Isépy István - Szigeti Zoltán (szerk.): Botanikai Közlemények, 101. kötet (2014)
2014 / 1-2. sz. - Szabó L. Gy.: Emlékezés Papp Erzsébetre, az agrobotanikus festőművészre
Emlékezés Papp Erzsébetre, az agrobotanikus festőművészre Nyugdíjasként lelkes buzgalommal állította össze az Országos Agrobotanikai Intézet történetét 1958-tól 1974-ig, a rendelkezésére álló irattári adatok alapján. Ez az időszak volt az Intézet hőskora, Jánossy Andor munkásságának kiteljesedése. Ezek az adatok megalapozhatják egy későbbi, pontos, tudománytörténeti visszatekintés megírását. Külön érték, hogy tanulmányt írt a „Tessedik Brigád működésének 10 évéről” (Agrártörténeti Szemle 2003). Rajz- és akvarellkészítés terén különleges tehetségnek számított. Számos akadémiai kultúrflóra-füszetben és könyvben (eleinte Jánossy Andor herefélékről, majd Viola fajokról írt könyveiben) jelentek meg szép festményei és pontos botanikai rajzai. Levélbeli közlését figyelembe vevő, a növényábrázolás hazai történetét is tárgyaló, monográfikus cikk (Balogh L., Víg K. 2002: Vízkeleti Vargha Andor növényábrázolásai 1924-1926, a szombathelyi Savaria Múzeumban. Savaria - a Vas Megyei Múzeumok Értesítője, Szombathely 26/2001, pp. 7-40.) alapján nem túlzó az a vélemény, hogy kultúrnövényekről (fajtákra is kiterjedően!) készült illusztrátori és kb. 400 akvarellre tehető festőművészi munkássága a hazai növényábrázolásban kiemelkedőnek tekinthető. (Ebben a számban nincs benne a későbbi atlasz 760 akvarellje!) Illusztrátori életművéből időszakos kiállítások megrendezésére is sor került. 1997- ben Szabó István rendezésében Keszthelyen ,Az ember teremtette növénycsodák -festmények és rajzok” címmel [in Szabó I. (szerk.): Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében. VI. kiadvány 3. füzet - összefoglaló értékelés, Kiállítók és kiállítások, Keszthely, 2004. február 26-29.], majd ugyanez Szabó T. Attila rendezésében Szombathelyen is. Örök vágya maradt a megporzás mechanizmusának, a virágbiológia rejtélyeinek megörökítése. Szeretett volna kisebb, gyerekeknek szóló kultúrnövény-magatlaszt készíteni, felkeltve a figyelmet a termesztett növényfajták sokféleségére, a magvakban megmutatkozó sajátos szépségekre. Rendkívüli akarásának és töretlen hitének köszönhetjük azt a példás munkát, ami maradandó emléket állít az Agrobotanikai Intézet génbank szerepének. Két kötetben színes akvarellekből álló atlaszt (760 képet festve) és fajtaleírásokat készített fontos kultúrnövényekről: borsó, burgonya, búza, cirok, csicsóka, csillagfürt, sárgadinnye, görögdinnye, lencse, mák, muhar, napraforgó, paprika, paradicsom, uborka. A nagyszabású és maga nemében egyedülálló atlasz a Mezőgazda Kiadó gondozásában és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával, korlátozott példányszámban jelent meg. A művet ’Az Év Szerzője’-díjjal ismerték el. (Megtekinthető a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban más, hátrahagyott munkáival együtt.) Munkásságáért ’Széchenyi István emlékérem’ kitüntetésben is részesült. Buzgó tagja volt a Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztályának. Kedves, kollegiális kapcsolatot tartott élete végéig Paál Huba igazgatóval, Surányi Dezső kutatóprofesszorral, Szabó István professzorral, Walcz Ilona mikológussal, Bárdy Ágnes agrobotanikussal, Balogh Lajos botanikus muzeológussal, Szabó T. Attila professzorral és e sorok írójával. Köszönöm a Botanikai Szakosztály vezetőségének, hogy az emlékezés megírására felkért! A Botanikai Szakosztály tagjai szeretettel emlékeznek Papp Erzsébet agrobotanikus-illusztrátorra, a magvak életének kutatójára!