Brassói Lapok, 1930. augusztus (36. évfolyam, 169-190. szám)
1930-08-06 / 169. szám
A RA 5LEJ SUDTK Szerda, 1930. augusztus , XXXVI. évfolyam 169 szám TELEFON-INTERURBAN: Szerkesz- POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség * Kiadóhivatal -Jt Nyomda tőség és kiadóhivatal 1—7? és 82 szám Főszerkesztő: SZELE BÉLA dr. BRASSÓ. KAPU-UCCA 64—66 SZÁM AZ ORSZÁGOS GAZDASÁGI KRÍZIS MEGRÁZÓ TÜNETEI A SZÉKELYFÖLDÖN Gyergyó népe már bejelentette a csődöt A 26 tagú „népbizottság“ a kamatok és törlesztések fizetésének beszüntetésére tett indítványt a Magyar Párt gyergyószentmiklósi népgyűlésén. „Elérkezett az utolsó óra, mert nem bírjuk tovább“ Gyergyószentmiklós, augusztus 4. Az Országos Magyar Párt gyergyói tagozata vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott. A gyűlés összehivásának kívánsága a népből indultki. V tagozati elnökség ‘ nge/' ›’ ¦ t az .'Italános óhajtásn'’k, andert a legteljesebb elismerést érdemelte ki. Jól tette, nagyon jól tette, hogy a teljes mértékben indokolt népi elkeseredés sokféle zavaros hullámtorlódást igyekezett átszűrni ezen a hivatalos jellegű és törvényes formájú népgyűlésen. Jól és okosan tette, hogy nem riadt vissza a kockázattól, amit ennek a gyűlésnek a megtartása valóban jelentett, hanem odaállott a felgerjedt indulatok forgószelébe s amennyire az adott körülmények között lehetett, odakölcsönözte a maga higgadt, elfogadható és felhasználható formáit a népakarat leszelidített, de éppen ezért értékesebb megnyilatkozásának. Nem lett volna végzetesebb a mostani körülmények között Gyergyó népére semmi, mint az, ha a Magyar Párt akár akaratosságból, akár túlzott óvatosságból nem vállalja a már-már ijesztő méreteket öltő elkeseredés zsilipezését. Elismerés illeti meg, hogy kötelességét helyesen ismerte föl, illetve nem ismerte félre. Jelen pillanatban még nem tudjuk hogy a meglehetősen viharos és elkeseredett hangulatban megszületett határozatok gyakorlatilag milyen eredményeket nyújthatnak a gyergyói népnek. Ám fontos, nagyon fontos az, hogy a határozatokba foglalt kívánságok teljesítésének kiharcolására a Magyar Párt időt kapott azzal, hogy az önítélkezés veszélyének elhárításával rendes és semmiképpen sem kifogásolható mederbe terelte a fellobbanó indulatokat. A gyergyói rendkívüli közgyűlésnek ez az első nagy, gyakorlati jelentőségű eredménye. Ez az eredmény azonban nem olcsó siker, hanem olyan drága kamatra fölvett pénz, amilyen drágán annak idején és sajnos még most is, ottani bankok adták ki kölcsöneiket a székelységnek. Nagy kamat jár ezért a sikerért. Az, hogy azOrszágos Magyar Párt most minden erejével, minden felkészültségével, minden egyéni érdek és érdekeltség azonnali kikapcsolásával fogjon hozzá s ha kell, nagy áldozatokkal is hajtsa végre azokat a határozatokat, amiket a népgyűlés elfogadott és megszavazott. Mindenki meggyőződhetett, aki ezen a gyűlésen részt vett, hogy a hurt tovább feszíteni már nem lehet s hogy a tehetetlenség, bármilyen okból is származzon az, beláthatatlan veszedelmekkel járhat. És ezek a beláthatatlan veszedelmek most is, mint mindig, magára a népre hullanak vissza. Gyergyó népe öngyilkosságra készül azért, mert nem bírja tovább a lassú legyilkolását. Ez az, ami ott most erjedésben van s ami a gyűlésen elhangzott felszólalásokból és előterjesztett határozati javaslatokból minden kétséget kizáróan kidextilheiáljo" módot, haljon tornait a Magyar Párt arra, hogy igenis leszorítsa a bankkamatokat s lehetőség nyíljon a székegységnek arra, hogy fojtogató adósságaitól megszabadulhasson. Elérkezett a tizenkettedik óra, amikor már tenni kell valamit, hogy a baj elkerülhető legyen. Lássák be ezt az érdekelt hanA gyűlés lefolyása csak érdekes, de nem fontos. Legalább is a jelen körülmények között nem szabad túlzott fontosságot tulajdonítani neki. A népgyűlésen elhangzott ellentmondások, az elkeseredett közbeszólások, dühös és haragos helyeslések mind csak azokat a