Brassói Lapok, 1928. május (34. évfolyam, 100-120. szám)
T.p. ‘ezeként Kéristi Müzlire J.Tresseaune SFANTU CHEORSHE. XXXIV. évfolyam 99. szám ARA (Bukarestben is) 5 LEJ Szerkesztőség&• Kiadóhivatal Nyomda BRASSÓ, KAPU-UCCA 64-66 SZÁM” KUTKAL NAPILAP TELEFON-INTERURBAN: Szerkesztőség és kiadóhivatal 1—7? és 82 száma Főszerkesztő SZELE BÉLA dr. Szerda, 1928 május hó 2. Tavaszi rügyek mosolya sugárzik felénk. Élet, vidámság, remény. Május. És annak is az első napja. A legszebb, a legköltőibb, a legtöbbet jelentő. Mint a szavak időnként más értelmet kapnak, a jelentésük szűkül vagy megbővül, május elseje is más immár, mint ami egykor volt. Ma már nem többé csak a szociáldemokraták tüntető napja, nem is csak a munkásság szolidaritásának hatalmas manifesztuma, hanem egy örvendő kinyilatkoztatása minden léleknek, amely szereti a napfelkeltét, az újjászületést, a jövőt. Lehet, hogy csak szivárványhidja amaz ujjongó hitnek, hogy lehet s lesz is másképpen, csak andalitó, álomba ringató muzsikája az egyéni szabadságnak, a munka diadalának, de pompázó színkép, ■, nagyszerű szimfónia. Megéri, hogy élvezzük, álmodjuk, higyjünk és talán csalódjunk is benne. A május elseje immár az egyetemes emberi közösség ünnepnapja. Pihen a kalapácsba gép, az üzem, a vállalkozás, a robot. A természet ünnepi díszei közt az ember is magára ölti e napon a lélek legszebb ruháját: a testvériség érzését. Istentől egyek és egyformák vagyunk, azokká kell lennünk. Békére és szeretetre vagyunk teremtve, a békét és szeretetet kell szolgálnunk. Hinnünk kell annak az erejében, ami jó bennünk, átkoznunk és üldöznünk, ami bennünk gonosz, ördögi, kárhozatos. Bizalom és megbecsülés, ami fölemel, megtart és előrevisz, irigység, s gyűlölet, ami visszataszít a mélységbe, és sorvadni, halni kényszerít. Azt hisszük, hogy rendszerek ellen harcolunk, mikor fajokat, társadalmi osztályokat veszünk üldözőbe, holott valójában legszentebb hivatásunkat támadjuk s alázzuk meg. Ahogy Proudhon válaszolta egy angolnak, ki magasztalta a nagy francia szociológus rendszerét, hiszen nincs semmiféle rendszerem! Marx, Lassale, Liebknecht, Bakunin, Tolstoj, sőt Lenin és Trockij is árnyékokká válnak minden szisztémájukkal abban a pillanatban, amikor az isteni igazságokat, a jóságot, a felebaráti szeretetek a munka és kötelesség szentségét magukért ez igazságokért szeretjük és szolgáljuk. A kevesek gazdagsága s a számosak szegénysége nem szűnik meg a tanok és a rendszerek gépies organizmusában. Vérrel, forradalommal, ideálok, oltárok ledöntésével, milliók terrorjával nem lehet egyenlővé tenni a társadalmat. A május elseje költőisége és jelentősége is onnan kezdődik, amikor felszabadult a hivatalos szocializmus béklyóiból, amikor többé nemcsak a világ proletárjai egyesülnek benne, hanem a szebb jövőt áhítók polgárai miliői és milliói is. Ezen a napon jobban, mint bármikor, át kell éreznünk a háború és mindenfajta elnyomás hiábavalóságát, akár alulról jöjjön az, akár felülről. Az álarc mögött látnunk kell a kapzsiság és hatalomvágy ördögi arculatát s le kell rántanunk a világot ámító leplet, bárki hordozza is azt. Csak a munkának, a becsületnek, a barátságnak, az igazságnak van joga az életre, legyen az a mélységben görnyedő bányászé, vagy a magasban trónoló imperátoré. Azokhoz is, akik a munka, robotjában roskadnak, s azokhoz is, akik fényes javakban dúskálnak, az idő szigorú parancsa szól. Szeressétek és tiszteljétek egymást! Emlékezzetek az evangéliumra, mely azt mondja: Könnyebb a tevének a tűjokán átjutnia, mint a gazdagnak a mennyországba jutnia. A szegény ne gyűlölje a gazdagot, — a szegényt, —s a gazdag ne vesse meg a szegényt, aki boldogabb lehet nálánál a munka örömében és szépségében. A világ úgyis olyan, amilyenné mi magunk teremtjük, s akarhatjuk-e másnak, mint ahogy vágyainkban elénk vetítettük? . Megjelent a nemzeti parasztpárt kiáltványa Mi a célja a gyulafehérvári gyűlésnek? Bukarest. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Hosszú tanácskozások után a nemzeti parasztpárt vezetősége végre végleg megfogalmazta a rég várt kiáltványt a gyulafehérvári nagygyűléssel kapcsolatban. Az egész ország türelmetlenül várta ennek a manifesztumnak a megjelenését. A kiáltvány szövege szombaton késő este lett ismertté Bukarestben, s hosszas megbeszélésekre adott okot politikai körökben. A manifesztum egyszerű megszólítással kezdődik: „Polgárok!” Azután a következő- ket mondja: — A nemzeti parasztpárt nemzeti életünknek ebben a nehéz órájában kötelességének tartja, hogy az egész ország polgári és nemzeti lelkiismeretihez felebbezzen. Az a harc, amelyet a nemzeti parasztpárt ma vív, nem