Borsod - Miskolci Értesítő, 1896 (30. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-01 / 1. szám
példájukkal másokra hassanak. Mert amily terhes, sőt émelygős, üdvözlésünket, akár kell akár nem, a mások nyakára tukmálni, és oly elkerülhetlen és ildomos azt azokkal szemben, akik velünk szorosabb viszonyban állanak, a jó ízlés által diktált módon nyilvánítani, felhívás előfizetésre. Az élet nehéz küzdelmei között százszorosan nehéz a szellemi munkás állapota és vele együtt azon orgánumoké, amelyek a szellemi tőkét kamatoztatják, vagyis világosabban szólva, amelyekben szellemi és erkölcsi erők nyilatkoznak a végből, hogy a világ erkölcsi és szellemi rendjét megóvják, fentartsák, a népek igazi érdekeit előmozdítsák és minden lehető téren az örökké éber őrszem feladatát teljesítsék. Mert először is sehol, semmi téren nem oly nagy, nem oly elpusztító törekvésű a verseny, mint a hírlapirodalom terén, másodszor és különösen sehol sem oly nehéz felismerni a valót és hamisat, a jót és rosszat, a helyest és helytelent, mint a hírlapokban. A szellemek versenyének fin de siécle-i jellege, hogy erkölcstelen és hamis törekvéseknek a hírlapirodalom terén is oly nagy tábora van, mint a jónak és igaznak volt valaha, sőt ami még leverőbb e téren, tehát a legnagyobb nyilvánosság terén, ép oly bátorsággal, felvont sisakkal, mondhatjuk teljesen sans géné védik a roszszat és hamisat, mintha az a világ legigazabb ügye volna A szellemek nagy képzettsége, a tollforgatásnak csaknem hihetlen gyakorlottsága, a legtetszetősebb alakba tudja öltöztetni a legrosszabb irányú törekvéseket is az olvasók megtévesztésére, úgy, hogy különösen az úgynevezett »jámbor olvasó« azt hiszi, hogy — mint mondani szokták — fenékig tejfel. Külső nyilatkozásaikban alig lehet a két irányt egymástól megkülömböztetni, az egyik is ép oly hévvel tart philippikát a maga „igaza“ mellett mint a másik. Az, amiben mégis külömböznek egymástól: az állandóság. Míg az igaz, erkölcsi alapon dolgozó szellemi munkás bízva az örök igazság diadalában, eszméje, törekvése mellett kitart, addig amaz, ha nem mindjárt is, lankadni kezd, egyben-másban megszégyenül és elveszti lába alól a talajt. Lapunkról, mely a jövő évvel XXX-ik évfolyamába lép, szabadjon elmondanunk, hogy bár szerény hatáskörben és szerény eszközökkel, abban nem tévesztett irányt sohasem, hogy mindig az igazságot szolgálta. Kern lépett fel a közéletben hatásra számító eszközökkel, de nem is csorbultak ki annak fegyverei. Azok a kérdések, melyek hasábjain — korlátolt hatáskörében — megszenhettek, a valónak s igaz meggyőződésnek érzésével s tudatával voltak tárgyalva. S abban, hogy igaz, jó szándékkal voltak tartva, mindenki megbízhatott. Nekünk úgy tetszik, hogy meg is bízott. Bizonyára ez az oka, hogy lapunk XXX-ik életévét megérhette. Kérjük mélyen tisztelt közönségünket, hogy ezt az irányt támogatva, sorakozzék a mi lapunknak is támogatására. Régi előfizetőinket pedig arra kérjük, hogy előfizetéseket megújítani szíveskedjenek. Mielőtt felhívásunkat bezárnánk, különösen kiemeljük, hogy a jövő év lévén a millennium nagy esztendeje, a kiállítás ismertetése czéljából ezentúl mindig sűrűbben fogunk hozni közleményeket, mely által a kiállítás sikeréhez akarunk hozzájárulni. A feltételek lapunk homlokán olvashatók. Mély tisztelettel maradtunk. Miskolczon, 1895. decz. 1. A „Borsod“ szerkesztősége és kiadóhivatala. (Köz- és egyleti élet. Miskolcz rend. tan. város vásári illeték, állás és helypénz díjszabályzata. I. Eladásra szánt lábas jószágok után. 1. Egy ló, bika, ökör, tehén, bivaly útim 12. kr. 2. Egy öszvér, szamár, két éven aluli tinó, üsző, csikó után ............................... 6 kr. 3. Egy hizott sertés után ........................ 10 kr. 4. Egy sovány sertés, juh, kecske, szopós borjú után ....................................... 3 kr. 5. Egy kecske gidó, bárány, szopós ramlacz után ....................................... 2 kr. 11. Szekéren hozott, s ugyanazon árult czikkek. 6. Egy meszet, tűzifát, fa- és kőszenet, szalmát, kukoricza szárat, nádat, zsúpot hozó és egy fogatú szekér, vagy talyiga után ... __................................. 6 kr. Két, vagy több fogatú szekér után ... 10 kr. 7. Életneműeket, zöldséget, takarmányt, takarmányrépát, tösöt, épület és szerszámfát, zsindelt, hálót hozó egy fogatú szekér, vagy taliga után ......... 10 kr. Két vagy több fogatú szekér után ... 15 kr. 8. Gomolyát, tejet, gyümölcsöt, dinnyét s állító fogatott után ...................... 30 kr. 9. Hagymát, seprőt szállító fogatok után 40 kr. 111. Gyalogosok által kézben, háton vagy kosárban hozott áruczikkek után. 10. Pulyka, lúd darabonként ................ 2 kr. 11. Nyúl, szárnyas vad, kaca, tyúk, csirke darabonként, füstölt hús, hal kilogrammonként .......................................... 1 kr. 12. Minden más czikkek után, melyeket egy eladó kézben, háton, vagy kosárban eladás végett behoz, vagy kirak, összesen................................................ 3 kr. IV. Nyersanyagok, kézművek, ipar s a fenti pontokban fel nem sorolt áruczikkek után. 13. Ha az áruczikkek földön rakatnak ki, az elfoglalt terület minden métere után helybeliektől ............................. 3 kr. vidékiektől .......................................... 6 kr. 14. Ha az árulás asztalon, állványon, vagy sátor alatt történik, minden méter terület után helybeliekül........... 4 kr. vidékiektől ............................................ 8 kr. 15. Ha az árulás bódéban vagy kapuk alatt történik, az elfoglalt terület minden fj métere után helybeliektől ... 6 kr. vidékiektől ............................................10 kr. 16. Egy ruhakereskedő, tekintet nélkül az elfoglalt területre, helybeli ......... 100 kr. vidéki ................................................ 200 kr. 17. Állandó jellegű kioszkok vagy bódék után tekintet nélkül a területre ... 4 kr. 18. Műelőadás vagy bármely mutatvány után, naponként az elfoglalt terület minden négyszögméter után ............ 6 kr. 19. Egy eladó ruganyos kocsi után ... 50 kr. 20. Egy eladó rugany nélkül kocsi vagy szekér után .................... ... 25 kr. 21. A barom vásártéren országos vagy havi vásárok alkalmával megjelenő minden foi,at után, mely nem eladó ............ 5 kr. 22. Egy dirbló-, ökör-, vagy tehénbőr után ....................................................... 5 kr. 23. Egy borjú vagy juhtőr után............ 1 kr. 24. Helybeli kenyeres, pereczes kofa, kávés, zsemlés, gyümölcsárus, köszörűs 2 kr. 25. Helybeli fazekas, pecsenyesütő kenyérárulással ...................................... 10 kr. 26. Helybeli pecsenyesütő kenyérárulás nélkül.............................................. 6 kr. 27. Famunkát árulók, gyékényesek, asztalosok, helybeliek .................. ... 20 kr. vidékiek .................................................40 kr. Megjegyzések: a) Az 1. II. III. pont alatt felsorolt áruk után, amennyiben azok a sorompón át hozatnak be, a vásári illeték a sorompóknál is, a IV. pont alatti áruk után csak a helyszínen szedhető az illeték. b) Az illeték, állás vagy helypénz azon áruk és tárgyak után, melyek helyeiket nem változtatják, az országos vásár egész tartamára egyszer szedhetők. Az illeték, helypénz az országos, havi, heti és napi árulásnál egyforma öszszegben szedetik. c) A helypénz fizetése alól azon helybeli tejárulók, kik saját gazdaságukból a piaczon kézen hordva árulják a tejet, továbbá azon helybeliek, kik a saját termésű gyümölcsöt egy házi kosárnál vagy puttonnál nem nagyobb mennyiségben árulják, továbbá a koport, koszorúkat a földön áruló helybeli lakosok mentesek. A 17 tétel alatti kioszkok után helypénz csak az árulási napon szedhető. d) A sátrak térmértéke a földbe állított rudak által határoltatik. e) A 17. pont alatti bódékért azon napokon, melyeken ezekben árulás nem történik, a helypénzt a tulajdonos fizeti. f) A [] méterenként kiszámított területnél az egy méternél kisebb terület egésznek vétetik. g) A boltok előtt kirakott áruczikkek után azon napokon, melyeken a kirakás engedélyezve van, a 13. t. a. helypénze szedetik. h) A taligán vagy szekéren szállított ezekeknél nem tesz különbséget az, hogy egy vagy több egyén tulajdonát képezik-e, amennyiben az eladás csak a szekéren történik, ellenkező esetben a gyalogosan áruló minden egvén külön rovandó meg a 111. sz. a. illetékkel s külön bárczával látandó el. Ila egy szekéren többféle czikk van, a legmagasabb dij egyszer szedendő. Mértékhasználati dijak Súly és ármértékek használata után ugy országos és havi, mint heti vásárok alkalmá al egyenlően : 1. 1—50 kilogramm súlyig való mérésért ....................................................... 4 kr. 2. 1—100 kilogramm súlyig való mérésért— 8 kr. 3. Mezőgazdasági magtermények méréseseért métermázsánként .................... 2 kr. A búzatéren felállított hídmérleg használata után: 4. Egy terhelt járműnek minden métermázsa súly után .............................kr. 5. Egy üres szekér visszaméréséért a göngy (tára) sárokkal .................... 4 kr. 6. Egy üres taliga..................................... 2 kr. Űrmérték kölcsön használatba vétele után. 7. Egy 5, 10, 20 vagy 50 literes mérőnek egy napi használatáért darabonként ... 10 kr. kelt Miskolczon, a város képviselőtestületének 1895 évi junius hó 12-én tartott üléséből. Soltész Nagy Kálmán Diószeghi György, királyi tanácsos, polgármester, főjegyző.