Brassói Lapok, 1929. augusztus (35. évfolyam, 171-196. szám)

1929-08-01 / 171. szám

3290^2ekely aen*eti Muzeu» el. 'i'reiscaune SFÂNTU GHEORGHE. Szerkesztőség * Kiadóhivatal * Nyomda BRASSÓ: KAPL­ UCCA 64—66 SZÁM Csütörtök, 1921 anguszíus hó 1. 5 LEJ XXXV. évfolyam 171­ szám ■ NI I m N­MMBW POLITIKAI NAPILAP TEL E­F ON -1 N TE B D R B A N : Szerkesz-Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. tőség és kiadóhivatal 1—77 és 82 szám Tuka, a tót Mussolini A VStok Mussolinija, ahogy Tukát szőkébb hazá­jában, Szlovenszkóban nevezik, a vádlottak padján áll. Azzal vádolják, hogy a tót féltőidét erőszakosan el akarta szakítani a csehszlovák köztársaságtól és vissza akarta juttatni Magyarországnak.­­ Katonai szervezetett létesített, hogy célját elérje és titkos ösz­­szeköttetéseket és adatokat szerzett, hogy azokat Csehország ellenségeinek kiszolgáltassa. Forradalomra izgatott és csak azért vállalt, jogtudós létére, aktív politikai szerepet, hogy annál könnyebben szakíthassa darabokra az országot. Magát tótnak vallja, aki fa­jáért és a szláv eszméért küzd, de a vád szerint iz­­zóan magyar, aki az ellenséges magyar állam érdeké­ben viselt álarcot, dolgozott mint kém és mint agitá­tor. Tuka erre a vádra azt mondja, hogy az regény, valótlanság, kitalálás, s az autonomista mozgalom, a­melyet megindított, nem a köztársaság ellen, hanem a tótság joga mellett hullámzott, s csak a pittsburgi egyezmény valóra váltására törekedett. A szlovák néppárt, melynek esze, első publicistája, s egyik szel­lemi vezére volt, bizonyára nem lekesedik érte és nem bízik benne, ha nem állt volna tisztán, bizalomkeltően, mint önzetlen és his harcos a zászló mellett. Hiába. A kiváló professzort, aki a többiekkel együtt kényelmes állásba mehetett volna vissza Ma­gyarországba a pozsonyi akadémiáról, a saját pártjá­ból is sokan megtagadták, amiónak bélyegezték, tör­vény elé ordították. De ott maradt mellette törhetet­len hűségben Hlinka és az amerikai tótok egyik ve­zére, Kosik, aki a pozsonyi bíróság előtt vallomást is tett az igazáért. És mellette maradt a legtermészete­sebb logika, az emberi jog és az igazság. Tuka dr.-t a nyolchónapi vizsgálati fogsága s a mostani tárgya­lás inkvizíciója az ártatlanul üldözött mártírok gló­riájával veszi körül. A köztudat rendületlen hittel ér­zi, hogy a csehszlovák hatalom bűnbakot keresett ben­ne és rajta keresztül a magyar államot, a revíziós magyar törekvést akarja sújtani. S ebből a szempontból ítélve meg a Tuka-pert, azt mondhatjuk, hogy a hidasnémeti incidens csak in­cidens a pozsonyi hazaárulási perhez képest Amaz egy kémkedésen kapott cseh vasutas Ugye, amelynek hullámai nem csaphattak magasra, mivel a vihart csak egy pohárban, a Benes ravasz diplomáciájában kavarták, de itt egy nagystílű szlovák, egy kiváló politikus, aki népének autonómiát akart és minde­nek fölött a maga méltó szerepére akarta visszaszorí­tani az elhatalmasodott cseh hegemóniát. Ott a cseh üldözési mánia csak házast csinált, hogy a világot megtévessze. Itt már egy készülő nagy veszedelem ellenében fújt riadót, s szerzett ürügyet és áldozatot. Toka bebörtönzése és szembeállítása a tót néppárttal kapkodó kísérlet a Szlovenszkó biztosítására. — A nyugtalan lelkiismeret, akárcsak Edward a velszi bár­­dok dalával szemben, erőszakos úton akar csöndet és nyugalmat teremteni. A cseh kormányzat nagyon jól tudja, hogy nem váltotta be vállalt kötelességét, hogy csak területet kapott, de jogokat nem adott, s hogy az a tótság, mely faja szabadsága végett elszakadt a magyarságtól, nem lesz soha a cseh imperializmus rab­szolgája. A Tuka-per alapjában élet-halálharc Szlovenszkó népének alkotmányos akarata és a prágai uralom el­nyomó törekvése közt. A Tuka-per erőpróbája a béke­politika halálos sebbel marad a harctéren Az üldö­­zött mártírság nyomán nagyobb lesz a hit elszánt­­sága, a felmentés súlyos jó hitélet lesz az üldözőre. A csehszlovák köztársaság történetének