Brassói Lapok, 1931. november (37. évfolyam, 251-276. szám)

1931-11-01 / 251. szám

Ara tei Vasárnap 1931 . november 1 Főszerkesztő Szele Béla dr. 251. s­zám XXXVII. évfolyam Ara tei .­­ Mc­M­arlene Dietrich A „SEX-APPEL“ KIRÁLYNŐJE AZ „X—27.“ KÉMNŐ SZEREPÉBEL A „Megbecstelenített“ c. filmremekműben. MODERN MOZGÓ Brassóban. ly ..-3. U..7­8 •."VI." / ÍSO£-t RArrtAWiA Pi­­STA 'fc/ru $&££ üzenik nekünk Nagyváradról: A vasgárdisták, elükön Zelea Codrea­­nuval, engedélyt kapnak rá, hogy a négy évvel ezelőtt december hatodik­án Nagy­váradon végzett dicsőséges kulturmun­­kájuk évfordulóját ugyanott országos gyűléssel megünnepelhessék. A belügy­miniszter, aki kormányba lépése alkal­mával kijelentette, hogy minden felfor­gatási, jöjjön az jobbról nagy balról, le fog törni, annak ellenére adta meg e bal­jóslatú gyűlésre való engedélyt, hogy a biharmegyei prefekt megtagadta. A belügyminiszter lelkiismerete és kö­­­tefer­ségészete, úgy látszik, megbízja éri a súlyos felelősséget is, de arra nem gon­dol, hogy váljon az anyagi és lelki tor­túráktól halálra gyötört város polgár­sága el tud-e még viselni hasonló meg­próbáltatást is? Nagyvárad népének ép­pen elég volt az 1921. december hatodika. A rombolások, gyújtogatások, inzultusok és üldözések örökemlékű gyásznapja. Miért kell és lehet, miniszteri engedéllyel újra odasegíteni a veszedelem ördögét, újra végletes idegizgalomba ejteni egy város békés, rendszerető, munkás és be­csületes polgárait? Miért kell az om­inó­­zus gyűlést ép Nagyváradon megtartani, s miért ép odaengedélyezni, mintha csak­ugyan ama véres és sötétemlékü alkalom jubiláris ünnepének kellene lennie, s mintha a kormány is különleges örömét találná benne, hogy az a kongresszus a meg­fél­említ­és s megriasztás hatásával terrorizálja a jámbor polgárokat? S ha már a belügyminiszter, félelem­­ből-e vagy elfogultságból, engedélyezte a gyűlést, miért nem tilta­ozik ellene iker­testvére, a pénzügyminiszter. ..kinek ma nagyobb köze van a közrendhez és a polgárok lelki állapotához, mint a bel­ügyminiszternek? Ila Argetonanura, a bel­ügyminiszterre közömbös, hogy felfor­gatják-e Nagyvárad lakosságának nyu­galmát és pusztító zűrzavarral fenyege­tik üzleti életét, Argetoianura, a pénz­ügyminiszterre nem lehet közömbös. Ne­ki tudnia kell, hogy ott, ahol a gazdasági válság már végsőkig kipréselte az adó­kat és az életlehetőségeket, nem a vas­­gárda terrorisztikus gyűlésére, hanem jó­akaró, meleg és gondos gyógyítókorára van szükség. Ott sürgős, hatékony és enyhítő pénzügyi és szociális reformok­nak kell jönniük, s nem erőket sorvasztó, lázakat támasztó, felfordulással fenyege­tő demonstrációknak. De minden gazdasági és társadalmi ér­dektől függetlenül is, a gyűlölet és anar­chia politikáját — jobbról és balról egy­aránt — meg kell semmisítenie a kor­mánynak. Addig nem lehet rend s nem lehet pénz, s nem lehet kibontakozás a válságból — ha ezerszázalékos áldozati taksákat vetnek is ki és százezer végre­hajtást is rendeznek, valameddig a jog­rendet helyre nem állították és a törvé­nyek szentségébe való bizalmat meg nem teremtették. A nagyváradi gyűlés engedélyezésével Arget­ianu, a belügyminiszter többet árt az országnak, mint Argetovini, a pénz­ügyminiszter valamennyi kuruszlószeré­­vel használni akar. 1 00.25 i.i? Is ! # I .*iU! MIM Visszaállítják a régi liberális közigazgatást Megszüntetik az állandó községi tanácsokat. Újra állami tisztvise­lők lesznek a jegyzők Bukarest, október 10. Az új közigazgatási tör­vény terveze­tét készítő bizottság munkájáról a Curen­­t­usnak sikerült vázlatos felvilágosításo­kat szereznie. Ezek szerint az informá­ciók szerint az új törvény tulajdonkép­pen az 1925-ös közigazgatási reform visszaállítása úgy szellemb­en, mint igen sok eset­ben gyakorlatilag is. A bizott­ság fő feladata az, hogy még az 1925-ös reformon is egyszerűsítsen, ahol lehet, lé­nyegileg azonban kövesse annak az el­képzeléseit és célkitűzéseit. A törvény tehát mindenekelőtt vissza­állítja a régi községneveket, sőt vissza­­kereszteli az időközben új névvel ékesí­tett egy-két megyét is. A régi hatáskört adják vissza a köz­ségi és megyei tanácsoknak is. A törvény kimondja ugyan, hogy a rég­iesebb közigazgatási egységek is maguk intézkednek a maguk hatáskörében, ugyanakkor azonban igen erőteljes el­lenőrzést helyez kilátásba