Brassói Lapok, 1927. június (33. évfolyam, 121-144. szám)
1927-06-01 / 121. szám
eze’&ely Nemzet! Muzeu» ■^ * P • J. Treispaune SPAMTU GHEORGHE, BRA SZERKESZTŐSÉG ÉS NYOMDA■ KAPD- ki ADÓHIVATAL« FRUHMED IOBÁLY (VOLT BDL Előfizetési dijak brassói iEgy hóra 90 1«}, negyedévre 240 lej, félévre 4 _ egy évre 900 lej é* havonta 1B lej kézbesítőt .................■■■Ili I mi ■ N11....!■■■■ IIIIMT .J«rX.XX111. évf. 121. szám Ura (Bukarestben is) $ le!. LAPOK ÜM^IKJ4I NAPIlaP TELEFSWSZÁMOK. SZERKESZTŐSÉG 1-77. KIADÓHIVATAL 82. NYOMDA «77 SZÁM* ELŐFIZETÉSI DIJAK VIDÉKRE. Egy hóra 100, V» évre 270, V* évre 320,1 évre 1000 lej KOHBldre. V« évre 420, V« évre 820, 1 évre WOO le] Szerda, 1927. június 1 .. FŐSZERKESZTŐ SZELE BÉLA dr. Hiffiinen a Magyarországgal való megegyezésről beszélt Párisban Románia külügyminisztere meg van elégedve londoni útjával - Románia jóakarata megtörik Szovjetoroszország csökönyösségén - „A kisántant államai azt teszik, amit akarnak“ . Mitilinen nagyjelentőségű nyilatko** zata a párisi újságíróknak PARIS. (A Brassói Lapok tudósi'ójá' ' ) Mitilineu román' külfr'rmi-i-z'í"- ««v vargabetűvel tér vissza a joachimstali konferenciáról Bukarestbe. Bizonyára nem privát passzió hozta "Parisba, de fontosabbnak tartotta, hogy a kisántánt értekezletének eredményéről előbb a francia kormánynak számoljon be, mely érthető figyelemmel kíséri gyámoltja sorsát. A véletlen úgy hozta magával, hogy Mitainerut, az Elysée palotában a Quai d‘ Orsay-n, mint a Louvre miniszterelnökségi szárnyában, a légből pottyant jövevény Lindberg kapitány előzte meg. A Doumergue köztársasági elnöknél, Briandnál és Poincarénál tett látogatások után a román külügyminiszter szüségesnek tartotta, hogy a kisántáni konferencia eredményéről a sajtónak is expozét adjon. Ez történt meg ma a párisi román követség bizánci keretében. Mintegy ötven újságíró — köztük több újságírónő— gyűlt egybe a követségi palota dísztermében. Mitilineu elegáns, finom modorú diplomata, fiatalos testtartással és gesztusokkal, kissé már kopaszodó fejjel és őszülő kecskeszakállal, rendkívül előzékenyen fogadja az újságírókat. Kifogástalanul beszél franciául, alig érezhető akcentussal, amely után még franciák is inkább egy dél franciaországira, mint külföldire következtetnének. Az expozé elején sok újat nem mond Mitilineu. Románia és a kisántant békekészségéről beszél, arról a kapocsról, mely a kisántant államait egymáshoz fűzi, a hétéves konszolidációs munkáról. Majd annak az óhajának ad kifejezést, hogy az albánkérdés Románia két barátja: Jugoszlávia és Olaszország közt mielőbb békés elintézést nyerjen, ez — mondja — a „balkáni Locarno“ legfőbb fetétele. Örömmel álapítja meg, mennyire megjavult a román bulgár viszony és hogy teljes baráti viszony állt helyre Csehszlovákia és Lengyelország közt. A magyar-román közeledés Magyarországra vonatkozóan ezeket mondotta: — A locarnoi szellemet Középeurópában is termékenyen lehetne alkalmazni. Magyarországgal nem vagyunk rossz viszonyban és legfőbb óhajunk, hogy elhárítsunk mindent, ami konfliktusra adhatna okot. Ennek előfeltétele, hogy Magyarország minden hátsó gondolat nélkül nyugodjon bele a szerződések által teremtett status quóba. Természetesem politikai megegyezésről csak Magyarország és a kisántánt három állama közt együttvéve lehetne szó. Jugoszlávia, Csehszlovákia és Románia, külön-külön csak nem politikai megegyezéseket köthetnek Magyarországgal. A Budapest és Belgrád között folytatott megbeszélések már általános közeledés reményét keltették. Ezt a reményt, melynek a joachimstali konferencia is kifejezést adott nem szabad elveszíteni, ha megvalósulására a helyzet ma még nem is egészen érett. Majd kifejti Mittlinen, hogy a közeledésnek elsősorban kulturális és gazdasági téren kell létrejönnie. Előbb a kisánlant államai közt kell a kereskedelmi szálakat szorosabbra fűzni, s a kapcsolatba belevonni Ausztriát és Magyarországot. A tornai kérdés A Dunai kérdésre térve át, kifejti Mitilineu, hogy Csehszlovákiának, Jugoszláviának sőt Lengyelországnak is szabad zónákat akarnak juttatni a Fekete tengerhez, természetesen a román kereskedelem érdekeinek szemmeltartásával, majd a Dunahajózás és a Szt.