Brassói Lapok, 1927. július (33. évfolyam, 145-170. szám)

1927-07-02 / 145. szám

GAZDASÁGI HŐMÉRŐ A le­­mára esett. Száz lej Zürichben 3’10 svájci frank. 100 lej 0 6075 dollár [| 1 dollár . . 167*50 lej 100 lej 2 shilling | p. 1 angol font . 815 lej 100 lej — pengő | 1 pengő . . 29 25 lej 100 lej — aranymárka 1 márka . . 39 77 lej 100 lej — cseh kor. || I cseh korona 4 97 lej 1 svájci frank 32*30 lej T erménypiaci B r a 1 1 a: A feltűnő külföldi áresések hírére, amelyek árpában következtek be és a tengeri árá­nak stagnálása ugyancsak a külföldön erősen érez­teti hatását a belföldi piacon is. Az árpát a 560 lejjel jegyezték Brailában, tengeri 440, Constenci­­ban 460. oooo A budapesti tőzsde a tegnapi ün­nepnapon zárva volt Tudja-e Ön, hogy hol van Alexandria? A távoli Egyiptomnak ke­reskedelmi városa az. Olyan hely, ahol minden országot külön mérlegelnek és ahol azokat a szálakat keresik, ame­lyeknél fogva az országokat a világ­­munkába be lehet kapcsolni. 5 nézze meg a Brassói Lapokat: hirdetései kö­zött nagyszabású alexandriai megbíza­tások vannak, mert annak a francia vi­lágcégnek, amely Alexandriában vetette meg a lábát, a Brassói Lapok olyan le­hetőséget nyú­jt, hogy onnan is érdemes hozzánk kapcsolódnia. Valóban azt hiszi, hogy a Brassói Lapok nyilvánosságát csak Alexandriából lehet helyesen meg­ítélni ? Siessen, vegye hasznát annak a fejlődési lehetőségnek,amelyet a Brassói Lapok nyújt önnek és a hirdetése segít­ségével kezdje meg üzleti életének új, az eddiginél hatalmasabb, eredménye­sebb szakaszát.______ Hra (Bukarestben is) 3 (sí. BRASSÓI LAPOK 6ZERKESZTŐSÉG­ES NYOMDAi KAPIMJ. 64—66 QAI tVK­PAi UailStSR ARS) TELEK»."V SZÁMOK: SZERKESZTŐSÉG 1-77 KIADÓHIVATAL: FERDINAND KIRÁIT (VOLT REZSŐ) KÖRÚT 6 l­ ULI 9­8MI Fi $3 S* 11» Pl 19 KIADÓHIVATAL 82, NYOMDA «-77 SZÁM ELŐFIZETÉSI DIJAK BRASSÓBAN: ferencesd­o ELŐFIZETÉSI DÍJAK VIDÉKRE, így hóra 90 lej, negyedévre 240 lej, félévre 460 lej, SZELE BÉLA dr. hóra 100, V* évre 270, V* évre 520,1 évre 1000 lej egy évre 900 lej és havonta 15 lej kézbesítési díj. Külföldre: V* évre 420, Vs évre 820, 1 évre 1600 lej BRASSÓ. (A Brassói Lapok munkatár­sától.) Vármegyénk m­agyar kisebbségeinek képviselőjelöltje Mátis András és szenátor­jelöltje Szabó Béni szerdán, június 29-én Hét faluban, továbbá Bodolán és Keresztváron akarták megtartani program­om beszédüket. Csak akarták, mert a csendőrség meg­­hiúsította tervüket. Tehát ismét csendőr! De ne vágjunk elé az eseményeknek! Tartsuk meg a sorrendet. Jellemző jelenségek soro­zata fog előttünk leperegni. Ebből aztán meg érthetjük, hogy miért nincs ebben az ország­ban törvénytisztelet és rend? Megdöbbenve fogjuk látni, hogyan lehet a paragrafusok világos intézkedéseit erőszakosan félremagya­rázni, s ha kell, önkényesen végrehajtani. Zajzonban betiltják a bejelentett népgyű­lést A délelőtt folyamán első állomásunk Hét falunak Zajzon községe volt, amelynek köz­ponti vendéglője előtt két berobogó autónkat körülbelül ötven-hatvan ünneplőve öltözött polgár várta. Mivel csak késő reggel dobolták ki Zaj­zonban, hogy itt ma népgyűlés lesz, a köz­ség férfi lakosságának nagy része pedig szo­kás szerint már hajnalban­­ kiment a határ­ba, hogy szénáját összegyűjtse, nem­ is ve­hetett tudomást a rendezendő politkai össze­jövetelről. Azért gyűltek össze ilyen kevesen. Nemsokára felvonultunk a vendéglő nagy termébe, ahol az ülést Szállai Péter tagozati elnök nyitotta meg. Röviden előadta, hogy az Averescu-párt meg nem valósított paktum ígéretei mily nagy csalódást idéztek elő a népnél. Most viszont a liberális pártiak ígér­nek fát-fát. Ma még testvéreknek sz­ólítanak bennünket, választás után majd meg sem is­mernek­­minket. Mi csupán magunkban bíz­hatunk. Jogainkat csak úgy tudjuk kivívni, ha összefogva a szászokkal, együttesen tekin­télyes erőt képviselünk. Siessen azért min­den magyar a kisebbségi blokk zászlója alá. Ezután Szabó Béni