Brassói Lapok, 1931. július (37. évfolyam, 146-172. szám)

1931-07-01 / 146. szám

■ 'o. ... * , - - j .vyc 44 B5T. pff \ n •. :dit oly Ii ü in 75 ci 5 -mixtjfC no ’ . SORGHE Ára 5 lej Szerda 1931 julius 1 Főszerkesztő Szele Béla dr. 146. szám XXXVII. évfolyam Ára 5 lej Katonai bíróságok ítélkeznek Az új tervezet címe így hangzik: „Törvény az állam biztonságának és rendjének védelmére“. Egyik szakasza valamennyi szélsőséges szervezetet, mégpedig elvben úgy a baloldaliakat, mint a jobboldalakat, feloszlatottaknak és felforgatóknak fogja nyilvánítani. Mint ilyenek természetesen nem működhetnek tovább. A bizottság elhatározta ezenkívül, hogy a szélsőséges agitációk megakadályozásának céljából igénybe veszik a katonai hatóságok közreműködését is. Ezért ezek a katonai hatóságok, éppen úgy, mint a rendőrségi szervek is, bármikor eszközlhetnek letartóztatásokat akár a nyomozás, akár rajtaütés kapcsán a szélsőséges szervezetekkel összefüggésben. Sőt, a kormány tervbe vette azt is, hogy a bűnösöknek bizonyulók felett a fent felsorolt három alapvető paragrafus értelmében ne a polgári, hanem a katonai bíróságok ítélkezzenek. Valószínű, hogy a tervezet, melyet még e héten véglegesen el akarnak készíteni, már a folyó parlamenti szesszió alatt a törvényhozás elé kerül s így még a nyár folyamán életbe lép. I A Hoover-arany más megvilágítás Berlin, június 29. Nem mind arany, ami fénylik, még akkor sem, ha mindjárt száz millió ropogós dollár bankót kap is rá az ember előlegül. Ennyit kapott ugyanis a német birodalmi bank hirtelen a nemzetközi banktőkétől, hogy a juniusi ultimé kötelezettségeinek eleget tehessen. Mert ha nem... akkor a márka beadja a lemondását s kezdődik egy második infláció, mely, hogy hol áll meg, senki se tudhatja. A veszélyt az utolsó percekig jól eltitkolták a nagyérdemű közönség elől, s csak, amikor a négyszázmilliós Hoover javaslata megérkezett, jelentek meg a lapokban ökölnyí betűs eimek: a márka meg van mentve! S a német polgárok hátborzongatva kérdezték: Hát annyira vagyunk, hogy a márkát meg kellett menteni? S hideg verejtékkel olvasták tovább, hogy a Birodalmi Bank valuta arany vesztesége a legutolsó héten 1300 millió márka volt, de a dollárnap kisütött s egyelőre elvonultak a márka felől a fellegek. S a lapok hozzák naponta Hoover arcképét s öntik evőkanállal az olvasóba a gyógyulás reményét. Mindenesetre a Hoover-moratórium szichológiai hatása, nem maradt el a erlini börzén, de az amrikain is, a német papírok nem csak, hogy megszilárdultak egyszerre, hanem egészen 25 százalékig emelkedtek értékükben. A legrosszabb papírok is legalább 15 százalékkal javultak. A börze egy nap alatt leszámítolta Hoover üzenetét s hatalmas nyereségeket tett zsebre. A börze máris meg van elégedve. Van-e ugyanúgy oka a fogyasztónak is erre? Egy newyorki távirat megelégedett büszkeséggel jelenti: „A hétfői börze az összes amerikai papírok értékemelkedése folytán egyetlen nap alatt az Egyesült Államok nemzeti vagyont a több, mint egy milliárd dollárral megnövelte. Egy bushel hazának minden egyes centtel való értékemelkedése hét millió dollár értékben növekedést jelent s ugyanígy áll a dolog a gyapottal“. Ez gyönyörűen hangzik. Mit jelent azonban tényleg? Azt, hogy akinek van búzája és gyapotja, annak vagyona megnövekszik, akinek azonban egy sincs, mit kap az a nemzeti vagyon növekedéséből? Azt, hogy a búza