Brassói Lapok, 1931. október (37. évfolyam, 224-250. szám)

1931-10-01 / 224. szám

Ára 5 tét Csütörtök Főszerkesztő 224. szám 1931 . október 1 Széfő Béla Út, XXXVII évfolyam Ára 5 tét A berlini bevonulás Az aranjuezi szép napok elmúltak. Laval és Briand visszautaztak Párisba. Megható bucsúzás után, kendőlobogta­tás és zugó hód­olás közepett robogtak el Berlinből, ahol érzelmesen meghatott lel­keket hagytak hátra. Hát ez is lehetsé­ges volt? Hát nem volt álom ez a láto­gatás? Ah­, ha Bismarck és az öreg Molt­­ke felébrednének, ,mit szólnának hoz­zá? Elzász-Lotharingia nincs többé, de francia államférfiak látogatást tesznek Németországban. Nem mint Napóleon, gőgös hódítóképpen, hanem mint ele­gáns világfiak gavalléros udvariasság-t­al. És mit szólna Stresemann, akinek ocarnói álma teljesült ebben a vizit­ben s mit a vérszomjas tigris, aki nem birna el ennyi szentimentalizmust és ennyi — képmutatást. Sem a látogatás során tett nyilatkozat­ban — csupa kinelált közhely, magtalan frázis — sem a hozott határozatokban — közös bizottság a közös közgazdasági problémák megoldására — nincs meg a nagy békeakarat és békelehetőség fel­emelő és erősítő lendülete. Valahol ott bukdácsol esetlen túzok gyanánt a lel­kek mélyén, s nem mer vagy nem tud elszánt szárnyalással magasan röpülni. A berlini látogatás szép volt, hatásos volt, de nem vitte előre a világ sorsát, de még a német-francia k­vali­tás kedvezőbb fordulatát sem hozta meg. A versaillesi szerződés sérthetetlen, az Anschluss ü­le kölcsön csak a jövőről való lemondás fejében,­­ ezért nem is volt érdemes visszaadni a párisi látogatást. Legalább Bismarck ezt mondaná, Stresemann ezt gondolná és a vén tigris is elégedetlen mormolással mosná meg fiai fejét. Ha már a Berlin, akkor francia katonákkal kell oda bevonulni._____ A nyugdíjasok igazsága Vesztegetés, zsarolás, uzsora, lánckeres­kedelem. Ez az egyik karakterisztikonja a nyugdíjért való élet-halálharcnak. Ahogy a nyugdíjasszövetség elnöke mon­dotta a kongresszuson, hitvány elemek használják ki a nyomort, a szükséget, a tájékozatlanságot és tehetetlenséget. Az egyik jellemző­je. A másik, hogy vannak azok a milliár­­dok, melyeket a nyugdíjpénztár évente levon a tisztviselők nyugdíjalapjára, de amiből a tisztviselők vajmi keveset lát­nak? A választ viharos közbeszólások adták Ellopták! Villákat építettek bele-Harmadik dísze a nyugdíjügynek: nem fizetik a nyugdíjat, ha fizetik, csak hó­napok múlva, a sajátjáért bátorkodó nyugdíjast durván inzultálják, elhajszol­ják, vagy galléron ragadva kidobják az adóhivatalból. A negyedik: Rengeteg embert soroztak be a nyugdíjasok közé baráti, családi és politikai alapon, anélkül, hogy joguk lett volna a nyugdíjra. Mindegyik önmagában is elképeszt és vádol. Hát lehetséges, hogy a kolduske­nyérért lihegő nyugdíjast az állam védő és támogató keze helyett a haszonlesés polipkarjai öleljék át halálos szorítással? Prédára lehet bocsátani vagy más címe­ken elsinkófálni pénzeket, amelyeknek kimondott törvényes rendeltetése van? Mindegyik magában is elképesztő és vádoló, fiát együtt? Micsoda rend, micso­da igazság, micsoda emberiesség, micsoda tisztesség! Valóban itt volt az ideje, hogy egy or­szágos fórum emelkedett helyéről zúgjon fel az elégedetlenség és tiltakozás vihara. S itt az ideje, hogy ezt a dísztelen tü­körképét a kormányzásnak eltüntessék az állam szolgálatából s a nyugdíjas­okkal űzött lelkellenséget és durvaságot leve­gyék a napirendről. Az egyensúlyozott