Borsodi Szemle, 1987 (32. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 1. szám - GAZDASÁGI ÉLET - A megyébe települt vállalatok 1986. évi gazdálkodásának tapasztalatai

séget. A vállalat ezzel szemben 4342 kt szenet termelt, amiből 1715 kt került lakossági értékesítésre. A bányaüzemek — Putnok kivételével — teljesítették, illetve túlteljesítették előirányzataikat. A Putnoki Bányaüzem lemaradását az 1985 decemberi bányatűz indokolja. A tűz felszámolási munkálatai miatt a III. telepi frontfejtés márciusra tervezett indítása augusztusra halasztódott. Az előkészítés terén előrelépés történt. A tervezett 47 km-ről 3,3 km-rel több vágat került kihajtásra, ami növeli a fejtésre kész szénvagyon volumenét. Az év folyamán a létszámcsökkenés folytatódott, így a tervezettnél 180 fővel ke­vesebb fizikai dolgozóval kellett az éves programot végrehajtani. A létszám­­hiányt lengyel bányászok foglalkoztatásával, a teljesítmények fokozásával és szabadnapi termeléssel kompenzálták. Mintegy 30 ezer szabadnapi műszak fel­­használásával 135,4 kt szenet termeltek. Az Állami Tervbizottság júliusi döntésével rendeződtek a vállalat súlyos gazdasági problémái. Az 1986. évi mérleg szerinti eredmény a tervezett „0”-val szemben 47,5 M Ft lett, de az alaphiányt nem tudta elkerülni. Az év során végrehajtott műszaki fejlesztések és szervezési intézkedések eredményeként javultak a teljesítménymutatók. Az összüzemi teljesítmény az előző évit (1,434 t/mű), sőt a tervet (1,466 t/mű) is meghaladóan 1,544 t/­mű­­szakra teljesült. Az éves beruházási teljesítmény 541,5 millió Ft volt, melyből befejeződött Putnok termelésbővítő fejlesztése, géppótlásra és további gépesítésre is sor ke­rül, a radostyáni és vadnai külfejtések fejlesztését finanszírozták, és a lyukói szellőztetés javításának megoldását is elkezdték. A keresetszínvonal 9,2%-kal nőtt. Az általánosan 6%-os bérfejlesztésen túl további 4% kiemelt bérfejlesztésre került sor a földalatti dolgozóknál, minisz­tertanácsi döntés alapján. 1987-ben a gazdaságtalan termelés visszaszorítása tovább folyik, ezért vár­hatóan 3700 kt szenet fognak termelni, javuló gazdasági eredmény mellett. A Tiszai Erőmű Vállalat 5536 GWh villamosenergia fejlesztésének 24%-át a szénbázisú Tiszai I., kevesebb mint 3%-át a vízierőművek, és több mint 73%-át a szénhidrogén bázisú Tisza II. Erőmű adta. A villamosenergia-termelés csök­kent; az elmúlt évinél 2%-kal, a tervezettnél 7%-kal volt kevesebb 1986­-ban. Az erőművek kihasználását, elsősorban a Tisza II. Erőmű csökkentett ener­giafejlesztését, az Országos Villamos Teherelosztó napi termelésirányítása hatá­rozta meg. Az erőművek rendelkezésre állása a tervezettnél magasabb volt, a napi vezényelt menetrendtartásban az üzemviteli fegyelem érvényesült. A Tisza II. Erőmű rendelkezésre álló kapacitásának kihasználása a tervezett 70% körül alakul, míg a szenes Tisza I. erőmű 90,6%-ban előirányzott mutatója 95%-ra emelkedett. Az energiagazdálkodást jellemző fajlagos hőfogyasztási és önfogyasztási mu­tató javult. A Tisza II. Erőműben 27 kJ/kWó, a Tisza I. Erőműben 44 kJ/kWó­­val kisebb hőmennyiséget használtak fel. A Tisza I. Erőműben a felhasználás csökkenése elsősorban a rekonstruált turbinaegységek jobb hatásfokának kö­szönhető. Az év során mennyiségi tüzelőanyag-ellátási gondok nem voltak, de a fel­használt szenek fűtőértéke tovább csökkent. Üzemszerűen beindult a lignitfel­használás. 1986-ban már közel 400 kt eltüzelésére került sor, a szenes erőmű hőfelhasználásának több mint 13%-át biztosítva. 1986-ban a vállalati létszám — a lignit eltüzelés szükségletei miatt — meg­növekedett. A központi szabályozáson alapuló tröszti szabályozás alapján 5%, valamint adóteherrel újabb 1%, összesen 6% keresetfejlesztést hajtottak végre. A mozgóbért csökkentve az alapbérek ezt meghaladóan (6,3%-kal) növekedtek. A vállalat eredménye tröszti visszaosztás után 160 millió Ft. 2

Next