Borsodi Szemle, 1986 (31. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - Klusóczkiné Iglai Mariann - Miklós Imre: A megyébe települt vállalatok 1985. évi gazdálkodása, az életkörülmények alakulása

A pártszervek és -szervezetek növekvő figyelmet fordítottak a gazdaságpoli­tikai és tömegpolitikai munkára. Mozgósítottak a XIII. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozataiból és az 1985-ös gazdasági év sajátosságaiból adódó tennivalókra. Ennek ellenére az erőfeszítések nem hozták meg a várt eredmé­nyeket, összességében a pártszervezetek gazdaságpolitikai munkája még nem mindenütt felel meg a megnövekedett követelményeknek. Bátortalanok az új­szerű feladatokkal együttjáró feszültségek vállalásában, a gazdálkodás helyi problémáinak feltárásában. A termelés volumene a legtöbb ter- A TERMELÉS ALAKULÁSA melőegységnél kisebb, mint egy évvel | ________________________________ korábban. A teljesítménycsökkenés el­sősorban azokban az ágazatokban jelentkezett, amelyek termelése népgazdasági szinten is az 1984-es szint alatt maradt: a szénbányászatban, a kohászatban, az építőiparban. A termelés csökkenéséhez, a fejlődés megtorpanásához a gazdálkodó egysé­gektől függő belső, és a gazdasági környezet oldaláról ható külső tényezők egy­aránt hozzájárultak. Teljesítménycsökkenést idézett elő a szokásosnál hidegebb tél, az energiakorlátozás, amely 18 vállalatunkat érintett, köztük a termelés, az export és a foglalkoztatás szempontjából legjelentősebb üzemeinket is. A villa­mosenergia- és gázkorlátozás termelési értékben 1200 millió Ft, export-árbevé­telben 524 millió Ft kiesést, a vállalati eredményekben 600 millió Ft csökkenést­­okozott. A termelési lemaradás döntő részét — a szervezési, műszaki intézkedé­sek, a hétvégeken szervezett műszakok, a túlóráztatás eredményeként — pótol­ták, de a veszteségeket — a költségek növekedése miatt — nem tudták az év második felében teljesen megszüntetni. A gazdasági szabályozórendszer nem tölthette be teljesítményjavító hatását, mivel az év eleje óta nyújtott újabb kedvezmények lehetővé tették, hogy a vál­lalatok alacsony kapacitás-kihasználás mellett is nyereséghez jussanak. A szállítási problémák komoly fennakadást okoztak a termelésben. A ter­melés ütemtelensége miatt a szállítási igények erősen ingadoztak, s ez gondokat okozott a fuvarozó vállalatok kapacitás-kihasználásában is. Míg az év első felében kihasználatlan kapacitásokkal, s ebből következően foglalkoztatási gondokkal küzdöttek, addig szeptembertől már mind a vasúti, mind a közúti szállítás terén kapacitáshiány jelentkezett. A rakodási idők el­húzódtak, több vállalatnál megnőtt a kocsiálláspénz. Nem volt mentes az éves gazdálkodás a belső problémáktól sem; a szerve­zetlenség, az anyaghiány, a műszaki meghibásodás is fékezőleg hatott a telje­sítményekre. Az ipari termelés volumene a megyében 1985-ben 2,2%-kal kevesebb az elő­ző évinél, bár folyó áron számítva a vállalatok többségénél a bruttó termelési érték növekedett. A legtöbb feszültség a bányászatban és a kohászatban hal­mozódott fel. A Borsodi Szénbányák Vállalat termelése — a termelési feltéte­lek hiánya miatt — évről évre csökken, a szén iránti igények viszont növe­kednek. A kohászati vállalatok termelése — a másod- és harmadtermékek kivételé­vel — volumenben csökkent. A hazai beszerzési árak emelkedését, a recessziót, az igények csökkenését és a nagyberuházások terheit a meglevő profilon jobb gaz­dálkodással nem tudták ellensúlyozni, az alapvertikumú kohászati vállalatok — az év közben jelentkező, termelést akadályozó tényezők miatt — terveik módo­sítására kényszerültek. A villamos erőművek által fejlesztett villamos energia mennyisége kevesebb a múlt évinél. Gondot jelentett, hogy a szénbázisú villamosenergia-fejlesztés a 2

Next