költségvetésnél ezer­szer fontosabb az emberi jog egyensúlyo­zott megbecsülése Az angol valuta bizonytalansága miatt Még mindig nem jegyzi a bukaresti tőzsde a fontot 645 - 670 lej a font óránkinti váltakozó kurzusa. A svéd és norvég aranyfelfüggesztésnek semmilyen hatása nem volt a piacra. A Nemzeti Bank dollárt és frankot vásárol Bukarest, szeptember 29. A fővárosi bankokhoz érkezett távirati és telefonjelentések alapján az alábbiak­ban számolunk be a romániai pénzpiac legújabb eseményeiről: Svédország és Norvégia határozata, a­mit az aranyvaluta felfüggesztésére hoz­tak, óriási feltűnést keltett a bukaresti pénzpiacon. Szerencsére azonban a két skandináv állam határozata semmilyen befolyással nem volt a román valutára, tekintve, hogy Románia nem igen dolgo­zott a két állam pénzegységével. Az ese­mények hatása alatt az olasz Ura megint kizökkent a stabilizációs mederből és el­érte a 8,25-ös lejparitást. A német márka gyenge kurzus mellett indult később azonban megszilárdult. Pénzügyi körökben általában féltek a tőzsdé­­k hétfői nyitásától, mert a vasárna­pi 24 órás szünet után újabb árzuhaná­sokat vártak. Bizonytalanságon kívü­l azonban semmi különösebb esemény nem rázkódtatta meg a nemzetközi pénzpiaco­kat. Az európai tőzsdék tudomásul vet­ték a font 25 százalékos kurzusdifferen­ciáját. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a párisi tőzsde hétfői nyitásán a font sterling 96-os kurzuson indult, in­nen 95-re esett, estefelé pedig megint fel­szökött a 99 és fél kurzusra. A hétfői és keddi napon a bukaresti bankok meg­kezdték a tranzakciókat fontsterlingben. Bukarestben a font kurzusa 690—680 kö­zött mozgott, a déli zárlatban pedig vá­ratlanul 645-re esett a párisi tőzsde ár­lemorzsoló híreinek hatása alatt A jelen­legi párisi kurzus szerint átszámítva egy font átlagos értéke 62? lej, tehát jóval alacsonyabb, mint amennyi a szombati zárlatban volt. Ennek ellenére 6?0-es kurzuson is történtek tranzakciók A Nemzeti Bank elhatározta, hogy meg­kezdi a font jegyzését a bukaresti tőzs­dén. A fővárosi bankóik azonban a leg­­élesebben ellenszegültek a tervnek a­zzal az indokolással, hogy a font sterling ár­folyama az európai tőzsdéken óráról-órá­­ra változik és így képtelenek volnának egy biztos kurzus mellett kalkulálni rá­fizetés nélkül. Az este például előfordult az, hogy egy bukaresti nagybank beszélt Párissal telefonon és amig a beszélgetés tartott a font kurzusa kétszer is válto­zott. A bukaresti bankok ellenállása mi­att a Nemzeti Bank elállt attól, hogy a fontot jegyezzék a tőzsdén. A bukaresti tőzsdén a devizák általá­ban tartottak voltak. A dollár 171 és fél lej volt A Napoleon-arany értéke roha­mosan emelkedik és teljesen eltűnt a pi­acról. Tegnap egy Napoleon-aranyért 720-at is ajánlottak, holott a font válság előtt a Napoleon-arany kurzusa alig volt 450 lej. A Nemzeti Banyk a tegnap nagy­mennyiségű dollárt és francia frankot vásárolt. A fővárosi bankokhoz érkezett jelenté­sek szerint a belgrádi bankválság meg­szűnt és a betétesek két napi attakk­ozás után megnyugodtak. Prágában a mai nappal bevezették a legszigorúbb deviza­­ellenőrzést Minden devizaeladást és vá­sárlást pontosan be kell jelenteni a jegy­banknak. AAAAAAAAAAAAA. AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAtAÁAAAÁÁAÁÁÁAÁÁAAÁÍ Bukarest, szeptember 29. Az állami költségvetés elkészítése még néhány évvel ezelőtt csak egyszerű formalitás volt. A pénzügyminiszter összeállította az