Brassói Lapok, 1928. október (34. évfolyam, 224-249. szám)
1928-10-01 / 224. szám
ILA/i.IV. évfolyam 224. szám ARA 'Bukarestiben îs) 5LEJ fair Serkesztőség jf- Kiadóhivatal •& Nyomda Bú'ASSó, KAPlí-UCCA 6i-226 SZÁM jtikai napilap «LE 'IX-ivrsszKantumaamrfi TELEFON-INTERURBANI Szerkesztőség és kiadóhivatal 1—77 és 82 szám 5ZEJ.IS 3 ti.fi tír. Igttö, 1928 október hó 1. fsjm&ass&mxzc’ twKOfazi'm j£áásiís.T^aEHa Djuvara úrnak, aki Romániát Genfiu képviselő, s aki a magyarok támadásaival szemlén hazája érdekeit védte, s eközben maga is élt a támadás fegyvereivel, a berni magyar követség nem akart vízumot adni, hogy Magyarországon keresztül utazhassák haza, Romániába. A magyar külügyminisztérium állítólag dezavuálta svájci képviselőjét és a román professzor mégis csak - magyar láttamozással jöhet haza. Egy másik eset, hogy a budapesti csehszlovák követ Lukács György magyar képviselőtől, az interpalameritáris unió és a kisebbségi kongresszusét, ismert vezéralakjától megtagadta a vízumot, mikor csehszlovák területen levő birtokára, az ott időző családjához akart utazni. A cseh külügyminsztérium ki vanszínüleg dezavuálni fogja budapesti képviselőjét. Mindkét követ visszautasító magatartásának az indoka körülbelül ugyanaz: Djuvarát a berni magyar követ Magyarország ellenségének tekinti, akivel szemben nem tartozik udvariassággal, Lukácsot pedig a budapesti csehszlovák követ a kisantant és Csehország ellenségének tekinti, s ezért tagadta meg útlevél láttamozását. Lehet, hogy ezenkívül más formai indokok is közrejátszottak e szokatlan eljárásban, de kétségtelen, hogy mindkét részről elhibázott, helytelen és semmivel sem menthető helyzeti, hivatali és hatalmi túllépés történt. A nemzetközi gyakorlat és jogszokás hasonló akadályokat, mint aminőket Bernben a magyar. Budapesten a csehszlovák követ békés szándékú és erkölcsileg is indokolt utazása elé gördítettek, egyáltalán nem ismer, meg kevésbbé szentesit. A világháború első lángja már jobbot vetett, a monarchia és Szerbia már mint hadviselő felek álltak egymással szemben, s ennek ellenére a Karlsbadban rekedt Putnik tábornok, a szerb hadsereg fővezére, Ausztrián és Magyarországon át hazautazhatott Belgrádba Ha pedig ez háborús időben lehetséges volt, mivel a nemzetközi törvények diktálták a lojalitást, menynyivel inkább kell biztosítani a diplomaták szabad járását-kdését a nem barátságos államba és államon keresztül is, mikor mégis csak békeállapotban, normális viszonyok kvízt élünk. Egészen más, ha egy keivel olyan külföldinek a be vagy átutazását akadályozza meg, akinek a hazájában való megjelenését az országra veszedelmesnek tartja, de a mostani két eset szenvedő hősei egyáltalán nem jelentettek volna veszedelmet. Egyébként is hová vezetne, ha egyes politikusokat, diplomatákat, diplomáciai hivatást is teljesítő közgazdászokat, sőt tovább menve. Írókat, művészeket, tudósokat, mert valahol valamikor hangosabban és hevesebben fejtették ki politikai vagy világnézeti álláspontjukat, nem engednék át vagy be egy korábban ellenséges országba? Hiszen akkor teljesen fennakadna a nemzetközi érintkezés, s akkor újra a gyűlöletnek és viszálykodásnak olyan atmoszférája támadna, amelyből csak vérrel és vassal lehetne ideig-óráig keresztül vergődni. Ami ellentét ma még bizonyos államok közt van, az csak békés erőfeszítéseket enged meg, de nem durvaságot, nem erőszakosságot, nem a legelemibb emberi és internacionális szempontok mellőzését. A magyar igazságkeresésnek megvannak a maga útjai, irányai, eszközei, s meg, vannak az alkalmai, éljen azokkal, de Djuvara nóták szó nélkül kell megadni a lehetőséget, hogy ha, akar. Magyarországon át utazhassak haza. Itt a csehszlovák ellenhatásnak is, mely ezt a magyar igazságkeresést le akarja húzni, meg van a módja az érvényesülésre otthon és a diplomáciai harcterek’)). Lukács úrnak szó nélkül kell megadni a lehetőséget, hogy, ha akar, elene-essen csehszlovák területén időző családjához, íme nem csak Jakács és Djuvara uraknak, hanem mindenki- Politikai helyzetkép Mit mond a miniszterelnök és mire készülnek a nemzeti-parasztpártiak Bukarest. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Ha megvan a kölcsön, akkor le kell mondanom, ha nincs meg a kölcsön, akkor sem maradhatok tovább a kormányon, tehát tárgyalok a végtelenségig... Az Adeverul adja ezt a mondást, Bratianu szájába és úgy látszik, hogy ez a mai politikai helyzet képe. A mini°zterelnök a tegnapi minisztertanácson tájékoztatta minisztertársait a kölcsöntárgyalások állásáról és állítólag nagyon optimisztikus kijelentéseket tett, nem a tárgyalások eredménye, hanem a kormány helyzetére nézve. Más szóval a kormánynak esze ágában sincs lemondani. A miniszterelnök azon a nézeten van, hogy a kormánynak még abban az esetben is kötelessége helyén maradni, ha a kölcsön nem sikerül, mert hisz a sikertelen kölcsön nagy gazdasági bajokat zúdít az országra és ilyen zavaros helyzetben egyedül a liberális kormány az, mely rendet tud teremteni ,az országban. A nemzeti parasztpárt ma délután tartott veze-TTVTTVTT'.UTfrTVTI'.17V» T '»TTYTTVs wry tőségi ülésen részletesen tárgyalás alá került Bra.innu legújabb elhatározása és a nemzeti parasztpárti vezetők ma már tisztában vannak azzal, hogy a liberális kormány úgylátszik komolyan veszi azt az ígéretét, amit a kormányra jutása után tett, hogy tizenkét évig akarnak kormányon maradni. Ezek után természetesen a nemzeti parasztpárt is teljesen megváltoztatja harci politikáját. Hogy ez az új harci taktika milyen új meglepetéseket készít elő, arról természetesen még semmi sem került nyilvánosságra. Ezen helyzetnek egyelőre egy nagy eredménye van. A nemzeti parasztpártban még a legutolsó napokig is voltak komoly vezető embereket, akik hittek abban, hogy a még mindég megvan a lehetősége annak, hogy a liberálisok szépszerével átadják helyüket. Ma már senki sem hisz ebben. Mániától kezdve a nemzeti parasztpárt legutolsó közkatonájáig mindenki tisztában van azzal, hogy a liberálisok sohasem fogják önszántukból a kormányzást átengedni. t’ár is. (A Brassói Lapok tudósítójától, Armour amerikai ügyvivő tegnap délután a Quay Dorsay-n átnyújtotta a francia kormánynak az amerikai kormány válaszjegyzékét, az angol—francia flottaegyezmény ügyében. Az amerikai jegyzéket nemcsak a francia kormány, de a francia közvélemény is izgatottan várta már napok óta. A világpolitikai érdekességű aktus előzményeiről tudni kell, hogy a kérdéses flotta -egyezmény eredetileg titkos szerződés volt Anglia és Franciaország között. Amint azonban a francia sajtó a közelmúlt napokban sok elismeréssel fölpanaszolta, az amerikai sajtó ügyesebbnek bizonyult a francia és angol diplomáciánál s a titkos egyezményről meglehetősen elitélőleg rántotta le a leplet. Az amerikai sajtóhadjááratot az amerikai kormány sürgős felvilágosításst kérő jegyzéke követte, pure az angol és francia diplomácia sietett kijelenteni, hogy az egyezmény éle távolról sem irányul Amerika ellen. A jenküket azonban ez a válás.-, n-’ .1 eh .itcMe H. r- egyezmény szövegét kérték. Erre már nem lehetett egyéb válasza Franíciaországnak, minthogy angol jóváhevő[ ■ a! felaján’ltta Remrikállah, lépjen be harmadiknak a finite egyezménybe. Erre az ajánlatra várta most akkora izgalommal egész Franciaország az amerikai választ, amely a tegnap végre megérkezett. A válaszszöveget hivatalosan csak holnap hozzák nyilvánosságra, a Liberté azonban már is tudja, — hogy amint várni is lehetett, — a válasz eltá fásító. A lap szerint Amerika a következőkben fogalalja össze álláspontját: I. Amerika a legudvariasabban bejelenti, hogy nem csatlakozik a serződéshez, amely megfelel ugyan az angol és francia érdekeknek, de az amerikaiaknak nem. 2. Amerika nem fogadhatja el azt az egyezményt, amely a kiscirkálók számát nem köti meg, mert ez alárendelt helyzetbe hozná a többi államokkal szemben. 5. Amerika nem akar konkrét alapot sugalmazni más tervezetekhez, de nem zárkózik el az elől, hogy a kérdés más állapotban való megoldására később tárgyalásokba bocsátkozzék. Hírek szerint az amerikai válasz annak ellenére is, hogy az elutasításra el volt készül- tve, lesújtóan hatott a francia diplomáciára. A flottaegyezmény leglényegesebb pontja ugyanis a kiscirkálók számának szabaddátétele volt, amit az amerikai kormány a legelsősorban kifogásolt. A nagy hadihajókra vonatkozólag már van érvényes egyezmény, ezen a téren tehát a franciák megkerülési mozdulatokat nem végezhetnek már csak azért sem, mert ebben a szerződésben Japán is érdekelt A legsúlyosabbnak mégis azt érzi Franciaország, hogy a történtek után titkos egyezményről már szó sem lehet s bármit is sikerül eliűrni a későbbi tárgyalások során, arról már Japánnak is tudnia kell. Japán pedig van akkora úr a tengeren, mint akár Anglia, akár Amerika. ?7W7T7VVÍ?VTTTTTTTTTTTTTVyTTT7TV7 ieugyei tábornokot ugyomlőtték a kollégái K o v no. (A Brassói Lapok tudósítójától.) Pár nappal ezelőtt jelentettük, hogy a litvánok letartóztattak egy lengyel vezérkari tisztet, aki náluk kémkedett. Ez a tiszt most azt vallotta, hogy a nemrég titokzatos körülmények között eltűnt Zagorszki lengyel tábornokot magasrangú kollegái lőtték agyon Vilnában. A lengyel vezérkari tiszt megesküdött a vallomé ’t aVTTT America visszautasítotts v ersői-francia flottaegyezménybeen való részvéteit Az amerikai ügyvivő tegnap nyújtotta át Párisban kormánya válaszjegyzékét . A szemfüles amerikai sajtó húzta keresztül a francia diplomácia titkos számításait