a községi adó­zás, kölcsönfelvételek és értékesítések te­kintetében. Az egyszerűsítés és a takarékoskodás azt követeli meg, hogy leszállítsák a köz­ségi tanácsok számát és megszüntessék a kisbirói méltóságot. Megszűnnek az úgynevezett állandó tanácsok is, amelyek eddig a községek ügyeit tényleg vezették. Ezekre a törvénytervezet szerint csak a municipiális városokban van szükség. A megyei admin­sztáció feje a prefek­tus lesz újra. Neki kell minden adminisz­trációs ügyet elintéznie és ő hajtja vég­re a megyei tanácsok határozatait is. Se­gítségére az eddigi alprefektus helyett az úgynevezett prefekturai igazgató, di­rektor lesz. A főszolgabíró, pretor is visszanyeri ellenőrző szerepét a felügye­lete alá beosztott járásban. A jegyzőket újra állami tisztviselőkké teszik. A nemzeti-parasztpárti közigazgatási törvényből megmarad annyi, hogy a községek és megyék tömörülhetnek szö­­vetségekbe közös szervezetek létesítése érdekében. Ebben az esetben azonban a szövetség statútumait a belügyminiszté­rium hagyja jóvá. A törvénytervezet szigorú büntetés­t helyez kilátásba a visszaélő és cikk.l­tó közigazgatási tisztviselők ellen. Egyéb­ként pedig megtiltja a községeknek, hogy költségvetéseik esetleges emelésére túlzott adókat vessenek ki. MEGNYUGSZANAK A KEDÉLYEK A lei­szilárdan gazda magái Ennieflb­iefflBiefffi a Nemzeti Hasi!« részvényeft Bukarest, október 50. A pénzpiacon fokozatosan helyreáll­­t nyugalom. A Kolozsvárról beérkezett je­lentések szerint az erdélyi piac úgyszólván teljesen visszanyerte hidegvérét, az összes ban­kok eleget tesznek kötelezettségeiknek, ahol pedig nem tudják teljes egészé­ben kielégíteni a betéteseket, ott az érdekeltek belemennek abba, hogy követeléseikre csak előleget kapjanak. Csernoviczból is megnyugtató hírek érkeznek. Az első napok megrohanása után a betétesek kezdik visszavinni a pénzeket a bankokba. Bukarestben is kielégítő a helyzet, az idegesség is megszűnt, a kivételek jelen­téktelenek. Mindenki nagy érdeklődéssel tekint a kisbankok szövetségének no­vember 1-re és 20-ra összehívott országos kongresszusa elé, amelyen a pénzügyi helyzet összes kérdéseit le fogják tár­­gyalni. A lej szilárdan tartja magát. A dollár kivételével, amelynek kurzusa 167 volt ma, a többi külföldi valuták le­morzsolódtak. A Napóleon-érmekért is ma csak 706 lejt fizettek. Ezzel szem­ben emelkedőben vannak a Nemzeti Bank részvényei. Üzletkötés alig fordul elő. íAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAÍ 11 oldalas s&ám ára 5 le/ % AAAAAAAAAAAAA1 AAAAAAAAAAAAa Ultimátum a cukorgyáraknak Ha 15 nap alatt le nem szállítják a cukor árát, szabaddá teszik a behozatalt Bukarest, október 10. A kormány és a cukorgyárosok között kitört a harc. A cukorgyárosok­ kiküldöttei pénteken ültek össze az ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban, hogy megtár­­gyalják a kormánynak a cukorárak csökkentésére vonatkozó kérését. Az értekezlet hosszas tárgyalás után arra az állás­­pontra helyezkedett hogy nem tehet eleget a kormány kérésének. , A határozatot nyomban közölték az ipar- és kereskedelemügyi miniszterrel, aki erre ultimátumot küldött a cu­korgyárosok szindikátusának. A miniszter 15 napot adott a gyárosoknak a cukor árának csökkentésére. Ha a gyárosok a kapott idő alatt sem tudják elhatározni magukat, a cukorárak mérséklésére, úgy a kormány szabaddá teszi a cukorbe­hozatalt. ­­ AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAI Keleteurópai Népszövetséget tervez a francia diplomácia Ausztriának azonban nem kell olyan megoldás, amelyből Németországot kihagyják Bécs, október 10. A Wiener Neueste Nachrichten genfi je­lentés alapján arról számol be, hogy a francia politikai körök tervbe vették egy keleteurópai Népszövetség megte­remtését. Ennek az új népszövetségi alakulatnak Ausztria, Magyarország, Jugoszlávia, Ro­­mánia, Csehszlovákia s esetleg Lengyel­­ország lenne a tagja. A feltűnést keltő híradással összefüggés­ben a bécsi lap megjegyzi, hogy Ausz­tria az ilye® tervek megvalósításánál­­ egyáltalán nem jöhet számításba. Az osztrák politikai pártok ugyanis kivétel nélkül megegyeznek abban, hogy olyan megoldást, amelyből Né­metországot kihagyják, az osztrák nép semmiféle körülmények között nem fogadhat el. Ennek a Keleteurópai Népszö­vetségnek a terve is már halva született.

Next