szenátorjelölt vette át a szót. Meleg hangon tolmácsolta a velünk együtt küzdő szászok jelöltjeinek üdvözletét, majd bemutatta a­ magyarság régi munkás bajnokát, Mátis András képviselőjelöltet, aki maga is csángó származású. Saját személyére térve, megemlíti, hogy életét kiskorától kezd­ve szakadatlan kitartó munkában tölti el. *A­ brassói ipar­testületnek már tíz év óta ve­zetője, ahol a legnagyobb békében és egyet­­értésb­en, fajkülönbség éreztetése nélkül ezer­hatszáz iparos ügyét intézi. Midőn a szenátorjelölt éppen a megér­tésről kezdett beszélni, hirtelen felpattant az ajtó, s azon keresztül csengő-pengő csizmá­ban betoppant a brassói kerület csendőrszá­zadosa. Háta mögött Megvillant egy szakasz katona szuronyos puskája. Azonnal Szabó Bénihez fordul, akit eré­lyes hangon igazolásra szólít föl. Szabó megmutatja hatósági igazolványát, amely tisztán, félreértést kizáróan feljogosít­ja őt, hogy­ Zajzonban a mai napon gyűlést tarthasson. A csendőrszázados Kákán bogot keres A kapitány Végig böngészi a prefektusi engedélyt. Ujjával hirtelen az utolsó bekez­désre bök. Itt az áll, hogy a gyűlést megtar­tása előtt huszonnégy órával be kell jelen­teni a községi hatóságnak. Megtörtént ez? — kérdi Szigorúan. — Meg! Tegnap személyesen járta­m­ a községi jegyzőnél, akinek a mára tervezett népgyűlést bejelentettem­. — felelte Szabó Bé­ni határozottan. — A fi az sem­mi! A helybeli csendőrőrs­­parancsnokságnál kellett volna jelentkeznie, s nem a jegyzőnél! — pattogott a kapitány. — Romániában a legfőbb községi hatóság a csendőrség. S mivel ennél a fórumnál jelen­tését elmulasztotta, a népgyűlés megtartását ezennel betiltom. S a kezével türelmetlenül intett, hogy a termet azonnal ürítse ki a közönség. A szófogadó csángók hang nélkül, de el­fojtott haraggal, egyenként távoztak a szűk folyosón át a katonák sorfala közt. S mikor a kapitány csak a két jelölttel és a szűkebb körű kíséretben állt szemközt, indulatosan folytatta: Nem adom meg az en­gedélyt. Mert a magyarok nem Mrályhűek, hanem lázadozó állampolgárok! AM a kor­mány ellen dolgozik, az a románságnak és a hazának is ellensége! " A csendőrség megakadályozta a brassó megyei magyar jelöltek zajzoni, bodolai, keresztvári gyűléseinek megtartását Prefektusa engedély dacára is betiltották a népgyűléseket Már békülni kezd a népgyilést betiltó százados Erre Mátis András a százados alaptalan vádjait visszautasította, egyúttal kjelentette, hogy Bratianu pártja nem képviseli a nem­zetet. Majd Moktatja a századost arra néz­ve, hogy a községi hatóság feje nem a csend­őr, hanem a jegyző. — Ez a községi törvény, sarkalatos pontja! hangsúlyozta Mátis. A százados ur úr keményen ragaszko­dott állításához, mégis mindegyre barátságo­sabb hangon folytatta vitatkozásait. A végén letagadta, hogy állojálisoknak és lázadozók­­nak bélyegezte volna a magyarokat. — Különben, ha mondottam is, — fe­lelte a kapitány úr Mengesztelő mosolygás­sal. — csak kellett valamit Mondanom, hogy igazoljam a népgyűlés M­egtiltásának okát Később kedélyesen elbeszélgetve, látszó­lag nagylelkűen a gyűlés megtartását is Meg­engedte azzal a feltétellel, ha a prefektusi en­gedélyt a községi csendőrőrmesterrel látta­moztatják. E kijelentés után azonban a kapitány úr úgy eltűnt a látóhatárról, mint a kámfor. Tudta ő, hogy miért utasította jelöltjein­ket a zajzoni őrmesterhez. Egyszerűen azért mivel az őrmester két nap óta nem tartóz­kodott otthon, az őrsön. A vidéken járt. helyttesse pedig, a sergent, alighanem utasításra, a láttamozást .Megtagadta. Azzal érvelt, hogy ő nem tud Magyarul, ennélfog­va nem tudja ellenőrizni a népgyülés szó­nokait. Természetes, hogy ennyi Műakadály, után a zajzoni népgyülés elmaradt. De a faluban az az általános” Vélemény, hogy a népgyűlés feloszlatása sokat használt a magyar ügynek, jobban összekovácsolta a lelkeket, mint száz program­­mbeszéd. Minden magyar vigyázzon­­ a maga népének jelére

Next