban az egészség szolgálatában állanak, nagy adagban pedig életünk ellen törnek. A tiszta borszesz ivása épen hirtelen halált okoz. Elvonja a szervek víztartal­mát, összezsugorítja sejtjeiket s lelilepíti fehérjéjüket, így megszűnik minden élet­működés. A borivás első szakában tapasztalt hevk­lés, minthogy az a borszesztől nem eredhet, bizonyosan a korban foglalt aethernemeknek tulajdonítandó, mint oly anyagoknak, melyeknek hőizgató termé­szete máskülönben is ismeretes. Az iszákosság terjedése ellen és lehető elnyomására nagy erőlködések történnek az egész művelt világban. A törvényhozó testületek több ízben tevék 21-ik szám. Miskolcz, 1883. május 23 Tizenhetedik évfolyam BORSOD. kisk.giczi értesítő. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre. Rendkívülileg: Előlegesen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre .... . 2 frt— kr. Negyed évre .. 1 frt 20 kr. 50 szóig . • . . — frt 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr, melyek a Egész évre • * ‹ › Nyilt-tér sorsa . . 20 , 50-től 100-ig . 1 . › kiadó-hivatalhoz intézendők.

Next