és a gyapot drágább lesz s nem növekedett ki védelméből kevesebbet vehet belőlük, mint eddig. A német értékek felemelkedtek 15—25 százalékkal s egy pár ezer német gazdagabbnak érezheti magát. A nagy fogyasztó tömegek kilátásai azonban a Hoover-moratórium következtében nem javultak jottányit sem. Az egyéves moratórium ugyanis nem jelent olyan nagy segítséget Németország számára. T. i. már annyira van, hogy így az eleső másfél milliárd kötelezettség se tud segíteni rajta. Feltéve, hogy Franciaország belemegy a teljes jóvátétel felfüggesztésébe. Mert a Dawese és a Youung-kölcsönök kamatait ebben a moratórium évben is fizetni kell s fizetni kell az összes többi külföld kölcsönök kamatait is. S ez sokkal több, mint a jóvátétel 1500 milliója. Lélektanilag a moratórium legnagyobb hátránya, hogy ezzel a Youngtervezet revíziója elmarad s Németország terhei, legalább is elméletikig megmaradnak mai összegükben. Hoover félrenem érthetően kihangsúlyozza magyarázatában, hogy Amerika hallani sem akar a háborús adósságok törléséről, csak a világkrízis okozta nehéz helyzeten akar a moratóriummal segíteni. De kin? Ezt nem titkolja s nem általtatja magát szentimentalizmussal. A következőket olvashattuk nyilatkozatában, mely nyilvánvalóan Amerikának szólt: „A depresszió következtében az arany abnormális mennyiségben Amerikába vándorolt, ami a külföld hitelképességét lerontotta. Ez egyéb körülmények leszállították az európai államok vásárló erejét a mi exportcikkeink tekintetében, ami részben okozza az amerikai munkanélküliséget s a mezőgazdasági termények túl alacsony árát." Amerika érdeke tehát a moratóriumban nyilvánvaló: az arannyal, amit adósaitól kap, nem ér semmit, mert máris túl sok van neki. Tehát elengedi egyelőre a készpénzfizetést, abban a reményben, hogy ezen a pénzen árut tud eladni nekik, növeli termékeinek piacát, fokozza valamivel termelését s enyhíti krízisét. De milyen várható hatása lesz a mooratóriumnak Németországban? Igaz, nem kell másfélmilliárdot a külföldnek adni ellenérték nélkül, az államháztartás tehát megszabadul egy nagy tehertételtől egy évre. De... az amerikai gazdag nagybácsi nem olyan önzetlen jó fiú, mint látszik... Mert nem szabad elfelejteni: az 1500 millióból 600 milliót Németországnak természetben szabad volt fizetni, árucikkekben, amit gyártott. Ez évente 600 millió kivitelt jelentett (ha ellenérték nélkül is az országra), ami most a következő évre elesik. Ami azt jelenti, hogy 600 milliónyi áruval kevesebbet kell gyártani, az üzemeket megint meg kell szorítani, a munkásokból megint el kell bocsátani egy részt. A termelés tehát nem, hogy nyerne a moratórium következtében, hanem egyenesen veszít. S vele a dolgozó tömegek, melyeknek nyomora nőni fog. De ez a 600 milliónyi áru, melyet eddig Németország adósságban kifizetett, most kiesik a világpiacról: a hely, melyet üresen hagy, szabad tülekedés tárgya. S Amerika szép gesztusával azt reméli, hogy ő fogja elfoglalni a Németország által üresen hagyott helyet a világpiac asztalán. Máris hangsúlyozzák, hogy a moratórium következtében a fogyasztó ne számítson életnívója javulására. Brüning rádióbeszédében aláhúzta, hogy a legújabb szükségrendelet visszavonásáról, mely újabb 1700 millió terhet rak a dolgozó tömegek vállaira, szó sem lehet. Amit a moratórium következtében az államháztartásban megspórolnak, azt a gazdasági élet „felkorbácsolására“ fogják fordítani. Értsd: a nagy vállalatok kapják meg szubvencióként, melyekért máris megindult a kulisszák mögötti nagy tülekedés. Mindez azt jelenti, hogy a nagy sutivakkal kiadott s Ugyanúgy fogadott Hoover-moratórium mindössze annyit jelent, hogy megakadályozta Németország gazdaságának momentán összeomlását s ezzel a világkrízis még nagyobb kiéleződését. Amerika menti a Németországban’ befektetett néhány milliárdját. De mihelyt a mentés többe kerülne, mint aminek mentéséről szó van Amerika is kevésbé lesz „jóakaratú“ gazdag nagybácsi. A Hoover-akció így csak arra jó, hogy valamennyire kitolja annak bekövetkezését, melyről nem is gondoltuk talán, hogy ilyen közel Dienes László Példátlan szigorúsági rendelkezések a szélsőséges politikai szervezetekről szóló törvényjavaslatban Már az egyszerű tagság is súlyos büntetés alá esik. Megszűnik a Marzescu-féle rendtörvény s egy sokkal szigorúbb lép a helyébe. Drákói szakaszok a felforgató izgatásokról A kormány katonai bíróságok elé akarta citolni az anarchikus büntetteket Bukarest, június 29 Ismeretes, hogy a kormány közvetlenül a választások befejezése után elhatározta, hogy az úgynevezett felforgató mozgalmak ellen, melyek az utóbbi időkben rendkívül megerősödtek Romániában, rendkívüli törvényt fog életbeléptetni. Ez a terv valóban meglepő formában most közvetlenül a megvalósulás előtt áll. A kormányhoz igen közel álló „Curentul“ ezzel kapcsolatban ma a következő értesüléseket közli: MEGSZŰNIK A RENDTÖRVÉNY A kormány mindenekelőtt elhatározta, hogy a Marzescu-féle úgynevezett rendtörvényt hatályon kívül helyezi, mert, az a mai követelményeknek és kívánalmaknak nem felel meg. Ezt a hatályon kívül helyezést szombaton határozták el a belügyminisztériumban s egyben bizottságot küldöttek ki a rendtörvény helyett következő új törvény megszövegezésére. E bizottság tagjai: Ottescu belügyi államtitkár, Cădere Viktor, a sziguranca vezérigazgatója és Eugen Cristescu, a sziguranca igazgatója. E bizottság kedd délelutt tartja legközelebbi értekezletét. Ez időpontig Cristescu elkészíti az új törvény előtervezetét, melyet jogi szakemberek vesznek majd alapos vizsgálat alá, míg végleges formájában a parlament elé kerül. MIT TARTALMAZ MAJD AZ ÚJ TÖRVÉNY? Egyelőre természetesen nem lehet pontosan tudni, hogy néz ki majd az új törvény, hány szakaszt fog tartalmazni, s milyenek lesznek a részletek. Azonban az első szombati értekezleten a bizottság elvben már leszögezett néhány alapvető pontot, melyek megadják majd az új törvény irányvonalát. Ezek a pontok a legkiáltóbb szenzáció erejével hathatnak, így nagy általánosságban már eleve megállapítható az, hogy a törvény eleddig páratlan és drákói szigorúságú rendelkezéseket fog életbe léptetni, olyan rendelkezéseket, melyek túltesznek minden európai rendtörvényen. Például: 1. Mindenki, aki tagja valamelyik anarchikus szervezetnek, legyen az akár baloldali, akár jobboldali, hat hónaptól három évig terjedő elzárással büntetendő. 2. Akire rábizonyul, hogy hasonló anarchikus szervezetben tevékenykedik, egy évtől öt évig terjedő elzárással büntetendő. 3. Ha pedig valakit rajtakapnak, hogy valamely hasonló szervezetnek eszméit akár írásban, akár szóban terjeszti, öt évtől tíz évig terjedő elzárással bűnhődik. A törvény további, nem kevésbbé szenzációs rendelkezéseiről a Curentulnak még a következő értesülései vannak: