Borsodi Szemle, 1972 (17. évfolyam, 1-4. szám)

1972 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Juhász György: A középtávú vállalati tervezés megyei tapasztalatai

A NÉPGAZDASÁGI TERV A vállalatok terveiket a népgazdasági AZ ÁGAZATI IRÁNYÍTÁS ÉS tervről szóló információk, a népgazda-I A VÁLLALATI TERVEZÉS KAPCSOLATA jági terv keretében hozott egyedi dön­tések, a tervidőszakban érvényes gazda­sági szabályozók, a piaci értékesítési, valamint saját fejlesztési, termelési stb. lehetőségeik figyelembevételével alakították ki. A felsorolt tényezők együttes hatása nemcsak új igényeket és magasabb követelményeket támasztott a válla­latokkal szemben, hanem — feltételezve a népgazdasági terv realitását és meg­alapozottságát, s hogy a szabályozó eszközök jól közvetítik a tervben kifejezésre jutó társadalmi célokat , anyagilag is érdekeltté tette a vállalatokat abban, hogy eszközeiket a lehető legjobban hasznosítsák, s az igényeket optimálisan kielégítsék. A vállalati tervezést különösen nagy jelentőségűvé tette az a körülmény, hogy népgazdasági szinten csak az egész gazdaság szempontjából kiemelkedő fontosságú­nak minősített tevékenységeket tervezik konkrét adatokban, amelyek így vállalati kötelezettségekké válnak. Minden más tevékenységláncolat a gazdasági ösztönzői­ és a vállalati lehetőségek alapján alakul ki a tervévben és távlatilag egyaránt. A vállalati tervezésre ható tényezők közül a népgazdasági tervnek alapvető szerepe van: — a népgazdasági terv határozza meg az országos gazdasági fejlődés fő céljait, a fejlődés ütemét, irányát és a legfontosabb arányokat; — fontos döntéseket tartalmaz a termelés szerkezeti — strukturális változásait segítő nagy volumenű fejlesztésekről és egyes más fontos gazdasági feladatokról; — a fő célokkal összhangban kialakított szabályozók nagymértékben meghatároz­zák a piaci feltételeket, különösen a fogyasztási, felhalmozási és termelői ke­resletet, részben ennek összetételét, valamint a termelőágazatok fejlesztési lehe­tőségeit ; — ugyancsak a szabályozó eszközök — a terv közvetlen döntéseivel együtt — alakítják a vállalati gazdasági tevékenység hatékonyságának kritériumait, s az érdekeltségi rendszer révén alapvetően befolyásolják a vállalatok magatartását (stratégiáját, taktikáját) is. A vállalatok középtávú terveiket a jóváhagyott IV. ötéves népgazdasági terv és az ennek alapján kialakított szabályozók ismeretében az elmúlt évben dolgozták ki és véglegesítették. A középtávú tervkészítést a piaci tényezők szempontjából viszont az jellemezte, hogy ezek általában még nem a tényleges kereslet, kínálat, árak, pénzügyi feltételek stb. alakulását mutatták, hanem a tervezett, prognosz­tizált, illetve feltételezett körülményeket. Ezért a vállalati tervek kidolgozásában nagy szerepük volt a népgazdasági tervről és annak számításairól, az államközi gazdasági megállapodásokról, valamint a keresletet, illetve kínálatot befolyásoló jövedelmek és a termelési tényezők várható alakulásáról szóló központi infor­mációknak. A tervek azt mutatják, hogy a vállalatok többsége törekedett a saját célkitű­zéseit a népgazdasági célkitűzésekkel összhangba hozni. A vállalati tervek jól kap­csolódnak a Kormány különböző kiemelt fejlesztési programjaihoz. Hasznosnak bizonyult, hogy az ágazati minisztériumok folyamatosan ellenőrizték a tervező­­munka előrehaladását és a célkitűzések realitását. Erre az egyes ágazatokban eltérő módszereket alkalmaztak. A minisztériumok vezetése kezdettől fogva igye­kezett a vállalati tervezőmunkával egy új tartalmú kapcsolatot kiépíteni, amelyben az irányítási, informálási és ellenőrzési funkciók mellett jelentős szerepet kapott a segítő tevékenység is. Az ágazati irányító szervek többsége felhívta a figyelmet a terv komplexitá­sának biztosítására, metodikai ajánlás keretében egységes tervszámítási rendszert

Next