áll meg a jelenlegi politikai problémák egyszerű megbeszélésének határán. Ez a küzdelem a valóságbajt. folytatása annak az évszázados küzdelemnek, amelyet a román nép egységesítéséért és felszabadításáért gieghar■—• A háború után azt hitte a romáé rt, JK.'n-«zet, hogy hősi küzdelmével elérte ezt a az egységet és szabadságot. De, ez a nemzeti fellángolás és nemzeti hitvallás a skrupulusnélküli oligarchia áldozatává tát, amely oligarchia megkísérelte a nemzeti tragédiájának a kizsákmányolását a saját tfjrsosi és elnyomó céljai számára. " Az utolsó tíz év. " A háború tíz évvel ezelőtt befejeződött. A román provinciák elhatározták, hogy megvetik a szabad és független román állam alapjait. De a sors kegyetlen iróniájából egy plutokrata társaság kihasználta az 1916-ban neki átadott fegyverek hatalmát, melyeknek célja volt, hogy megvédjék a hazát az idegen ellenség ellen. Ez a társaság felhasználta ezeket a fegyvereket arra , hogy harcbaszálljon a csatolt területekkel, a termelő osztályokkal és az egész ország népével, amely hozott áldozataival érdemessé tette magát arra, hogy részt vegyen a politikai életben. — így, tíz év óta az elnyomás és kizsákmányolás uralma alatt élünk, amelyben a csendőrszuronyok, az ostromállapot, a cenzúra és az összes törvények semmibevevése voltak azok a tényezők, amelyek fenntartották a nyílt és igen sok esetben titkolt liberális kormányzatot. Az általános választójog. Elméletben alkotmányos életet élünk, amelynek alapja az általános választói jog, miniszteri felelősséggel. A gyakorlatban az általános választói jog: hazugság. Nyolc év óta nincs az országnak nemzeti képviselete. A szavazó urnák tartalmát kicserélték, az egyéni szabadságot lábbal tiporták, a sajtót leláncolták. A közigazgatást, a rendőrséget, a bíróságokat, a hadsereget eltérítették magas hivatásának útjáról, s azokat a nemzet jogainak védelmezése helyett a korrupció és a választási erőszak eszközeivé tették a lelkiismeretlen kormányok. A törvényhozásokat a rendőri erőszakosságok, a közigazgatási csalafintaságok és igen sok esetben néhány érdemtelen bíró visszaélése hozta életre. A romlott gazdasági élet. Az ország gazdasági élete, amelyet téves alapra helyeztek, tönkre jutott. A mezőgazdasági munkálkodás veszendőben van, mivel az agrárreform által megkövetelt szükségleteket figyelmen kívül hagyják, de a mezőgazdaság terményei egyenesen száműzve van a vámilletékek közül, ami megakadályozza a jó és olcsó mezőgazdasági eszközök beszerzését, s itt van a kiviteli illeték, amely megakadályozza, hogy a termelést intenzívebbé tegyük. — A komoly ipar elzárkózik előlünk, s az adófizetők áldozataikkal kénytelenek egy parazita ipart fentartani. — A pénz tervezett revalorizálása a kormány bankérdekeit szolgálta, ez a politika megbukott, s a liberális párt kénytelen volt a stabilizálás útjára térni, anélkül, hogy gazdasági programmjának bukásából levonta volna a következményeket. A kiáltvány ezután kárhoztatja a mindent magunk erejébőli politikáját, amely tönkretette a külföldön az ország hitelét. Ezután így folytatja: A nacionalista gazdasági politika leple alatt a liberális kormány az ország értékeinek rendszeres és állandó megszerzésére vetette magát: magának szerezte meg a szén-, petróleum-, metángáz-termelést, a bányákat, az erdőket, a gyárakat, a vízeséseket, a nyaralókat, a szállítási eszközöket, a terménykereskedelmet, a banküzleteket. Mindent, ami ebben az országban értéket jelent, trösztösítették a közigazgatási szervezet segítségével. A külföldi helyzet. — Románia külföldi helyzete is bizonyítéka a kormányzat tehetetlenségének. A lefegyverzett Magyarország ma fegyverkezhetik, agitálhat a trianoni szerződés revíziója és határaink megváltoztatása mellett, minden tiltakozás, vagy férfias ellengesztus nélkül, amelyet a tekintély és méltóság nélküli, hazafiatlan kormány nem mer megtenni. A gyulafehérvári gyűlés célja: — Ebben a hitben a nemzeti parasztpárt a nemzethez felebbez, amennyiben május hatodikén az ország jelentős városaiban, főként Gyulafehérváron szimultán gyűléseket rendez annak az érdekében, hogy nőnél gyorsabban diadalra vihesse szociális és gazdasági politikáját azokkal az eszközökkel, amelyeket a kivitelre megfelelőnek tart. Minden akadályozás és fenyegetőzésellenére találkozunk május hatodi Árkán Gyulafehérvárott, Bukarestben, és Brailában. A kiáltványt Maniu Gyula, Mihalache, Vaida-Voivod, Junian, Paul Brătășanu, Madgearu és Mihai Popovici írták alá. MAI SZÁMUNK I2T OLDAL Májtus 5-én szombaton. Május 6-ára vasárnap a Steinhardt tekrstulais Bolksar estis esi játszik. „Majestik“ színház 3676 Jegyek Transylsania étteremben.