Brassói Lapok, 1931. október (37. évfolyam, 224-250. szám)
1931-10-01 / 224. szám
Ára 5 tét Csütörtök Főszerkesztő 224. szám 1931 . október 1 Széfő Béla Út, XXXVII évfolyam Ára 5 tét A berlini bevonulás Az aranjuezi szép napok elmúltak. Laval és Briand visszautaztak Párisba. Megható bucsúzás után, kendőlobogtatás és zugó hódolás közepett robogtak el Berlinből, ahol érzelmesen meghatott lelkeket hagytak hátra. Hát ez is lehetséges volt? Hát nem volt álom ez a látogatás? Ah, ha Bismarck és az öreg Moltke felébrednének, ,mit szólnának hozzá? Elzász-Lotharingia nincs többé, de francia államférfiak látogatást tesznek Németországban. Nem mint Napóleon, gőgös hódítóképpen, hanem mint elegáns világfiak gavalléros udvariasság-tal. És mit szólna Stresemann, akinek ocarnói álma teljesült ebben a vizitben s mit a vérszomjas tigris, aki nem birna el ennyi szentimentalizmust és ennyi — képmutatást. Sem a látogatás során tett nyilatkozatban — csupa kinelált közhely, magtalan frázis — sem a hozott határozatokban — közös bizottság a közös közgazdasági problémák megoldására — nincs meg a nagy békeakarat és békelehetőség felemelő és erősítő lendülete. Valahol ott bukdácsol esetlen túzok gyanánt a lelkek mélyén, s nem mer vagy nem tud elszánt szárnyalással magasan röpülni. A berlini látogatás szép volt, hatásos volt, de nem vitte előre a világ sorsát, de még a német-francia kvalitás kedvezőbb fordulatát sem hozta meg. A versaillesi szerződés sérthetetlen, az Anschluss üle kölcsön csak a jövőről való lemondás fejében, ezért nem is volt érdemes visszaadni a párisi látogatást. Legalább Bismarck ezt mondaná, Stresemann ezt gondolná és a vén tigris is elégedetlen mormolással mosná meg fiai fejét. Ha már a Berlin, akkor francia katonákkal kell oda bevonulni._____ A nyugdíjasok igazsága Vesztegetés, zsarolás, uzsora, lánckereskedelem. Ez az egyik karakterisztikonja a nyugdíjért való élet-halálharcnak. Ahogy a nyugdíjasszövetség elnöke mondotta a kongresszuson, hitvány elemek használják ki a nyomort, a szükséget, a tájékozatlanságot és tehetetlenséget. Az egyik jellemzője. A másik, hogy vannak azok a milliárdok, melyeket a nyugdíjpénztár évente levon a tisztviselők nyugdíjalapjára, de amiből a tisztviselők vajmi keveset látnak? A választ viharos közbeszólások adták Ellopták! Villákat építettek bele-Harmadik dísze a nyugdíjügynek: nem fizetik a nyugdíjat, ha fizetik, csak hónapok múlva, a sajátjáért bátorkodó nyugdíjast durván inzultálják, elhajszolják, vagy galléron ragadva kidobják az adóhivatalból. A negyedik: Rengeteg embert soroztak be a nyugdíjasok közé baráti, családi és politikai alapon, anélkül, hogy joguk lett volna a nyugdíjra. Mindegyik önmagában is elképeszt és vádol. Hát lehetséges, hogy a kolduskenyérért lihegő nyugdíjast az állam védő és támogató keze helyett a haszonlesés polipkarjai öleljék át halálos szorítással? Prédára lehet bocsátani vagy más címeken elsinkófálni pénzeket, amelyeknek kimondott törvényes rendeltetése van? Mindegyik magában is elképesztő és vádoló, fiát együtt? Micsoda rend, micsoda igazság, micsoda emberiesség, micsoda tisztesség! Valóban itt volt az ideje, hogy egy országos fórum emelkedett helyéről zúgjon fel az elégedetlenség és tiltakozás vihara. S itt az ideje, hogy ezt a dísztelen tükörképét a kormányzásnak eltüntessék az állam szolgálatából s a nyugdíjasokkal űzött lelkellenséget és durvaságot levegyék a napirendről. Az