Borsod - Miskolci Értesítő, 1897 (31. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-06 / 1. szám
a hatósági személy (már t. i. az akire a dolog rá van bizva) az egészségügyi szabályok megtartására felügyelni tartozik. De az nincs megírva sehol, hogy eme felügyeletet miként legczélszerűbb, miként kell teljesíteni. A közegészséget legjobban veszélyezteti a tisztátalanság. Ennél fogva a rendőri személyzetnek erre kell legjobban felügyelni. És csodálatos, mégis ez részesül a legkevesebb figyelemben. Majdnem hihetetlen, hogy falvakon a szegényebb néposztály együtt lakik tehenével, sertésével. Udvarán százados szemét és trágya, háza telítve miazmákkal. De még a jobb módú nép sem sokat gondol vele, hogy az istálló közvetlen a lakószoba mellett ne legyen És mindezt nincs aki meglássa, nincs aki megtiltsa. De még ez nem olyan csodálatraméltó- Elvégre a hatósági személy nem megy be minden háznak az udvarába. Jóllehet be kellene mennie,amint ezt alább proponálni fogjuk. De mit szóljunk ahoz, hogy némely faluban az utcza szolgál szemét lerakodó helyül. Itt-ott a kapuk előtt döglött állatok küzdödnek. Fenekesen soha ki nem száradó mocsarak terpeszkednek. Valóban azt kell hinnünk, hogy azon járásokban ahol ilyenek megtörténhetnek, az illető hatósági személyeknek nincs érzékük a köztisztaság iránt, mert különben meg kellene látniok, ha csak egyszer is keresztül mennek azon a falun. A büzhödő mocsarat és azt lecsapoltatniok vagy betömetniök, a szemetet elhordatniok, a piszkot feltisztíttatniok stb. De ez még nem elég. A magánudvarokba is be kell nézniök. Szerintünk azzal nem is nagyon szaporodnék a főszolgabírák dolga, ha ezt megtennék. Mert nem szükség mindig, minden udvart megnézniük. Nem is muszáj csupán a közegészségügyi felügyelet czéljából külön utazást tenniök. Évenként minden községben megfordulnak legalább kétszer-háromszor. Micsoda nehézség lenne az, ha mindjárt csak a kocsiról is, végig vizsgálná a falut, vagy leszálni egy pillanatra a kocsiról s most ezt, majd emezt s az udvart megtekinteni, a talált hibának a kijavítását a gazdának és bírónak — csak úgy szóval — meghagyni, magának az esetet feljegyezni s adandó alkalommal meggyőződni arról, hogy rendelete foganatosittatott-e ? Bizton hisszük, hogy ekként minden nagyobb megterheltetés nélkül alaposan meg lehetne javítani a közegészséget. Alaposan, mondjuk, sokkal alaposabban, mintha a főszolgabírák évenként egyszer előre kitűzött egészségügyi szemlét tartanak, amikor az emberek elkészülnek a szemléhez, de aztán ismét visszaesnek a régi szenybe. Oda lyukadunk tehát ki, hogy vármegyénknek kellene gondoskodni egy kis utasításról, mely a főszolgabírák és községi elöljárók részére megszabná, hogy miként lehet és kell legczélszerűbben ellenőrizniük a közegészség fentartását. Nem kellene annak nagy apparátussal készülni, akárki is megcsinálhatná, akinek érzéke van ilyen dolgok iránt. Alig látunk üdvösebb és kevesebbe kerülő dolgot ennél, melyet mint első pontot a tennivalók programmjában melegen ajánlunk Borsod vármegye törvényhatóságának és alispánjának figyelmébe. A programm többi pontjáról pedig, miután jelen czikkünk hosszúra terjedt, jövőre fogunk szólni. (gőz- és egyleti élet. Felhívás. A nagymélt. m. kir. Földművelésügyi minisztériumnak 12339/VII 96. sz. magas rendelete folytán e városban lakó azon mezőgazdasággal foglalkozó munkás keresők, kik mezei munkájukhoz a szükséges munkásokat be nem szerezhetik s idegen helyről hozandó mezei munkásokat kénytelenek alkalmazni hogy ezen munkások bejelentése végett f. év hó 9-éig a főkapitányi hivatalos helyiségben múlhatatlanul jelentkezzenek. Ezen felhívás az összes helyi lapokban közététetik. Miskolcz, 1896. deczember 31. Lukács v. főkapitány. Felhívás. A czukorfogyasztási adóra vonatkozó 1881. évi IV- törvényczikk 5. §-ának e) pontja értelmében a czukorka, candirozott gyümölcs és echoeolade elárusitásával foglalkozó adókötelezettek ezennel felhivatnak, hogy a folyó 1896. évben elárusított, illetve kimért mennyiségről és az év végével felmaradt adóköteles készletről szóló bejelentést 1897. január hó 8-ik napjáig alulírott hivatalnál annyival inkább szolgáltassák be, mivel ennek elmulasztása esetén a törvény 26. §-a alapján 2 írttól 25 írtig terjedhető pénzbírság alkalmazásának van helye. A bejelentési nyomtatvány ugyancsak alulirott hivatalnál szerezhető be darabonként 1 krjával. Miskolcz, 1896. deczember 25-én. Miskolcs város fogyasztási adót kezelő hivatala. Hirdetmény: a föld- és házbirtok után járó általános jövedelmipótadónál számításba veendő kamatterhek bevallása tárgyában. Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő : a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbirtokra, a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesítési járuléknak 30 százaléka ; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földtehermentesítési járuláknak 40 százaléka ; c) végül az ideiglenes adómentesség kedvezményében részesített föld- és házbirtoknál 20°/0 azon öszszeg után, mely az illető földvagy házbirtokra állami adó és földtehermentesitési járulék czimén a folyó évre kivettetett volna, ha föld- vagy házbirtok adómentes nem lett volna. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883 : XLVI. toz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a) a föld és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10 százaléka , feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve ; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztési idő egész tartamára vézetik azon összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsövett tőke után egy-egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem évközben veszi kezdetét, a törlesztési idő első és utolsó évben az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyvileg bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik a levonás tárgyát. /1883. XLVI. t.-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésben foglalt intézkedésből kitűnik, hogy a levonás alapját képezi az az évi kamatösszeg, mely az adóévet megelőző év végén fenmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1896. évi január hóban 100.000 frtot vett fel magánhitelezőnél és ebből ugyanazon évi deczember hó 15-ig 60.000 frtot visszafizetett, a levonás alapját az 1897. évre az 1896. évi deczember hó végén fenmaradt 40.000 frtnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől a jelzálog intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatt bekezdésben világosan megkülönböztetnek. Ugyanis hitelüzletekkel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításánál : a) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanul a törlesztés idő egész tartamára vézetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik ; bb) a kölcsön után nem a megelőző, hanem a folyó évre járó kamatnak 10°/0 veendő tekintetbe, s igy a levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az adóév folyamán keletkeztek. (1891. 41.187. P. M. R., 1891.: 13. P. K.) Itt megjegyeztetik, hogy ezen, az általános pótadónál számításba veendő kamat alatt értendő az az összeg, mely az eredetileg kölcsön vett tőkeöszeg után a pénzintézet által kiállított kötvényben meghatározott kamatláb szerint kamat fejében fizettetik, ellenben az évi törlesztési öszszegből a tőketartozás apasztására, valamint a kezelési költségekre fordított összeg az általános jövedelmi pótadó megállapításánál levonás alapját nem képezheti. (1893 .28.058. P. M. R 13. P K.) A vallomás az adóév január hó 1— 31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál). E határidő lejárta után és jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1896. május hó 3-án kelt és a „Pénzügyi Közlöny“ 18. számában megjelent 81.090. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlőleg igazoltatik, hogy e késedelem elhárítlatlan akadály miatt történt; február hó 15-ike után benyújtott vallomások pedig figyelembe nem vétetnek. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, akik a kölcsönkamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekeblezését igazoló és a bekeblezés megtörténtét követő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Kelt Miskolczon, 1896. deczember 15. M. kir. pénzügyigazgatóság. Hirdetmény, a tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Az 1897. január hó 15-ig a tőkekamat és járadékadó alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles.