Borsodi Szemle, 1980 (25. évfolyam, 1-4. szám)

1980 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Barta Imre - Kőrössy József: A gazdasági építőmunka 1979. évi eredményei Borsodban

GAZDASÁGI ÉLET ______________ Barta Imre — Kőrössy József A gazdasági építőmunka 1979. évi eredményei Borsodban Borsod megye vállalatainak és szövetkezeteinek 1979. évi gazdálkodásában a népgazdasági egyensúly javítását célzó törekvések több területen kedvező eredményeket hoztak. Az élénk külpiaci kereslet hatására a dollárviszonylatú export a vártnál kedvezőbben fejlődött. Ugyanakkor az importkorlátozó intéz­kedések eredményeként mérséklődött a dollárviszonylatú behozatal. A belföldi felhasználás korlátozása a tervezettől is kedvezőbben alakult: mérséklődtek a beruházási kifizetések, csökkent a készletfelhalmozás és mérséklődött a közületi és lakossági fogyasztás növekedési üteme. A gazdálkodás minőségi mutatóit illetően viszont szerény az előrehaladás. Nem javult a szükséges ütemben a hatékonyság, lassú az előrehaladás a termékszerkezet korszerűsítése terén. A megye gazdaságában lényegesen nagyobbak a tartalékok, mint amennyit az 1979. évben tett takarékossági intézkedések felszínre hoztak. A beruházások tervszerűsége javult. A pozitív vonások elsősorban a kivite­lezés szervezettebbé válásában, az együttműködés javulásában és a határidők fegyelmezettebb betartásában jelentkeztek. Ezek az eredmények azonban még csupán kezdetiek, s egyelőre nem meghatározóak. Jelentőségük előremutató jellegükből fakad, ami egyúttal szélesítésük, erősítésük szükségességére is utal. A megye termelő szférájában — eltérően az országosan kialakult lassúbb növekedési ütemtől — változatlanul erőteljes termelésbővülés volt tapasztalható. E növekedési ütem azonban, a korábbitól jobban igazodott a tényleges piaci igényekhez és a tervezettet meghaladó termelésnövekedés csaknem kizárólag dollárviszonylatú export révén került értékesítésre. Az összehasonlítható árakon számított, közel 5 százalékos termelésnövekedés meghaladja a népgazdasági terv előirányzatát. A termelésnövekedést ágazatonként és vállalatonként egyaránt erős differenciáltság jellemezte. Ipari üzemeink termelése, folyó árakon számolva, közel 8 százalékkal nőtt. A termelés bővülése azonban továbbra is néhány jelentős beruházás termelésbe állításával függött össze. Legdinamikusabban a vegyipar és a villamosenergia-ipar növelte a termelését. Az ipari termelés növekedését lassú ütemű minőségi átalakulás kísérte. A termelési szerkezet elsősorban a vegyipar és a gépipar területén korszerűsödött. A munka- és üzemszervezés fejlesztésében a nagy- vállalatok értek el eredményeket. 1

Next

/
Thumbnails
Contents