új korszakát a pozsonyi per fogja megnyitni, s bizonyára minde­nüvé elküldi gazdag tanulságait, ahol hajlam van rá, hogy az igazságot kiforgassák népmentő, békebizto­­sító, civilizatórikus hivatásából. A szerződésnek és a pittsburgi egyezménynek, a nemze­tek és népek történelmi igazságának és a história jel­szavakkal, erőszakkal való meghamisításának. Me­lyiknek kell győznie? Nem lehet kétséges. Akár elíté­lik a Slovák szerkesztőjét, akár felmentik, a cseh m­TTTTTTTTm TTTTTTtTVtTTTTmTTtmTTmTmTTTTTTTmTTTTTTTTTTm Mégis Hágában lesz a jóvátételi konferencia Londonból jelentik. A nemzetközi jóvátételi konferenciát az eddigi hírekkel el­lentétben mégis Hágában fogják megtartani. Az meg kétséges, hogy ki lesz a konferencia elnöke. A korelnöki tisztség az aggastyán­számba menő belga miniszterelnököt illeti meg, aki az elnöki széket valószínűleg Bri­­andnak fogja felajánlani. Kétséges, hogy Mac­Donald elfoglaltsága miatt részt vehet-e a konferencián. Úgy az orosz, mint a kínai hadsereg visszavonult Harminckét kilom­méter­es semleges zóna a csapatok között arra utasította, hogy tömegesen mondjanak le és hagyják el a szolgálatot. Ezzel a sakkhú­­zással a Szovjet teljesen meg akarja bénítani Kínát a vitás kelet-kínai vasút egész vonalán. A londoni sajtó optimisztikusan ítéli meg a kínai helyzetet. Az Observer például egé­szen bizonyosra veszi, hogy az orosz-kínai konfliktust sikerül békés útán is elsimítani. Az egyedüli veszély, amely miatt Mandzsúria mégis lángra lobbanhat, a Kínában megszer­vezett fehér­orosz csapatokban rejlik s a­mennyiben azok megkezdenék a harcot, a mandzsuriai határon, az orosz-kínai háborút semmiképpen sem sikerül megakadályozni. A­ Times pedig egész határozottan állítja, hogy a szovjet és a nankingi kormány megbízottai között Charbimban rövidesen megkezdődnek a közvetlen tárgyalások. London, július 50. Az orosz-kínai harctéren nem történtek újabb hadmozdulatok. Mindössze arról szá­molhatunk be, hogy úgy a vörös csapatok, mint a kínai seregek — valószínűleg közös megállapodás alapján — kölcsönösen vissza­vonultak és új állásokban helyezkedtek el. A két haderő állása között 32 kilométeres sem­leges zónát hagytak szabadon. A látszólagos csendesség ellenére is nagy az izgalom Mandzsúriában­. A Szovjet — a­mint azt lapunk más helyén jelentjük — ha­talmas propagandával igyekezik forradalomba kergetni Mandzsúria mongol lakosságát. Az­zal is súlyosbítani akarja a Szovjet a nankin­­gi kormány helyzetét, hogy a kelet-kínai vasútnál még megmaradt orosz tisztviselőket 77777777777777777777777777777777777777777777777777777777­77777777777777 Felrobbant és összedőlt a waldendorfi szénbánya Eddig huszonegy halott, tizenkét haldokló B o r o s z 1­ó, július 50 Borzalmas arányú bányalégrobbanás pusz­tított ma reggel a Waldendorf melletti nieder­­herrensdorffi szénbánya telepen. A robbanás a legnagyobb ilyen jellegű­­szerencsétlensé­ge, mely Németországban az utóbbi évtized­ben előfordult. A bányatelep Friedenshoffnung nevű tár­nájában ma a reggeli órákban gyulladt ki a bányagáz és egy pillanat alatt felrobbantotta az egész tárnát. A rohanás egy pillanat alatt romba dön­tötte a bánya járatait és az eltorlaszolt vája­tokban harminchárom munkás a tárnában re­kedt. A levegőtől és segélytől elzárt, nagy­részt sebesült emberek életbenmaradásához kevés a remény, a hatóságok azonban termé­szetesen a legerélyesebben hozzáláttak a men­tési munkálatokhoz. A telepen ezalatt az ilyenkor megismétlő­dő, idegtépő jelenetek egymást érték. A kar­hatalom csak ereje teljes megfeszítésével tud­ta visszatartani a tömeget attól, hogy a tárná­hoz rohanjon. Végre sikerült az elzárt emberekkel az összeköttetést megtalálni. Az elzárt helyeken huszonegy munkást már halva találtak, azon­ban a még életben levő tizenkét bányász is életveszélyes állapotban van. A robbanás ügyében a felelősség kideríté­sére megindult a legerélyesebb vizsgálat. MAI SZÁMUNK 12 OLDAL

Next