tényeket világítják meg, amelyek lobogó fáklyákként vetődtek fel minduntalan a józan és méltóságteljes külszínért harcoló gyűlésen. Ezek az immáron nem is rejtőzködő tények a fontosak s bűn volna hallgatni róluk. A gyűlést Török Ferenc csomafalvi plébános nyitotta meg komoly szavakkal. Gaál Alajos dr. mint a magyar párt ügyvezetője beszélt. Aztán Makkay Domokos állott föl, a Gyergyóvidéki Gazdasági Egyesület elnöke. Ismertette azt a híres memorandumot, amit a vezetése alatt álló Gazdasági Egyesület hozott s amit egy küldöttség élén ő adott át Vajda belügyminiszternek. Ez a memorandum volt az első riasztó lövés a gyergyói fekete éjszakában. — Kíméletlen és vakmerő hangú határozat, amit Makkay Domokos szerint a nép hangulata kényszerített ki a Gazdasági Egyesületből. Igaz, hogy szinte forradalmi hangú, de a Gazdasági Egyesület nem térhetett ki előle. A haszon belőle az, hogy széles Erdélyben felkeltette a figyelmet s félelmetes erővel adta bizonyságát annak, hogy a gyergyói helyzet tarthatatlan. ő a Gazdasági Egyesület nevében kijelenti, kik is, amelyek ellen a népítélet készül felemelni a szavát. Róluk is szó van, létérdeküket veszítik szem elől, ha szükkeblűek, elzárkózottak és körny-enyelműek lesznek. De szó van a népről is, arról a népről, amelyből túlságosan jól éltek eddig, önmagukért és a népért kötelességük megtenni mindent, ami szükséges ahhoz, hogy az elkeseredés esetleg meggondolatlan formájú megelevenedése a legtragikusabb ön-,gyilkosságig vezessen, hogy azokért a határozatokért felelősséget nem vállal, azokkal magát nem azonosítja, mert megfogalmazásukra a Gazdasági Egyesület nem volt, helyesebben nem is lehetett befolyása. Azokat a határozatokat a nép hozta, tehát most az egész ügyet leteszi a Magyar Párt asztalára, annál is inkább, mert a Gazdasági Egyesület már félre is állott az akciótól. Makkay Domokos után Geröffy Csanád a városi interimár bizottság működését vette igazságos és kíméletlen kritika alá. Keserű hangon panaszolta föl a nép nevében, hogy a városi tanács nem fogad el magyar nyelvű beadványokat abban a városban, amelynek 99 százaléka magyar. Hihetetlen és elképesztő taxákkal nyomorítják a nyomorúság végső fokán álló városi polgárságot. Hivatalos ügyeket pedig csak délelőtt 10—12 között végeznek a városházán s ezzel az érthetetlen, indokolatlan és törvénytelen uralkodással a legdrágább munkaidőt rabolják el a dolgozni akaró emberektől. Kéri a Magyar Pártot, hogy parlamenterrei útján haladéktalanul tegyen lépéseket a belügyminisztériumban a választott tanács érdekében, mert a jelenlegi interimár bizottság csak fokozza azt a nagy nyomorúságot és az ebből folyóelkeseredést, amely Gyergyószentmiklós népét hatalmába kerítette. A népgyűlés A nép bemondja a csodöt Gaál Lajos röviden válaszolt Geröffy felszólalására. Felvilágosításokkal szolgált, adatokkal egészítette ki az interimár bizottság ellen felgyűlt panaszokat. Ezután került sor arra, amiért a rendkívüli közgyűlésnek tulajdonképpen össze kellett ülnie, a bankok kamatpolitikája elleni és sok tekintetben aggodalomra okot adó népmozgalomra. “ ] Makkay Domokos, illetve a Gazdasági Egyesület váratlan visszavonulása után a mozgalom vezérei elvesztették azt a hivatalos formát, amit eddig a törvényesen elismített Gazdasági Egyesület nyújtott nekik. De azért nem hátráltak meg. A bankok kamatpolitikájának ellenőrzésére kiküldött bizottság 26 tagú népbizottsággá bővítette ki magát s ez a népbizottság az ülést megelőző napokon szinte állandó tanácskozásokat folytatott. A tanácskozások eredménye a határozatijavaslat lett, amit a bizottság nevében Török Tamás gazdálkodó terjesztett a közgyűlés elé. Ez a határozati javaslat súlyosabb a régi memorandumnál és súlyosabb a bankok ellenőrzésére vonatkozó első határozatnál is. Egészen röviden: Török Tamás a gyergyói nép nevében bejelentette a csődöt, indítványozta, hogy az adósok szüntessék be a törlesztéseket és a kamatfizetéseket.