-György-ág szabályozásának terveit ismerteti. — Milyen Románia viszonya a Szovjettel — kérdezi a külügyminisztert egy újságírónő. Mitilineu udvarias ember és mert nő kérdezte meg feláll székéről. Talán ezért is válaszol a kissé kényes kérdésre. — Oroszországgal e pillanatban semmilyen viszonyban sem vagyunk, még postai viszonyban sera. A határ egy áthatolhatatlan kordon. Ha valaki átlép a határon rálőnek, épen önöknek egyik amerikai kollegája győződhetett meg erről sajnos a saját bőrén. Ez a helyzet nem a mi hibánk. Szeptemberi genfi ajánlatunkat, s az én későbbi prepozíciómat meg sem hallgatták. A szovjet a fülbotját sem mozdította. — És arról nem volt szó, hogy Jugoszlávia és Csehszlovákia elismerik a Szovjetet? — Én nem beszélhetek mások nevében, a kisántánt minden tagja szabadon rendelkezik. Amúgy látom mindkettő nagyobb rezerváltságot mutat e kérdésben, mint még pár hónappal előbb. Az atmoszféra nem is olyan ma, hogy a közeledést elősegítené. Ezeket a szavakat mintha már Csicserinnek intézné Mitilinev, aki épen ma érkezett Párisba. És neki szóltak talán e szavak is : — Ami minket, illetve , bennünket nem befolyásolhat semmiféle orosz propagandától való félelem. A bolsevizmusnak nincs talaja Romániában. A román paraszt akkor sem lelkesedett a bilsevizmusért, amikor fegyverben volt és még földje sem volt Hogyan lelkesedne ma, amikor békésen dolgozhatik a saját földjén? A külügyminiszter befejezte expozéját, s kezet szorít a jelenlevőkkel: — Nyugodtan térek vissza Bukarestbe, különösen a londoni tárgyalások után, amelyek a Nyugaton mint Keleten a béke biztosítását garantálják. Viszontlátásra barátaim. Legyen szerencsém máskor is, mindnyájukat szívesen látom Bukarestben. (B.) GAZDASÁG! HŐMÉRŐ Száz lej Zürichbe! — svájci frank. 1 dollár . . 1 angol font . 1 pengő . . 1 márka . . 1 cseh korona 167 lej 813 lej 29-20 lej 30 65 lej 4-96 lej svájci frank 32-20 lej Terménypia oi Bulla: Búza és árpa tartott, a tengeripiac elhanyagolt. Arak: árpa 650, zab 560, búza TOO, tengeri 425 lej. Liverpool: Búza tartott. Májusi buza 113— 11*5, júliusi 11.01, októberi 10 110/s. Chicago: Búza nagyon szilárd. Májusi buza 152—155, júliusi 147, szeptemberi 144 lej. Budapesti terménytőzsdei kedvező. Buza 34-20—34-35, rozs 30-50— 30-75, cab 26—26,20, takarmányárpa 27-40— 28. tengeri 22-50—22-60 pengő. 100 lej 0-605 dollár 100 lej 2-6 shilling 100 lej 3-45 pengő 100 lej 2-5 aranymárka 100 lej 20-55 cseh kor. 1 A hirdetés a társadalmi önsegély megnyilatkozása. Nem az számít a nemzetgazdaságban, amit a kormány csinál, hanem az, amit a dolgozók végeznek. A hirdetés a munka, a termelés a forgalom jele. A reklám a kereskedelmi szellem megnyilvánulása és ezért igaz az, hogy a kereskedő ott kezdődik, ahol a hirdetés. Hirdessen és új eredményekre számíthat. Hirdessen a Brassói Lapokban, mert útja csak a Brassói Lapokon át vezet az igazi, megbízható, állandó vevőkörhöz. — Feluertet-e a konfecián a magyar királyság visszaállításának kérdése? — veti Mitilinc- et. A külügyminiszter mosolyog. * — Joachimsálban ugyanezt a kérdést intézte Marinkovicshoz egy újságíró. ■— És mit válaszolt Marinkovics? -- Az, hogy igenis beszéltünk e kérdésről is, mint minden kérdésről, de hivatalosan nem volt a napirendre felvéve.