Borsszem Jankó, 1920 (53. évfolyam, 1-52. (2710-2761.) szám)
1920-05-23 / 21. (2730.) szám
2. oldal Európának üzenjük Mi békét akarunk. Összetört a testünk. Meggyötört a lelkünk, a mi békét akarunk. Csillagos álmokból sáros földre estünk. Kemény küzdelemben kifáradt a karunk. Kis házunk romokban: ha megépíthetnénk! Kertünk összedúlva: ha megszépíthetnénk! Életünk megszakadt, ha újra kezdhetnénk! Ezt, csak ezt szeretnénk. Mi békét akarunk. Európa szemébe Mondjuk emelt fővel: — Mi békét akarunk. Nem bújunk selymes gyász hivalgó mezébe. Fakó rongyainkkal sebeket takarunk. Vesszen mezeinken magva gyűlöletnek. Jelszavak, mik testvért testvérrel öletnek. Hadd küzdjünk, hadd győzzünk szeretet nevében, A kereszt jelében. Mi békét akarunk. És ha békét hoznak. Életerős békét, megnyugvón fogadjuk. Hajh, de körülöttünk szerte riadoznak Gyűlölet-rikoltó, harsonázó fattyuk. Teli szájjal ők is békét fönn hirdetnek. Békéjét becstelen halálitéletnek, A megoszlatásnak, a végnek, a sírnak. Ilyen békét írnak. Mi békét akarunk. De az élő élet. Az örök igazság békéjét akarjuk. Nem azt a békét, mit az oszlásnak széledt Tetemen kárognak dögreváró varjuk. (Ügyünkhöz az égi igazságnak Atyját Erős esküvéssel tanúságul hívjuk: Mi békét akarunk. — és ha meg nem adják. Kivívjuk, kivívjuk. Jászay - Horváth Elemér -a Aki lakást cserélt Kedves Borsszem Jankó! Hiszékeny fejemmel rémes csalásnak lettem áldozata. Közzétettem a Pesti Hírlapban, hogy elcserélném a különbejáratú strázsákkal ellátott ágyamat Stefánia-úti többszobás lakásra. Pár napig senki sem jelentkezett, ma végre beállított hozzám egy elegáns fiatalember, aki hajlandó lett volna Stefánia-úti villáját ágyammal elcserélni, de rögtön be akart költözni. Kapva kaptam az ajánlaton. Ő azonnal beköltözött s átadta Stefánia-úti címét. Szaladtam a Stefánia-útra, de a legnagyobb boszúságomra a jelzett helyen villa helyett csak egy bebútorozatlan, karfa nélküli pad állt. Kedves Borsszem Jankó, azt kérdem most, indíthatok-e nevezett egyén ellen keresetet, hogy legalább karfát csináltasson az említett padra? Tisztelettel egy padiaké. -------------------- -------------.— Diplomáciai szótár Gyöngébbek Az antant virágnyelvén Jóvátételi bizottság fogja megvizsgálni a román invázió okozta károkat. A Dunabizottságban magyar delegátus is helyet foglalhat. A bécsi műemlékek dolgában lépjünk érintkezésbe Ausztriával. 1000 éves história nem számít.10 nap alatt alá kell írni a békeszerződést. használatára Pestiesen: ! Eső után köpönyeg. I ! Kint vagyunk a vízből. I! Tanáccsal el vagyunk látva. ■ Na ne mondja! : Annyi baj legyen! BORSSZEM JANKÓ Makk János nemzetgyűlési képviselő úr levele hites nejéhez. Julcsához Tisztett vállasztó Pógárnő! Vagyis hites nejem Julcsa mejénél fogva köztudomásodra hozom, hogy első Pont a Disznókat pedig elhanyagolási mulasztás következtibe valamelyes bajnerje. Másoccol a tisztelt Házam tájika honatyai távoltartózkodásom vngett el ne bitangológgyik, mer ellentetesen hazatávozásom alkalmával képviselői saját kezeimmel foglak megérdekelni. A Piccer szomszédnak azzal izenem, hogy semmit se fejjen, merhogy tizet mink nem bántyuk ámbátor izrajelita vallása de jókomám, oszt igen jó borokat iszogattunk nálla mindétig. Mink csak a zsidókra vagyunk mérges, nem azizrajelitákra, mán pejg akinek sok pize van, meg nagy fődbirtoka, a mind zsidó a jebuzeusát akármilyen vallásu segyík is. Terinap este ekkis kiruccanást eszközöltünk róla ,,Folika priccer" kocsmába. Be is csodálkoztunk a többi honképviselőkkel egyetemlegesen a pukkanós bortm, úgy hogy haza se tuttam menni a kvártétjomra. De szerencsére akadt egy finom akkurátus hogy akki szállást adott. Hanem az ír rosszat ne mondojj rólam .fulcsa, de emmán ez úgy van ott berendezkedve, igen rendes fejírszemélt vót az illető, melynél fogva még most is jószágé vagyok a parfintul. Egyebekbe jól vagyok, csak éppen hogy nem lehet kényelmesen köpni a tisztelt Házba, így hívják itt a képviselők kössigházát. Ha csak egyet köpik az ember, hát mingyán mérgesen néz rá az a sok zsidó képviselő. Tisztetetem a félfülű Balog komát, meg a hasig-szőrös Nagy Jóskát, téged meg honatyai buzgalommal csókol tisztelt férjed Makk János vót kisbiró, ezennel hon hazai nemzetképviselő s. k. ---------- A levakart Jordaens-kép Kedves Borsszem Jankó! A Szépművészeti Múzeum új, levakart Jordaens-képéhez hasonlatos szenzáció történt be családomban. A dolog úgy történt, hogy nejem őnagysága tegnap lekváros gombócot akart készíteni, amikor is véletlenségben az egész lekvár az ükapámtól örökölt, ódon stílusú, értékes gyúródeszkára ömlött ki. Nosza nekiesik a feleségem, hogy levakarja róla a lekvárt. De amikor vakarni kezdi, észreveszi, a feleségem műértő asszony — hogy az új lekvár alatt egy régibb réteg lappang. Persze rögtön nagy patáliát csapott nekem s volt mit hallgatni, hogy az én első feleségem milyen slendrián asszony volt, hogy rajtahagyta a lekvárt a gyúródeszkán. fmn odafutottam és nagy műértelemmel segítettem levakarni az új réteget a régiről, nehogy az alatta lévő antik műemlék megsérüljön. Fölfedeztem tudniillik a lekvárfoltok mesteri elhelyezéséből, hogy azokat senki más nem kenhette oda, mint Trézsi, boldogult dédnagyanyám ükunokájának leánya, aki a gombóc készítéséről messze földön híres Sári néninek volt a tanítványa. Konstatáltam rögtön, hogy a tanítvány a fölkenésben fölülmúlta mesterét. De mikor kifejtettem nőmnek, hogy milyen nagy kincs van birtokunkban és hogy okvetlen föl kell ajánlanunk a Szépművészeti Múzeumnak, nem érthetetlen módon oly dühre gerjedt, hogy az értékes ereklyét úgy vágta a fejemhez, hogy az több darabra repedt (nem a fejem, hanem a gyúródeszka). Tisztelettel Caramy. A szokás hatalma Pincér, hozzon egy fogpiszkálót. Nem lehet, kérem. Kézbe van! 21. szánt