államháztartás kiadási és bevételi tervezetét és a parlament minden nagyobb nehézség nélkül meg­szavazta, hiszen az egyik év büdzséje csak jelentéktelen változtatásokat tar­­talmrazott az előző évi költségvetéssel szemben. De ma a ránkszakadó súlyos és megoldhatatlannak látszó probá­­la­közott talán a legelső helyen szerepel­t a költségvetés problémája. Argetoianu már bejelentette, hogy 25 milliárd lejre akarja csökkenteni a jö­vő évi költségvetésünket, ez pedig azt jelenti, hogy teljes 13 milliárd lejjel kell jövőre leredukálni az állami kiadásokat. Már most az a kérdés, hogy honnan, mi­lyen tételekből lehet ezt a gigantikus összeget kisajtolni? Egyelőre még egyet­len hang sem nyilatkozott amellett, hogy a hadsereg számára biztostott 15 milliár­­dot akarná a pénzügyminiszter megkur­­títani. Az is nagyon valószínűtlen, hogy akár egy lejjel is csökkenteni lehetne azt az évi 7 milliárd lejt, amelyet Romá­nia külföldi adósságai részletfizetésére fordít, így tehát nem marad más hátra, mint hogy a pénzügyminiszter hozzá­nyúljon ahhoz az összeghez, melyből az állami tisztviselőket fizeti az állam. Ma már mindenki tisztában van azzal, hogy az i­j költségvetés az állami tisztvi­selők bérére készül. Mivel a pénzügymi­niszter más költségvetési tételt nem tud leszállítani, éppen ezért kénytelen az ál­lami tisztviselők költségvetési tételé­hez hozzányúlni. Két eset lehetséges­: vagy bólistára helyezi az állami tisztvi­selők javarészét, vagy pedig olyan mér­tékben lecsökkenti a tisztviselői fizetése­ket, hogy a szükséges megtakarítást be tudja hozni. A pénzügyminisztériumban már hetek óta lázas tanácskozás folyik. A pénzü­gy­­minisztertől az utolsó minisztériumi tisztviselőig mindenki azon töri a fejét, hogy, hogyan lehetne ezt a gigantikus problémát megoldani. Egyelőre még nem történt döntés. A mai tanácskozásokon Manoilescu régi — még az Averescu kormány alatt elkészített —tisztviselő-fi­zetések harmonizálási törvénytervezetét keresték elő és állítólag e régi terv alap­ján készítik el az állami tisztviselők új fizetési beosztását. Az új költségvetés meglepetései Csavargatják az adóprést, hogy emelkedjenek az állami jövedelmek Mégis csak az ad fizetők és a tisztviselők bőrén fogják az államháztartást egyensúlyba hozni Bratescu államtitkár úr adózási rendszere A készülő költségvetési munkálatok kapcsán Zamfir Bratescu pénzügyi ál­lamtitkár bejelentette, hogy teljesen meg akarja­áltoztatni az ed­digi adózási rendsz­eret. Az államtitkár bejelentéseiből az alábbi részleteket sikerült megtudnunk. 1. Tekintettel arra, hogy a tavalyi 38 milliárdos költségvetést 25 milliárd lej­­é­re leszállítják, ilyen arányban fogják csökkenteni az adókat is. Tehát az agyonsújtott adófizetők remélhetik, hogy ha már úgysem tudják az adóikat meg­fizetni , legalább kevesebb összeggel tartozhatnak az államkasszának. 2. Faluhelyeken idáig­ a jeg­yzők szed­ték be az adókat. Az államtitkár ezt a metódust teljesen elhibázottnak tartja. Egyes falvakban a jegyzők a falvakra kivetett adó­összegnek még az 5 percent­jét sem inkasszálták be. A falvakra új adóperceptorokat fognak kiküldeni. 5. Az új adószedési szisztéma szerint ezentúl az államnak jogában lesz az újonnan kivetésére kerülő adó fejében­­ előlegeket inkasszálni. Ugyanis az év első két hónapjában, míg az adókiveté­sek történnek szünetel az adó inkasszá­­lása. Ezentúl a perceptorok hozzávető­leges előlegeket szedhetnek a csak ké­sőbb kivetésre kerülő adó terhére is.

Next