egyensúlyozott költségvetésnél ezerszer fontosabb az emberi jog egyensúlyozott megbecsülése Az angol valuta bizonytalansága miatt Még mindig nem jegyzi a bukaresti tőzsde a fontot 645 - 670 lej a font óránkinti váltakozó kurzusa. A svéd és norvég aranyfelfüggesztésnek semmilyen hatása nem volt a piacra. A Nemzeti Bank dollárt és frankot vásárol Bukarest, szeptember 29. A fővárosi bankokhoz érkezett távirati és telefonjelentések alapján az alábbiakban számolunk be a romániai pénzpiac legújabb eseményeiről: Svédország és Norvégia határozata, amit az aranyvaluta felfüggesztésére hoztak, óriási feltűnést keltett a bukaresti pénzpiacon. Szerencsére azonban a két skandináv állam határozata semmilyen befolyással nem volt a román valutára, tekintve, hogy Románia nem igen dolgozott a két állam pénzegységével. Az események hatása alatt az olasz Ura megint kizökkent a stabilizációs mederből és elérte a 8,25-ös lejparitást. A német márka gyenge kurzus mellett indult később azonban megszilárdult. Pénzügyi körökben általában féltek a tőzsdék hétfői nyitásától, mert a vasárnapi 24 órás szünet után újabb árzuhanásokat vártak. Bizonytalanságon kívül azonban semmi különösebb esemény nem rázkódtatta meg a nemzetközi pénzpiacokat. Az európai tőzsdék tudomásul vették a font 25 százalékos kurzusdifferenciáját. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a párisi tőzsde hétfői nyitásán a font sterling 96-os kurzuson indult, innen 95-re esett, estefelé pedig megint felszökött a 99 és fél kurzusra. A hétfői és keddi napon a bukaresti bankok megkezdték a tranzakciókat fontsterlingben. Bukarestben a font kurzusa 690—680 között mozgott, a déli zárlatban pedig váratlanul 645-re esett a párisi tőzsde árlemorzsoló híreinek hatása alatt A jelenlegi párisi kurzus szerint átszámítva egy font átlagos értéke 62? lej, tehát jóval alacsonyabb, mint amennyi a szombati zárlatban volt. Ennek ellenére 6?0-es kurzuson is történtek tranzakciók A Nemzeti Bank elhatározta, hogy megkezdi a font jegyzését a bukaresti tőzsdén. A fővárosi bankóik azonban a legélesebben ellenszegültek a tervnek azzal az indokolással, hogy a font sterling árfolyama az európai tőzsdéken óráról-órára változik és így képtelenek volnának egy biztos kurzus mellett kalkulálni ráfizetés nélkül. Az este például előfordult az, hogy egy bukaresti nagybank beszélt Párissal telefonon és amig a beszélgetés tartott a font kurzusa kétszer is változott. A bukaresti bankok ellenállása miatt a Nemzeti Bank elállt attól, hogy a fontot jegyezzék a tőzsdén. A bukaresti tőzsdén a devizák általában tartottak voltak. A dollár 171 és fél lej volt A Napoleon-arany értéke rohamosan emelkedik és teljesen eltűnt a piacról. Tegnap egy Napoleon-aranyért 720-at is ajánlottak, holott a font válság előtt a Napoleon-arany kurzusa alig volt 450 lej. A Nemzeti Banyk a tegnap nagymennyiségű dollárt és francia frankot vásárolt. A fővárosi bankokhoz érkezett jelentések szerint a belgrádi bankválság megszűnt és a betétesek két napi attakkozás után megnyugodtak. Prágában a mai nappal bevezették a legszigorúbb devizaellenőrzést Minden devizaeladást és vásárlást pontosan be kell jelenteni a jegybanknak. AAAAAAAAAAAAA. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAtAÁAAAÁÁAÁÁÁAÁÁAAÁÍ Bukarest, szeptember 29. Az állami költségvetés elkészítése még néhány évvel ezelőtt csak egyszerű formalitás volt. A pénzügyminiszter összeállította az államháztartás kiadási és bevételi tervezetét és a parlament minden nagyobb nehézség nélkül megszavazta, hiszen az egyik év büdzséje csak jelentéktelen változtatásokat tartalmrazott az előző évi költségvetéssel szemben. De ma a ránkszakadó súlyos és megoldhatatlannak látszó probálaközott talán a legelső helyen szerepelt a költségvetés problémája. Argetoianu már bejelentette, hogy 25 milliárd lejre akarja csökkenteni a jövő évi költségvetésünket, ez pedig azt jelenti, hogy teljes 13 milliárd lejjel kell jövőre leredukálni az állami kiadásokat. Már most az a kérdés, hogy honnan, milyen tételekből lehet ezt a gigantikus összeget kisajtolni? Egyelőre még egyetlen hang sem nyilatkozott amellett, hogy a hadsereg számára biztostott 15 milliárdot akarná a pénzügyminiszter megkurtítani. Az is nagyon valószínűtlen, hogy akár egy lejjel is csökkenteni lehetne azt az évi 7 milliárd lejt, amelyet Románia külföldi adósságai részletfizetésére fordít, így tehát nem marad más hátra, mint hogy a pénzügyminiszter hozzányúljon ahhoz az összeghez, melyből az állami tisztviselőket fizeti az állam. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az ij költségvetés az állami tisztviselők bérére készül. Mivel a pénzügyminiszter más költségvetési tételt nem tud leszállítani, éppen ezért kénytelen az állami tisztviselők költségvetési tételéhez hozzányúlni. Két eset lehetséges: vagy bólistára helyezi az állami tisztviselők javarészét, vagy pedig olyan mértékben lecsökkenti a tisztviselői fizetéseket, hogy a szükséges megtakarítást be tudja hozni. A pénzügyminisztériumban már hetek óta lázas tanácskozás folyik. A pénzügyminisztertől az utolsó minisztériumi tisztviselőig mindenki azon töri a fejét, hogy, hogyan lehetne ezt a gigantikus problémát megoldani. Egyelőre még nem történt döntés. A mai tanácskozásokon Manoilescu régi — még az Averescu kormány alatt elkészített —tisztviselő-fizetések harmonizálási törvénytervezetét keresték elő és állítólag e régi terv alapján készítik el az állami tisztviselők új fizetési beosztását. Az új költségvetés meglepetései Csavargatják az adóprést, hogy emelkedjenek az állami jövedelmek Mégis csak az ad fizetők és a tisztviselők bőrén fogják az államháztartást egyensúlyba hozni Bratescu államtitkár úr adózási rendszere A készülő költségvetési munkálatok kapcsán Zamfir Bratescu pénzügyi államtitkár bejelentette, hogy teljesen meg akarjaáltoztatni az eddigi adózási rendszeret. Az államtitkár bejelentéseiből az alábbi részleteket sikerült megtudnunk. 1. Tekintettel arra, hogy a tavalyi 38 milliárdos költségvetést 25 milliárd lejére leszállítják, ilyen arányban fogják csökkenteni az adókat is. Tehát az agyonsújtott adófizetők remélhetik, hogy ha már úgysem tudják az adóikat megfizetni , legalább kevesebb összeggel tartozhatnak az államkasszának. 2. Faluhelyeken idáig a jegyzők szedték be az adókat. Az államtitkár ezt a metódust teljesen elhibázottnak tartja. Egyes falvakban a jegyzők a falvakra kivetett adóösszegnek még az 5 percentjét sem inkasszálták be. A falvakra új adóperceptorokat fognak kiküldeni. 5. Az új adószedési szisztéma szerint ezentúl az államnak jogában lesz az újonnan kivetésére kerülő adó fejében előlegeket inkasszálni. Ugyanis az év első két hónapjában, míg az adókivetések történnek szünetel az adó inkasszálása. Ezentúl a perceptorok hozzávetőleges előlegeket szedhetnek a csak később kivetésre kerülő adó terhére is.